Jegyző: Nem volt törvénysértő az utcán ledarálni a 2010-es szavazólapokat

2014.07.18. 11:57

Nem történt törvénysértés, amikor a 2010-es országgyűlési választás szavazólapjait csak négy évvel később, július 10-11-én semmisítették meg a VIII. kerületben - mondta Danada-Rimán Edina, a kerület jegyzője a szavazólap-megsemmisítés ügyében folytatott vizsgálat eredményéről az MTI-nek.

Ahogy azt az Index is megírta, az önkormányzat közelében, a Vajdahunyad utcában egy parkoló teherautó platóján daráltak le szavazólapokat, amikről később kiderült, hogy nem az áprilisi országgyűlési választás szavazólapjai voltak. Az önkormányzat ugyanis az áprilisi választási lapokat a szabályoknak megfelelően 7-én megsemmisítette, de közben az önkormányzat pincéjében bedobozolva megtalálták a 2010-es parlamenti választás szavazólapjait.

"A 2010-es országgyűlési választáson keletkezett szavazóköri iratok megsemmisítéséről jegyzőkönyv készült, ám az nem sorolta fel tételesen az iratok fajtáját, és nem tartalmazta a jegyzőkönyv felvételének körülményeit sem. Az azonban tény, hogy - a szavazólapok kivételével - a 2010-es választási iratok valóban nem lelhetőek fel" - szögezte le Danada-Rimán Edina.

Mint mondta, az adatvédelmi szempontból kiemelt jelentőségű iratokat tehát még 2010-ben megsemmisítették, a szavazólapok pedig nem adnak lehetőséget visszaélésre a személyes adatokkal. "Ugyanakkor elvárható lett volna, hogy a szavazólapok megsemmisítésére is 2010-ben kerüljön sor, de az akkor hatályos választási eljárási törvény és az önkormányzati miniszteri rendelet nem határozza meg a megsemmisítés végső határidejét, csak a kötelező megőrzési időről és a megsemmisítés lehetséges kezdő időpontjáról rendelkezik, vagyis nem történt jogszabálysértés" - mondta a jegyző.

Jogszabálysértés hiányában és a vizsgálat eredménye alapján személyi felelősségre vonás nem indokolt, a helyi választási iroda akkori vezetője már nem dolgozik a hivatalban.

A szavazólapok megsemmisítésének körülményeit vizsgálva megállapították, hogy - tekintettel arra, hogy a hivatalban a kötelező szabadságolás miatt alig volt munkatárs, aki a megsemmisítést végezhette volna - a megoldás "célszerű és költséghatékony volt". A hivatal munkatársai pedig folyamatosan felügyelték a munkát.