Csúcsra ér az egykori fülbevalós ifjúszocialista
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!További Belföld cikkek
-
Rossz napja volt a munkában, ezért síremlékeket zúzott össze - Beszakadt az úttest a Kazinczy utcában egy parkoló autó alatt
- Nem adatja ki a törvényszék a kegyelmi ügy iratait
- Gulyás Gergely: Az EU-ban mi képviseljük a szabadságot
- A gondnok kipróbálta a gázspray-t, több mint harminc gyerek került kórházba egy budapesti iskolából
Tisztújítást tart szombaton a Magyar Szocialista Párt, a régi hagyománynak megfelelően a vezető posztokon nem lesz verseny. A pártvezetés az egykori MSZP-s ifjúsági szervezetben, a Baloldali Ifjúsági Társulásban (BIT) nevelkedett koranegyvenes generáció kezébe kerülhet. A szocialista Szívtipró Gimiről a '90-es évek elején készült fantasztikus fotót Lukács Zoltán posztolta hivatalos Facebook-oldalán, a csapatban ott van Lukácson kívül Ujhelyi István, a fülbevalós Tóbiás József, Török Zsolt, Nyakó István és Csige Tamás. Tóbiásból pártelnök lesz, Lukácsból és Ujhelyiből pedig alelnök vagy elnökségi tag lehet a hétvégén.
Ugyanakkor részleges visszarendeződés is jöhet, a Mesterházy Attila által szinte teljesen háttérbe szorított Lendvai Ildikó-Szekeres Imre-féle, korábban meghatározó csoport ismét pozíciókat szerezhet, még ha nem is túl sokat. A kongresszus előtt Deák Ferenc kör néven hoztak létre egy 21 főből álló csoportosulást, melynek rajtuk kívül tagja még többek között Juhász Ferenc, Veres János, Tóth József, Braun Róbert, Márton Roland és Tüttő Kata. Nekik főleg az idősebb tagságra lehet befolyásuk.
De miért kell megint tisztújítaniuk?
Azért, mert a május 25-i EP-választás után az MSZP elnöksége felajánlotta a lemondását a párt választmányának, pár nappal később viszont Mesterházy Attila elnök a döntést inkább meg sem várva fogta magát és lemondott. Mivel őt követték a hozzá közel álló elnökségi tagok, működésképtelen lett a vezetés. Botka László választmányi elnöknek ezért teljes, felmenő rendszerű tisztújítást kellett kiírnia május végén. Az elmúlt hónapokban a helyi MSZP-szervezetek sorra választották meg új vezetőiket: a megújulási folyamat emblematikus állomásai voltak, amikor Erzsébetvárosban Hunvald Györgyöt, Baranyában pedig Puch Lászlót választották vezetőjüknek a helyi szocialisták.
A belső alkuk során már jóval a hétvégi kongresszus előtt eldőlt, hogy kik lesznek a párt vezetői. Mesterházy Attila utódjául Tóbiás Józsefet választják, aki az előző ciklusban az MSZP általános frakcióvezető-helyettese volt. A csak Tóbiként emlegetett Tóbiás fő erényeként a szervezési- és együttműködési készségét emelik ki politikustársai, a leggyakoribb kritika pedig az, hogy Mesterházyhoz hasonlóan az ő világnézetéről, politikai gondolatairól se lehetett hallani túl sokat. Ismerői szerint ugyanakkor az MSZP-s fősodortól balrább áll és igenis markáns nézetei vannak, csak eddig a frakcióbürokrácia egyik működtetőjeként nem volt túl sok alkalma ezeket hangoztatni.
Pedig tud ütős dolgokat mondani. Tóbiás egy tavaly őszi konferencián például arról beszélt, a költségvetési forrásokat a társadalmi igényekhez kell hozzárendelni ahelyett, hogy gazdasági szempontok vezéreljék a költségvetés tervezését. Az ottani, jórészt liberálisokból álló közönség megdöbbenésére azt is kijelentette, hogy ő az elmúlt húsz évben működő piacgazdaságot nem akarja fenntartani. Az MSZP-t így határozta meg:
Nekünk valójában baloldaliként mindazokkal van dolgunk, akik a jelen Magyarországának kétharmadát képezik, és akik esélytelennek látják jövőjüket.
A jobboldali sajtó eddig túl sok fogást nem talált Tóbiáson, de azt azért fel szokták emlegetni, hogy Hagyó Miklós érdi házát vette meg.
A választmányi elnök Botka László marad.
Verseny, na az nem lesz
Az elnökhelyettesi posztot ketten is ambicionálták, az EP-választás listavezetőjét és kampányfőnökét, Szanyi Tibort azonban a jelölőbizottság elkaszálta, így a korábban Simon Gábor által betöltött tisztséget Gőgös Zoltán agrárpolitikus, Veszprém megyei elnök kaphatja meg. Gőgös az előző vezetés alatt szintén hátrébb szorult a pártban, az ellenzéki közös lista 44. helyéről bőven nem sikerült parlamenti mandátumot szereznie. Létezik ugyanakkor egy olyan vélemény is a pártban, hogy pont a Simon-ügy miatt nem túl szerencsés megtartani az elnökhelyettesi funkciót, és kettő helyett inkább három alelnököt kellene választani.
Az alelnöki posztokért Ujhelyi István EP-képviselő – az ő neve lehetséges pártelnökként is felmerült, ám ő csak egy átmeneti elnökséget tudott volna vállalni –, Kovács László volt külügyminiszter és volt pártelnök, Tóth Csaba zuglói elnök, Lukács Zoltán frakcióvezető-helyettes és Márton Roland székesfehérvári elnök küzd meg – Márton a Lendvai-féle kör tagja is. Valamint Gőgös Zoltán, amennyiben nem lesz belőle elnökhelyettes. Mesterházy alatt két alelnöke volt a pártnak, Horváth Csaba, aki hivatalosan még mindig az MSZP főpolgármester-jelölöltje, és Gúr Nándor, akit a Népszabadság információi szerint a jelölőbizottság szintén nem engedett újra indulni a tisztségért. Gőgös elnökhelyettesként vagy alelnökként biztos befutó, mellé valószínűleg egy budapesti és egy vidéki, a területi logika alapján kelet-magyarországi alelnök kerülhet, vagyis Tóth Csabának és Ujhelyi Istvánnak sem rosszak az esélyei.
Ez azt is jelenti, hogy az MSZP első öt országos tisztségéből egyet sem fog betölteni nő.
A további kilenc elnökségi helyre több tucat induló van, a belső kvóták miatt viszont itt már három nőnek és három 35 év alattinak is be kell kerülnie a testületbe. Ez azt jelenti, hogy elviekben a maradék három helyért folyhat csak szabad verseny a jellemzően nem nők és 35 év alattiak által dominált pártban – gyakorlatilag azonban elég valószínű, hogy az alelnökségről lemaradó három jelölt „csorog le″ elnökségi tagnak.
Velez Árpád pártigazgató, Mesterházy Attila egyik legszorosabb szövetségesének sorsáról az új elnökség dönthet majd.
Ősszel még egy pofon vár a szocialistákra
2014 júliusában elvállalni az MSZP vezetését nem valami hálás feladat: a párt katasztrofális állapotban van, és főleg lesz. Az őszi önkormányzati választáson ugyanis bár a három baloldali párt várhatóan jobb eredményt ér el, mint az MSZP 2010-ben, de ez egyrészt nem valami nagy kunszt, másrészt a szocialisták az eddig meglévő pozícióikból is rengeteget fognak veszíteni az Együtt-PM és a Demokratikus Koalíció javára, hiszen a legtöbb helyen koordináltan vagy közös jelöltekkel indulnak.
A pozícióvesztés különösen igaz a nagyvárosokra, illetve a fővárosra, és főleg azokra a kerületekre, ahol eddig is gyenge volt az MSZP – tehát ahol egy eleve kicsi torta szeleteinek majd' a kétharmadáról is le kell mondaniuk. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a szocialisták többé nem lesznek valódi, országos középpárt, és ha már fővárosi kerületekben és nagyvárosokban is eljelentéktelenednek, nem nagyon látni, hogyan lehetne visszafordítani ezt a folyamatot. Például három budapesti polgármesterük, Tóth József (XIII. kerület), Gajda Péter (XIX. kerület) és Szabados Ákos (XX. kerület) biztosan és jó eséllyel indul újra a kerületvezetésért, rajtuk kívül azonban csak egy, legfeljebb két kerület irányítását szerezheti meg MSZP-s induló.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
