Az éj leple alatt csempészték helyére a Szabadság téri emlékművet

Több olvasónk írt nekünk, hogy az éj leple alatt, többszörös kordonnal biztosítva a helyére került a Szabadság téren a német megszállás emlékműve. Egy mikroblogger látta, hogy a szobrokat befóliázva szállítják helyükre, közben a teret mintegy száz rendőr szállta meg, és senkit nem engednek be. A sast meg az angyalt azután az atlatszo.hu videója alapján hajnalban emelték a helyére.

Már pénteken az a hír járta, hogy a szobrot hétfőn átadják − ehhez pedig már hétvégén a helyszínre kell szállítani −, kerestük is az V. kerületet, hogy megkérdezzük, igaz-e a hír. A Belváros sajtóreferense akkor azt mondta, a szoborhoz semmi közük, az nem a kerület hatáskörébe tartozik. Mikor megemlítettük, hogy ugye a kerület sajtóreferense biztosan tudna róla, ha a kerületben lezárnának egy fél teret, szobrot állítanának, esetleg még avatnának is, azt a választ kaptuk: ő nem tud arról, hogy ilyesmi készülődne, de keressük a miniszterelnöki sajtóirodát.

A miniszterelnöki sajtóirodából a kormányszóvivői irodához irányítottak minket, mondván, ez hozzájuk tartozik. A kérdésre, hogy tudnak-e a szobor helyszínre szállításáról, esetleges hétfői átadásáról nem kaptunk választ. Természetesen hívtuk a kormányszóvivői irodát is: a vonalas szám folyamatosan üzenetrögzítőre kapcsolt, a kormányszóvivő sajtófőnöke pedig nem vette fel a telefont. A kérdésre időközben látványos választ kaptunk tegnap éjszaka.

A szoborhoz ma reggel már körülbelül 200 ember ment ki, hogy tiltakozzon. Néhány politikus is megjelent: Karácsony Gergely, Lendvai Ildikó, Horváth Csaba. Néhány idős hölgy megrángatta a kordont, és szóváltásba keveredett a rendőrökkel. A szobor már a helyén, munkások nem dolgoznak, csak rendőrök és kordonok védik azt. A helyszínen úgy tudják, a szobrot hivatalosan hétfőn, délelőtt tízkor avatják. A szobrot elkezdték tojásokkal dobálni, volt egy kis lökdösődés is:

Bónusz, az eredeti tervekben nem szereplő elemként feltűnt a sas lábán egy gyűrű, melyre az 1944-es számot vésték (ha esetleg valakinek problémája lenne az értelmezéssel), illetve a Gábriel kezében tartott országalma.

Steiner Pál, a szocialisták V. kerületi polgármester-jelöltje az MSZP szombati kongresszusán jelentette be, hogy a Fővárosi Törvényszék nem enged népszavazást tartani a Szabadság téri emlékmű ügyében. A népszavazást kezdeményező politikus közleménye szerint a törvényszék indoklása az volt: azért nem lehet népszavazást kiírni, mert a szoborállítást egy kormányrendelet nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűnek nyilvánította.

Az éjszakai szoborállításra időközben az ellenzéki pártok is elkezdtek közleményekben reagálni: az Együtt-PM azt írja, tűrhetetlennek tartják, hogy az Orbán-kormány nem csupán figyelmen kívül hagyta a széleskörű társadalmi felháborodást és tiltakozást, de az éj leple alatt állította föl a történelemhamisító emlékművet. Az önkormányzati választás után, az új balközép városvezetés el fogja távolítani azt". A Demokratikus Koalíció elnöke, Gyurcsány Ferenc pedig úgy fogalmaz: „Orbán ezzel a gesztussal meghamisítja a holokausztot, meggyalázza annak minden zsidó, roma és meleg áldozatát. Jelemző a hatalomra, hogy nem merték fényes nappal felállítani a hazugság szobrát. Úgy viselkedtek, mint aki lopni indul. Ellopni Magyarország becsületét, az áldozatok emlékét, a hozzátartozók soha el nem múló gyászát és fájdalmát".

A kormány még az év elején jelentette be, hogy március 19-én a a Szabadság téren szobrot akar avatni az 1944-es német megszállás áldozatainak emlékére. A koncepció - melyről részletesen itt olvashat - alapjául az az alaptörvénybe emelt történelmi állítás szolgált, miszerint 1944 március 19-én hazánk elvesztette önrendelkezési jogát, és ami azután történt, a nácik bűne. A Miniszterelnökség által az emlékmű készítésével megbízott Párkányi Raab Péter koncepciója is ezen elv alapján készült. A tervezet óriási felháborodást váltott ki külföldön és idehaza egyaránt, a választási kampányi idejére ezért a kormány jegelte a megvalósítást.