Így tornásszák fel a polgármesteri fizetést

Alig több mint ezer emberrel lakik több Dunaújvárosban, mint Hódmezővásárhelyen, mindkettő megyei jogú város, mégis 163 ezer forint a különbség a két polgármester havi fizetése között. Dunaújváros vezetőjének, Cserna Gábornak a 708 ezer forintos illetménye a legmagasabb a 23 megyei jogú város közül. A hódmezővásárhelyi Almási István került a lista végére 545 ezer forinttal.

A jelentős különbség annak ellenére tudott kialakulni, hogy a polgármesterek díjazásáról rendelkező törvény alig hagy mozgásteret a helyi képviselő-testületeknek. A törvény a köztisztviselői illetményalapot (évek óta változatlanul 38 650 forint) veszi alapul, és ehhez rendel különféle szorzókat a települések nagysága alapján. Minél többen élnek az adott városban, annál magasabb a szorzó, annál több pénzt kaphat a polgármester.

Cserna Gábor a Fidesz parlamenti képviselője esküt tesz az Országgyűlés plenáris ülése előtt, 2011. március 7-én.

Fotó: Beliczay László

A legnagyobb szorzó a megyei jogú városok polgármestereinek jár. A törvény szerint az ő fizetésük a köztisztviselői illetményalap14-15-szöröse lehet. A helyi testület annyit dönthet el, hogy a szorzószámot 14 és 15 között hol állapítja meg. Így – elvileg – az egyes polgármesterek illetménye közti különbség legfeljebb 38  650 forint, a plafon pedig 579 750 forint lehetne.

A szórás valójában sokkal nagyobb. Hét polgármester is többet visz haza 579 750 forintnál.

A nyelvtudáson kevesen keresnek

Pluszpénzre polgármesterként két módon lehet szert tenni. Kisebb pénz forrása a nyelvvizsgapótlék. A Belügyminisztérium sajtóosztálya kérdésünkre megerősítette, hogy a polgármesteri foglalkoztatási jogviszonyra is alkalmazni kell a köztisztviselői törvényt, így azt a bekezdést is, amely az idegennyelv-tudási pótlékra való jogosultságról rendelkezik. „Ezen rendelkezések szerint – a képviselő-testület döntése alapján – a polgármester számára is megállapítható idegennyelv-tudási pótlék” – írták.

Jelenleg mégis csak négy megyei jogú város polgármestere kap nyelvpótlékot: az egri Habis László, a győri Borkai Zsolt, a salgótarjáni Székyné Sztrémi Melinda és a soproni Fodor Tamás. (A szegedi Botka László volt az 5., de ő május óta már nem vesz polgármesteri illetményt. Részletek keretes írásunkban).

Borkai Zsolt, Győr polgármestere felszállás előtt az általa vezetett kisrepülőgépen a Győrhöz közeli péri repülőtér bővítésének hivatalos átadásán 2014. július 3-án.

Fotó: Krizsán Csaba

Habisnak  például a parlamenti adatlapja szerint német középfokú C típusú nyelvvizsgája van. Havi nyelvpótléka 23 190 forint. Fodornak német középfokú A típusú nyelvvizsgájáért szavaztak meg 11 600 forintot. Borkai is ugyanennyi pluszt kap, neki is német középfokú A típusú nyelvvizsgája van a parlamenti adatlapja alapján. Székyné kapja a legnagyobb nyelvpótlékot, 38 650 forintot, ő németül és oroszul is felsőfokon beszél.

Persze nem ők négyen az egyedüliek a megyei jogú városok polgármesterei közül, akiknek van nyelvvizsgájuk. A tatabányai Schmidt Csabának is van például német középfokúja. Pótlékot viszont ezért másnak nem szavaztak meg.

Az igazán kiugró polgármesteri illetmények nem a nyelvpótlékkal, hanem a másik módon jöttek össze. Ennek a lényege az, hogy egyes városokban nem a 38 650 forintos köztisztviselői illetményalapot vették alapul a számításhoz, hanem az úgynevezett helyi illetményalapot, amely esetenként jóval magasabb a 38 650 forintnál.

Az évi másfél milliót érő módszer

Négy polgármester kap most ilyen alapon pluszpénzt: a dunaújvárosi Cserna Gábor, a pécsi Páva Zsolt, a székesfehérvári Cser-Palkovics András és a veszprémi Porga Gyula. (Az ötödik ebben az esetben is Botka László volt, akiről a keretes írásban van szó.)

Csernánál 47 200, Cser-Palkovicsnál 42 800, Pávánál és Porgánál 40 ezer forintos illetményalappal számolták ki az illetményüket 2010 őszén, az alakuló ülésén. A 15-ös szorzó miatt Cserna esetében ez havi 128 250 (évente 1 539 000 forint) , Cser-Palkovicsnál 62 250 (évi 747 ezer forint), Pávánál 20 250 forint (évi 243 ezer forint) pluszt jelent. Porgának csak 14-szeres szorzót szavazott meg a veszprémi testület, így nála valamivel kisebb, havi 18 900 forint (226 800 forint) a többlet. (A helyi testületek egyébként szinte mindig a 15-ös szorzót szavazták meg. A jelenleg is fizetést kapó polgármesterek közt kivétel csak Porga. A másik két kivételről a keretes írásban olvashat.)

Porga Gyula polgármester a Veszprémi Petőfi Színház jelképes kulcsával a teátrum színpadán, 2012. január 3-án.

Fotó: Nagy Lajos

A polgármesterek díjazásáról szóló törvény egészen konkrétan „a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény szerint megállapított illetményalapot” nevezi meg a számítás alapjaként. Csak ezt a törvényszöveget nézve nem világos, hogy lehetséges egyes városokban mégis más összeggel számolni. A törvény értelmezésére rákérdeztünk a Belügyminisztériumnál. A kérdésünk az volt, hogy a törvény itt az évek óta változatlan összegű, 38 650 forintos illetményalapra utal-e egyértelműen és kizárólagosan?

A Belügyminisztérium sajtóosztálya válaszul megerősítette, hogy a költségvetési törvény szerint a közszolgálati tisztviselői illetményalap idén 38 650 forint, majd így folytatták:

Ez kógens rendelkezés, amelytől eltérést a törvény nem enged, ezért a polgármesteri illetmény számításánál kizárólag ezt az összeget lehet figyelembe venni.

Tovább kerestük a magyarázatot, és találtunk egy olyan jogszabályt, ami alapján úgy tűnik: hiába furcsa, mégsem jogtalan az összességében milliós többletpénzt jelentő magasabb illetményalappal számolni. Korábban volt egy törvény, ami átmeneti rendelkezésként azt mondta ki, hogy ha a helyi képviselő-testület által megállapított helyi illetményalap magasabb volt az államigazgatásban érvényesnél, akkor nem lehet csökkenteni, és a polgármester illetményének számításánál mindaddig a helyi alapot kell alkalmazni, amíg az államigazgatásban érvényes alap utol nem éri azt.

Ez a törvény 2012 nyara óta már nem hatályos. Viszont amikor egy salátatörvénnyel hatályon kívül helyezték, lefektették, hogy a hatályon kívül helyezés nem érinti a régebben keletkezett jogviszonyokat. Ez pedig azt jelentheti, hogy mégiscsak jogosak a kiugróan magas polgármesteri fizetések.

Nem szerénykedtek a költségátalánnyal

A polgármesterek havi jövedelmét egyébként szépen megdobhatja a költségátalány is, amit a törvény szerint a tisztségük ellátásával összefüggő kiadásaikra kapnak. Erről is a testület szavaz az alakuló ülésen, de a törvényben megszabott mozgástér itt is kicsi: a költségátalány a tiszteletdíj 20 és 30 százaléka közti összeg lehet.

Az a polgármester döntése, hogy egyáltalán kéri-e költségátalány megállapítását. A 23 megyei jogú város polgármesterei közül csak olyanok nem kérték a költségátalányt, akik egyébként parlamenti képviselők is voltak.

Akik az előző ciklusban egyszerre voltak parlamenti képviselők és polgármesterek, azoknak lényegében választaniuk kellett, hogy a parlamenttől veszik fel a kvázi költségtérítésként funkcionáló választókerületi pótlékot, vagy polgármesterként kapnak költségátalányt. Akiknek jár polgármesteri költségátalány, azok a költségátalány összegével csökkentett választókerületi pótlékra jogosultak. A polgármesteri költségátalányt rögtön visszautasította Vantara, Kósa, Borkai, Zombor, Cseresnyés, Székyné, Botka, Horváth, Szalay, Puskás, Schmidt, Habis és Gyutai.

Kovács Ferenc Nyíregyháza polgármestere kezet fog a kezdőrúgáshoz érkező óvodásokkal az ovi-foci pálya ünnepélyes átadásán a Tündérkert Keleti Óvoda Százszorszép Tagintézménye udvarán 2013. november 27-én.

Fotó: Balázs Attila

Akadt két polgármester-képviselő, akiknél máshogy volt: a nyíregyházai Kovács Ferenc és a székesfehérvári Cser-Palkovics András. Cser-Palkovicsnak a tiszteletdíja 30, Kovácsnak a 25 százalékát szavazta meg költségátalánynak a helyi testület. Cser-Palkovics a vagyonnyilatkozatába beleírta, hogy polgármesterként jár neki 192 600 forint költségtérítést, és ennyivel kevesebb választókerületi pótlékot vett fel. Kovácsnak pedig hiába szavazták meg a költségátalányt, a nyíregyházi polgármesteri hivatal sajtószolgálata szerint alig valamivel az alakuló ülés után, még 2010 októberében lemondott róla, nem vette fel azt. Egyébként az összes polgármester közül Kovács volt az egyetlen, akinek nem a maximális 30 százalékot adták volna.

A százalékos rendszer miatt összegszerűen a legnagyobb költségátalányt az egyébként is legjobban kereső polgármester, a dunaújvárosi Cserna Gábor kapja. 708 ezer forintos illetménye mellé 212 400 forint költségátalány jár, így tulajdonképpen összesen havi bruttó 920 400 forintot vihet haza.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!