Mi kerül ezen 5 milliárdba?

5 milliárd forintból újul meg  a szociális képzések rendszere, amelyben szociális és gyermekvédelmi szakemberek, illetve nevelőszülők kapnak különféle továbbképzéseket.  Az új rendszer legfontosabb eleme a nevelőszülőknek ezentúl kötelező, 500 órás OKJ-s tanfolyam, amit azoknak is el kell végezniük, akiknél már évek óta van nevelésben gyerek, tehát korábban elvégezte az eddig kötelező 60 órás képzést is.

A családtól vesz el időt a képzés

Immáron második éve vagyok egy kisfiú nevelőanyukája, és több saját gyerekem is van, ami egy csodálatos dolog. Most az új rendszer miatt minden nevelőszülőnek el kell végezni egy 500 órás tanfolyamot, hogy nevelőszülők lehessünk. Ez egy éven keresztül minden szombatomat érinti reggeltől estig. Látom a csoportunkon, hogy hullanak szét sorra a családok emiatt, a gyerekek egyre kezelhetetlenebbek, hiszen alapból sérült gyerekekről beszélünk, akiknek most a nevelőanyukája sem tud biztonságot nyújtani, és egyre több az, akiket megfenyegettek a munkahelyén, hogy kirúgják, ha nem vállalják a szombati munkát

– írta az Indexnek egy neve elhallgatását kérő nevelőszülő, nevezzük Emmának. A szakmunkás-bizonyítványt adó képzés elvégzése alól akkor sem adnak felmentést, ha a nevelőanya történetesen már több diplomát is szerzett patinás egyetemek szociális szakain. „Nálunk eddig a szombat volt az igazi, együtt töltött családi nap, és ez most nagyon hiányzik. Nem beszélve arról, hogy nem tudunk semmilyen utazást, nagybevásárlást és hasonlót betervezni hétvégére, és nem tudunk kimenni börzékre olcsóbb gyerekholmikért" – mondta. A nevelőszülőknél a családjukból valamilyen okból – például bántalmazás, elhanyagoltság, szegénység – kiemelt, traumatizált, lelkileg sérült gyerekeket helyeznek el, akiknek a nevelése különösen sok türelmet és odafigyelést igényel.

Emma nincs egyedül ezzel a problémával, az Index által megkérdezett többi nevelőszülő is elmondta, hogy a gyerekeit nagyon megviseli a távolléte hétvégén, és a tanfolyam helyszínére jutás is sok problémát okoz. A megreformált nevelőszülő-képzésben pedig eddig 1800-an – 1600 gyakorló és 200 új nevelőszülő – kezdték el a tanfolyamot, és többen már le is tették az OKJ-s vizsgát. Akik most kimaradtak, azoknak 2014 és 2020 között még lesz alkalmuk bepótolni a dolgot.

„Az 500 órás képzés indokolatlanul hosszú és kissé értelmetlen. Egy nevelőszülőnek nem elsősorban a fejlődéslélektant kell megtanulnia, hanem azt, hogy hogyan aknázzák ki a meglévő szülői tudásukat és lelki erőforrásaikat – mondta Herczog Mária, a Család, Gyermek és Ifjúság Egyesület elnöke. – Ezenkívül arra lenne még főként szükségük, hogy ha baj van, legyen kihez fordulniuk ott helyben, tehát legyen pszichológus és szociális munkás a közelben. Ez jelenleg egyáltalán nem adott, mivel a nevelőszülők nagyjából fele 2000 főnél kisebb településeken él.” 

„Tanítanak persze néhány új dolgot is, de azért nem túl sokat. A csoporttársaim főként nem túl iskolázott nők, akik remek nevelőanyák, és ezeket a problémákat, amikről hallunk, már sokszor megélték, kezelték, legfeljebb nem tudták ilyen szépen megfogalmazni” – mondta Emma. Nem minden nevelőanya ért egyet Emmával: azok közül, akikkel beszéltünk, többen azt mondták, sok újat tanultak, főként a speciális nevelési igényű gyerekekről és a gyermekvédelmi jogszabályokról szóló részt érezték fontosnak. Azt viszont elpanaszolták, hogy munka és gyerekek mellett elég kevés idő jut felkészülni a vizsgákra.

A képzést egyébként nem tapasztalt nevelőszülők tartják, hanem más szociális szakemberek, akik maguk is 10 napos tanfolyamon vettek részt, mielőtt tanítani kezdték volna a nevelőszülőket.

Kinek éri ez meg?

A hírhedten forráshiányos szociális területen óriási összegnek 5 milliárdos összeget a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet (NCSSZI) és az Apor Vilmos Katolikus Főiskola (AVKF) kezeli, de a katolikus egyházhoz köthető más szervezeteknek is jut a pénzből.

Az AVKF épülete

Fotó: Lehotka László / MTI

Az AVFK fő feladta a projektben az volt, hogy 384 millió forintból új tankönyveket dolgozzon ki a nevelőszülői képzésben régóta használt, jól bevált tankönyvek helyett.  A jelenleg széles körben használt, egy 60 órás kurzust lefedő, nemzetközileg akkreditált tananyag licencét évekkel ezelőtt 1,2 millió forintért vette meg a Család, Gyermek és Ifjúság Egyesület, és ennek az anyagnak a kibővítése az egyesület vezetője szerint nem került volna többe 15-20 millió forintnál. Szakemberek szerint egyébként a tananyag kidolgozása körül az is aggályos, hogy az AVKF korábban sosem dolgozott nevelőszülőkkel, és a nevelőszülői képzésben sincs semmilyen tapasztalata.

Az EU-s közpénzből kidolgozott, 21 kötetes tananyagot az NCSSZI-től és az AVKF-tól többször is elkértük, de sosem küldték el. A projekt honlapján több helyen is azt írják, hogy a tananyag az AVKF oldalán elérhető, de ott csak 3-4 bekezdéses kivonatokat találtunk, a komplett tananyagot elektronikusan sehol nem tették közzé, csak az NCSSZI könyvtárában elérhető belőlük egy példány, ha valaki szeretné megnézni.

Az egyház keze

Az AVKF egy politikailag igen jól szituált főiskola, mivel a rektora 2012 óta Fülöpné dr. Erdő Mária, Erdő Péter bíboros húga. Erdő Mária neve főként két dolog miatt lehet ismerős: egyrészt ő írta a tavaly szeptemberben nagy botrányt kavart, homofób hittankönyvet,  amelyben azt állítja, hogy a homoszexualitás halálos bűn, és amelyből minden hittanos negyedikes gyerek tanul; korábban pedig kiderült róla, hogy doktoriját szlovák nyelven adta be és angolul védte meg a rózsahegyi katolikus egyetemen (Katolícka univerzita v Ružomberku), noha az életrajza szerint nem tud szlovákul, és ez egyetemen állítólag mindig tolmács segítségével beszél a külföldi diákokkal.

Fülöpné Erdő Mária

Fotó: Kovács Attila / MTI

Az egész projektet koordináló NCSSZI-től megkérdeztük ugyan, hogy az AVKF-n kívül milyen más szervezetek vesznek részt az 5 milliárdos projekt megvalósításában, és milyen cégek végzik pontosan a nevelőszülők és a szociális szakemberek képzését, ám választ nem kaptunk.

Más forrásból egyedül azt sikerült kideríteni, hogy a képzés és a vizsgára felkészítés egy részét – 1800-ból 1025 nevelőszülő oktatását – az ÁGOTA Alapítvány végzi, amely szintén jelentős politikai és egyházi kapcsolatokkal rendelkezik az elnöke, Kothencz János révén, aki az idei önkormányzati választásokon a Fidesz-KDNP szegedi polgármester jelöltje lesz. Kothencz kapcsolatai régre nyúlnak vissza:  2001 és 2002 között Harrach Péter (KDNP) ajánlásával Szeged ifjúságreferense volt, 2010-ben pedig ugyanott a Fidesz színeiben indult az önkormányzati választásokon. Kothencz végzettségét tekintve egyetemi hittantanár. Az alapítvány néhány évvel ezelőtt, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) támogatásával durva abortuszellenes plakátokkal szórta tele a budapesti metrókocsikat. 

Az egyház nemcsak a nevelőszülői képzésben tört előre, hanem maguknak a nevelőszülői hálózatoknak a fenntartásában is:  2012-ben már a nevelőszülők 28,6 százaléka egyházi hálózatokhoz tartozott. A nevelőszülőknek jó okuk van az egyházi fenntartású intézményekhez csatlakozni, mert az ilyen intézmények 57,8 százalékos kiegészítő normatívát kapnak gyermekenként, amit az idei költségvetési törvény 67,8 százalékra emel. A szakma szerint ez egy kissé aggályos, hiszen így sérül a gyermekek esélyegyenlősége.

Mire kell 5 milliárd forint?

A TÁMOP 5.4.10-es számú gigaprojektben nemcsak a nevelőszülőket képzik tovább, hanem a szociális hét területéhez (családvédelem, családgondozás, gyermekjóléti alapellátás, gyermekvédelmi szakellátás, idősek ellátása, pszichiátriai és szenvedélybetegek ellátása, fogyatékosok ellátása és rehabilitációja, hajléktalanellátás) kapcsolódóan hétféle továbbképzést is szerveznek. Ezenkívül lesznek képzések a szociális szférában dolgozó vezetőknek, illetve a nevelőszülők leendő oktatóinak is.

A nevelőszülőknek ingyenes nyújtott OKJ-s képzés értékét személyenként körülbelül 400 ezer forintra taksálja az Emmi, és ezt az összeget ki is kell fizetnie a „diákoknak" , ha túl sokat hiányoznak vagy megbuknak a vizsgákon. Ez már csak azért is különös, mert az ÁGOTA Alapítvány például óránként bruttó 499 forintot kap a képzés lebonyolításáért, azaz egy 500 órás képzésért összesen 249 500 forintot fizetnek neki a projektből. 

A projekt részletes költségvetését az NCSSZI-től és az AVKF-től is elkértük, de csak két nehezen értelmezhető, nem túl részletes táblázatot kaptunk, amelyben olyan sorok vannak mint például a „projekt szakmai megvalósításával összefüggő költségek: 523 998 154 forint; projekt megvalósításához igénybe vett szolgáltatások: 704 488 715 forint”. Az előbbi kategóriában például a szakmai megvalósításban részt vevők bére és juttatásai, utazásai számolhatók el, az utóbbiban pedig olyan dolgok, mint irodabérlés, catering és a tananyagok kidolgozása.

A projekt teljes költségvetéséből az NCSSZI 4,6 milliárd forintot, az AVKF pedig 384 milliót kap. Az előbbi, egyébként állami költségvetésből fenntartott intézmény a projektmenedzsmentre 136 millió forintot költ, az AVKF pedig 54 milliót ad a tankönyvkidolgozást levezénylő munkatársainak.

A közbeszerzési értesítőkből sikerült még néhány információt összeszednünk arról, hogy mire költik el ezt a rengeteg pénzt. Kiderült például, hogy 22,6 millió forintért kibéreltek három darab öt évnél nem régebbi autót, és 23,8 millióból kitakarították az NCSSZI budapesti központját és hét regionális irodáját. Hirdetésre, nevelőszülők toborzására 20 millió forintot költöttek, a projekt könyvelésére pedig 24 milliót.

Mivel a képzést hetente egy napon, nyolc órában tartják a nevelőszülőknek, a távollétük alatt valakinek vigyáznia kell a gyerekeikre. A projektből erre bruttó 1000 forint/fő/képzési nap jut, ebből kellene megoldani a bébiszittelést a nevelőszülőknek, ha a párjuk vagy a család más tagja nem ér rá éppen. A képzésre egyébként minden nevelőszülőnek saját költségén kell eljutni, utazási támogatást nem kapnak, noha legtöbben leszakadó, mélyszegény falvakban, a képzés helyszíneitől távol élnek és munkanélküliek.

Miért van minderre szükség?

Az Emmi szerint a nevelőszülői képzés átalakítására azért volt szükség, mert magát a nevelőszülői rendszert is átalakították: egyre több állami gondozásba került gyerek fog intézmények helyett nevelőszülőkhöz kerülni, és ezzel együtt megnő a nevelőszülőkön a felelősség is. A változás része a nevelőszülői fizetés megemelése  és az is, hogy a nevelőszülők ezentúl foglalkoztatotti jogviszonyban lesznek.

A korábbi szabályozás szerint a nevelőszülők többsége, 5250-en csupán 15 ezer Ft-ot kapott valamennyi nála elhelyezett gyerek vagy fiatal felnőtt után, és a munkájukért nem kaptak nyugdíjat, táppénzt, és betegszabadságot. Közülük mintegy 3200-an semmilyen más munkajogviszonnyal nem rendelkeztek, tehát a felsorolt dolgokat máshonnan sem kapták meg. Ez most megváltozik, és nemcsak az úgynevezett hivatásos státuszban dolgozó nevelőszülők, hanem mindenki jogviszonyba kerül, így lesz szabadságuk és nyugdíjuk is, és gyerekenként nem 15 ezer, hanem 19 600 forintot fognak kapni az alapjövedelmük (29 400 forint) kiegészítéseként. Ennek azonban persze van egy feltétele: el kell végezni az 500 órás tanfolyamot.

„A foglalkoztatási jogviszony bevezetése, a nevelőszülői hivatás szakmaként történő elismerésének alapja az az elvárás, hogy a nevelőszülő ne „csak” szeresse és odaadással gondoskodjon a gyermekről, szakemberként működjön együtt a gyermek nevelésében, sorsának alakításában, vér szerinti családjával való kapcsolattartása elősegítésében, hazagondozásában, örökbefogadó családhoz történő átgondozásában" – írta az Emmi az Indexnek arról, hogy miért volt szükség a 60 órás tanfolyam jelentős kibővítésére.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!