Judit
-2 °C
8 °C

Így tornásszák fel a polgármesteri fizetést

2014.07.07. 08:01
Hiába szab viszonylag szűk kereteket a törvény a polgármesteri fizetéseknek, a megyei jogú városoknál 163 ezer forint a különbség a legjobban és a legrosszabbul kereső vezető havi illletménye között. Nyelvvizsgapótlék például mindenkinek járna, aki beszél nyelvet, de csak kevesen veszik fel tényleg. A nagy pénzek titkos forrása azonban nem ez. Felállítottuk a polgármesterek kereseti rangsorát. Dunaújváros az élen, sőt, ha a lakosok számához viszonyítunk, az ottani polgármester munkája legalább háromszor annyit ér, mint a győrié vagy a miskolcié.

Alig több mint ezer emberrel lakik több Dunaújvárosban, mint Hódmezővásárhelyen, mindkettő megyei jogú város, mégis 163 ezer forint a különbség a két polgármester havi fizetése között. Dunaújváros vezetőjének, Cserna Gábornak a 708 ezer forintos illetménye a legmagasabb a 23 megyei jogú város közül. A hódmezővásárhelyi Almási István került a lista végére 545 ezer forinttal.

A jelentős különbség annak ellenére tudott kialakulni, hogy a polgármesterek díjazásáról rendelkező törvény alig hagy mozgásteret a helyi képviselő-testületeknek. A törvény a köztisztviselői illetményalapot (évek óta változatlanul 38 650 forint) veszi alapul, és ehhez rendel különféle szorzókat a települések nagysága alapján. Minél többen élnek az adott városban, annál magasabb a szorzó, annál több pénzt kaphat a polgármester.

A szegedi Botka is jól járt


Az új ciklusban már nem lehet valaki egyszerre parlamenti képviselő és polgármester is. A megváltozó összeférhetetlenségi szabályok miatt azok a képviselők, akiket áprilisban újraválasztottak, május óta már nem vesznek fel polgármesteri fizetséget. Így Vantara Gyula, Kósa Lajos, Zombor Gábor, Cseresnyés Péter, Botka László és Horváth István jelenleg egyáltalán nem kap polgármesterként illetményt.

Kósa, Vantara és Horváth májusig az 579 750 forintos sztenderd illetményt kapta. Cseresnyés és Zombor illetménye alacsonyabb volt, mert náluk a testület nem a 15-ös, maximális szorzóval számolt. Cseresnyés illetménye (14-es szorzóval) 541 100 forint, Zomboré (14,5-ös szorzóval) 560 425 forint volt. Botka, az egyetlen szocialista polgármester felfelé lógott ki a sorból, övé volt a második legmagasabb polgármesteri illetmény: 670 800 forint. Nála a szorzó ugyan 15 volt, de a 38 650 helyett 43 ezres illetményalappal számoltak, és havi 25 800 nyelvpótlékot is felvett angol középfokú C típusú nyelvvizsgája után.

A legnagyobb szorzó a megyei jogú városok polgármestereinek jár. A törvény szerint az ő fizetésük a köztisztviselői illetményalap14-15-szöröse lehet. A helyi testület annyit dönthet el, hogy a szorzószámot 14 és 15 között hol állapítja meg. Így – elvileg – az egyes polgármesterek illetménye közti különbség legfeljebb 38  650 forint, a plafon pedig 579 750 forint lehetne.

A szórás valójában sokkal nagyobb. Hét polgármester is többet visz haza 579 750 forintnál.

A nyelvtudáson kevesen keresnek

Pluszpénzre polgármesterként két módon lehet szert tenni. Kisebb pénz forrása a nyelvvizsgapótlék. A Belügyminisztérium sajtóosztálya kérdésünkre megerősítette, hogy a polgármesteri foglalkoztatási jogviszonyra is alkalmazni kell a köztisztviselői törvényt, így azt a bekezdést is, amely az idegennyelv-tudási pótlékra való jogosultságról rendelkezik. „Ezen rendelkezések szerint – a képviselő-testület döntése alapján – a polgármester számára is megállapítható idegennyelv-tudási pótlék” – írták.

Jelenleg mégis csak négy megyei jogú város polgármestere kap nyelvpótlékot: az egri Habis László, a győri Borkai Zsolt, a salgótarjáni Székyné Sztrémi Melinda és a soproni Fodor Tamás. (A szegedi Botka László volt az 5., de ő május óta már nem vesz polgármesteri illetményt. Részletek keretes írásunkban).



Habisnak  például a parlamenti adatlapja szerint német középfokú C típusú nyelvvizsgája van. Havi nyelvpótléka 23 190 forint. Fodornak német középfokú A típusú nyelvvizsgájáért szavaztak meg 11 600 forintot. Borkai is ugyanennyi pluszt kap, neki is német középfokú A típusú nyelvvizsgája van a parlamenti adatlapja alapján. Székyné kapja a legnagyobb nyelvpótlékot, 38 650 forintot, ő németül és oroszul is felsőfokon beszél.

Persze nem ők négyen az egyedüliek a megyei jogú városok polgármesterei közül, akiknek van nyelvvizsgájuk. A tatabányai Schmidt Csabának is van például német középfokúja. Pótlékot viszont ezért másnak nem szavaztak meg.

megyei jogú város polgármester havi bruttó illetmény költségátalány nélkül egy lakosra vetítve az illetmény (forint)
  Dunaújváros   Cserna Gábor   708 000   15.12
  Székesfehérvár   Cser-Palkovics András   642 000   6.47
  Salgótarján   Székyné Sztrémi Melinda   618 150   16.62
  Eger   Habis László   602 940   10.99
  Pécs   Páva Zsolt   600 000   4.06
  Győr   Borkai Zsolt   591 350   4.59
  Sopron   Fodor Tamás   591 350   9.77
  Érd   T. Mészáros András   579 750   9.15
  Kaposvár   Szita Károly   579 750   8.87
  Miskolc   Kriza Ákos   579 750   3.56
  Nyíregyháza   Dr. Kovács Ferenc   579 750   4.9
  Szolnok   Szalay Ferenc   579 750   7.92
  Szombathely   Puskás Tivadar   579 750   7.48
  Tatabánya   Schmidt Csaba   579 750   8.6
  Zalaegerszeg   Gyutai Csaba   579 750   9.72
  Veszprém   Porga Gyula   560 000   9.19
  Hódmezővásárhely   Almási István   545 000   11.93
 Szeged   Botka László   most 0, májusig 670 800 volt   májusig 4.14 volt
  Békéscsaba   Vantara Gyula   most 0, májusig 579 750 volt   májusig 9.49 volt
  Szekszárd     Horváth István   most 0, májusig 579 750 volt májusig 17.25 volt 
  Debrecen   Kósa Lajos   most 0, májusig 579 750 volt   májusig 2,84 volt
Kecskemét   Zombor Gábor   most 0, májusi 560 425 volt   májusig 5 volt
    Nagykanizsa Cseresnyés Péter   most 0, májusig 541 100 volt   májusig 11.03 volt



Az igazán kiugró polgármesteri illetmények nem a nyelvpótlékkal, hanem a másik módon jöttek össze. Ennek a lényege az, hogy egyes városokban nem a 38 650 forintos köztisztviselői illetményalapot vették alapul a számításhoz, hanem az úgynevezett helyi illetményalapot, amely esetenként jóval magasabb a 38 650 forintnál.

Az évi másfél milliót érő módszer

Négy polgármester kap most ilyen alapon pluszpénzt: a dunaújvárosi Cserna Gábor, a pécsi Páva Zsolt, a székesfehérvári Cser-Palkovics András és a veszprémi Porga Gyula. (Az ötödik ebben az esetben is Botka László volt, akiről a keretes írásban van szó.)

Csernánál 47 200, Cser-Palkovicsnál 42 800, Pávánál és Porgánál 40 ezer forintos illetményalappal számolták ki az illetményüket 2010 őszén, az alakuló ülésén. A 15-ös szorzó miatt Cserna esetében ez havi 128 250 (évente 1 539 000 forint) , Cser-Palkovicsnál 62 250 (évi 747 ezer forint), Pávánál 20 250 forint (évi 243 ezer forint) pluszt jelent. Porgának csak 14-szeres szorzót szavazott meg a veszprémi testület, így nála valamivel kisebb, havi 18 900 forint (226 800 forint) a többlet. (A helyi testületek egyébként szinte mindig a 15-ös szorzót szavazták meg. A jelenleg is fizetést kapó polgármesterek közt kivétel csak Porga. A másik két kivételről a keretes írásban olvashat.)

Mi a helyzet Tarlóssal?

Tarlós István illetményéről egy másik törvény rendelkezik. Ő 2013. január 1-jétől miniszteri illetményt kap, ami bruttó 1 296 000 forint. Emellé jogosult költségtérítésre is, ami az illetménye 15 százaléka: 194 448 forint. Ha a költségtérítést nem számoljuk, Budapest nagyságát figyelembe véve olyan, mintha Tarlós minden egyes budapesti lakosért havi 0,75 forintot kapna. Lakosságszámhoz viszonyítva az illetményt így tulajdonképpen Tarlós fizetése sokkal rosszabb az összes megyei jogú város polgármestereinek fizetésénél.

A polgármesterek díjazásáról szóló törvény egészen konkrétan „a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény szerint megállapított illetményalapot” nevezi meg a számítás alapjaként. Csak ezt a törvényszöveget nézve nem világos, hogy lehetséges egyes városokban mégis más összeggel számolni. A törvény értelmezésére rákérdeztünk a Belügyminisztériumnál. A kérdésünk az volt, hogy a törvény itt az évek óta változatlan összegű, 38 650 forintos illetményalapra utal-e egyértelműen és kizárólagosan?

A Belügyminisztérium sajtóosztálya válaszul megerősítette, hogy a költségvetési törvény szerint a közszolgálati tisztviselői illetményalap idén 38 650 forint, majd így folytatták:

Ez kógens rendelkezés, amelytől eltérést a törvény nem enged, ezért a polgármesteri illetmény számításánál kizárólag ezt az összeget lehet figyelembe venni.

Tovább kerestük a magyarázatot, és találtunk egy olyan jogszabályt, ami alapján úgy tűnik: hiába furcsa, mégsem jogtalan az összességében milliós többletpénzt jelentő magasabb illetményalappal számolni. Korábban volt egy törvény, ami átmeneti rendelkezésként azt mondta ki, hogy ha a helyi képviselő-testület által megállapított helyi illetményalap magasabb volt az államigazgatásban érvényesnél, akkor nem lehet csökkenteni, és a polgármester illetményének számításánál mindaddig a helyi alapot kell alkalmazni, amíg az államigazgatásban érvényes alap utol nem éri azt.

Ez a törvény 2012 nyara óta már nem hatályos. Viszont amikor egy salátatörvénnyel hatályon kívül helyezték, lefektették, hogy a hatályon kívül helyezés nem érinti a régebben keletkezett jogviszonyokat. Ez pedig azt jelentheti, hogy mégiscsak jogosak a kiugróan magas polgármesteri fizetések.

Nem szerénykedtek a költségátalánnyal

A polgármesterek havi jövedelmét egyébként szépen megdobhatja a költségátalány is, amit a törvény szerint a tisztségük ellátásával összefüggő kiadásaikra kapnak. Erről is a testület szavaz az alakuló ülésen, de a törvényben megszabott mozgástér itt is kicsi: a költségátalány a tiszteletdíj 20 és 30 százaléka közti összeg lehet.

Az a polgármester döntése, hogy egyáltalán kéri-e költségátalány megállapítását. A 23 megyei jogú város polgármesterei közül csak olyanok nem kérték a költségátalányt, akik egyébként parlamenti képviselők is voltak.

Akik az előző ciklusban egyszerre voltak parlamenti képviselők és polgármesterek, azoknak lényegében választaniuk kellett, hogy a parlamenttől veszik fel a kvázi költségtérítésként funkcionáló választókerületi pótlékot, vagy polgármesterként kapnak költségátalányt. Akiknek jár polgármesteri költségátalány, azok a költségátalány összegével csökkentett választókerületi pótlékra jogosultak. A polgármesteri költségátalányt rögtön visszautasította Vantara, Kósa, Borkai, Zombor, Cseresnyés, Székyné, Botka, Horváth, Szalay, Puskás, Schmidt, Habis és Gyutai.



Akadt két polgármester-képviselő, akiknél máshogy volt: a nyíregyházai Kovács Ferenc és a székesfehérvári Cser-Palkovics András. Cser-Palkovicsnak a tiszteletdíja 30, Kovácsnak a 25 százalékát szavazta meg költségátalánynak a helyi testület. Cser-Palkovics a vagyonnyilatkozatába beleírta, hogy polgármesterként jár neki 192 600 forint költségtérítést, és ennyivel kevesebb választókerületi pótlékot vett fel. Kovácsnak pedig hiába szavazták meg a költségátalányt, a nyíregyházi polgármesteri hivatal sajtószolgálata szerint alig valamivel az alakuló ülés után, még 2010 októberében lemondott róla, nem vette fel azt. Egyébként az összes polgármester közül Kovács volt az egyetlen, akinek nem a maximális 30 százalékot adták volna.

A százalékos rendszer miatt összegszerűen a legnagyobb költségátalányt az egyébként is legjobban kereső polgármester, a dunaújvárosi Cserna Gábor kapja. 708 ezer forintos illetménye mellé 212 400 forint költségátalány jár, így tulajdonképpen összesen havi bruttó 920 400 forintot vihet haza.