Malvin
9 °C
25 °C

Akinek a kinevezésén még a jobboldal is megdöbbent

2014.07.24. 10:45 Módosítva: 2014-07-24 10:48:49
Élt már Londonban, Los Angelesben, a Facebookot rendszeresen használja és otthonosan mozog a sci-fiben, de leginkább a jobboldali lapokba írt publicisztikáiról ismerik Szentmihályi Szabó Pétert, az újonnan kinevezett római nagykövetet. Aki nem mellesleg a Nagy Megtekintő, Fazekas Sándor agrárminiszter kedvenc írója. Állítólag jó barátság fűzi Orbán Viktor feleségéhez.

Az Orbán-kormány nem rendszert „váltott”, hanem alkotott – írta tavaly év végén a Magyar Hírlapba Szentmihályi Szabó Péter. Fél év múlva az eddig főleg publicisztikáiról ismert író is része lett ennek a rendszernek, nemrég ugyanis őt nevezték ki Magyarország Rómába akkreditált nagykövetévé. Szentmihályi Szabó kinevezése nemcsak azért döbbentett meg sokakat, mert bár egy évig dolgozott a Külügyminisztériumban, de

nulla diplomáciai tapasztalata van, hanem azért is, mert állítólag olaszul sem beszél.

Éppen ezért a kinevezés még a jobboldalon is visszatetszést keltett.

Nem mintha eddig bármilyen komolyan vehető politikai pozíciója lett volna , ez pedig újabb indok a rácsodálkozásra.

Az Index információi szerint nem sokkal az új kormány megalakulása után merült fel Szentmihályi Szabó neve az olaszországi posztra. Az eddigi nagykövet, Balla János kinevezését 2010-ben a parlament külügyi bizottsága az időközben miniszterré avanzsált Trócsányi László párizsi kinevezésével együtt tárgyalta és hagyta jóvá. Balla megbízatása most járt le.

Barát és teher Orbánék számára

Szentmihályi Szabó Péter feltűnése a külügyesek számára is meglepetés volt, a hozzáértők szerint ugyanis egyértelműsíti, hogy a magyar kormányzat nem igazán veszi komolyan az olasz diplomáciát. Már júniusban találgatások indultak arról, ki támogatta a poszt elnyerésében, erről ugyanis a hazai katolikus egyházi vezetés sem kapott előzetes tájékoztatást.

A találgatások szerint Szentmihályi Szabót személyes jó kapcsolat fűzi Orbán Viktor családjához,

és különösen Lévai Anikóval ápolt barátsága segített abban, hogy a 69 éves író-publicista hirtelen diplomatakarrierbe kezdhessen.

Az új római nagykövet személye szerdán a Vox.com hírszájt figyelmét is felkeltette. Az újság szerint normális esetben senki sem foglalkozna a magyar diplomata cseréjével. Szentmihályi Szabó azonban más kategóriát képvisel, hiszen az egyik cikkében zsidókat a Sátán ügynökeiként emlegette, antiszemita írásaival pedig az Orbán-kormány nemzetközi megítélésében is újabb rossz pontot jelenthet, pedig a miniszterelnök határozott törekvései ellenére a magyar vezetésnek nincs jó bizonyítványa ezen a téren.

Renitens diáktól a megbízható tanárig

Még az Antall-kormány idején, 1992-ben a Külügyminisztérium sajtófőosztályát vezette, de az élete nagy részében tanárként vagy íróként, publicistaként tevékenykedett, ráadásul még a jobboldali szcénában sem az élvonalban jegyezték, pedig ontotta magából a műveket.

1945-ben született, a gimnáziumot a pannonhalmi bencéseknél kezdte, ahonnan azonban 1961-ben kirúgták, mert több társával együtt megemlékeztek az 1956-os forradalomról. Szentmihályi Szabónak ekkor nemcsak Pannonhalmáról kellett távoznia, eltiltották attól is, hogy bármelyik középiskolában tanulhasson. Dolgozni kezdett, díszműkovácsként, sofőrként, fordítóként, adminisztrátorként, mígnem 1963-ba a dolgozók gimnáziumában érettségizhetett.

A gimnázium után felvették az ELTE bölcsészkarára, állítása szerint egy Radnóti Miklósról írt dolgozata miatt. A magyar-angol szakon kezdett el tanulni, 1969-ben végzett tanárként. Ekkor született meg a lánya, majd tíz évvel később a fia. Az egyetem után egy újpesti gimnáziumban helyezkedett el, majd 1971-ben visszatért az egyetemre, tanársegédnek. Ebben az időszakban kezdett el különféle könyvkiadóknak és az 1972-ben indult Galaktika folyóiratnak dolgozni. A később kultikussá vált sci-fi antológiába rajta kívül olyan szerzők írtak még, mint Göncz Árpád, Nemere István, Lőrincz L. László.

Ha olaszul nem is beszél, Szentmihályi Szabó világot járt ember, ráadásul a külföldi kiruccanásait még akkor élvezhette, amikor mások legfeljebb a szocialista blokk országaiba látogathattak el. Még 1974-ben a Magyar Tudományos Akadémia ösztöndíjasaként fél évig Londonban élt, a 18. század angol irodalomtörténetét kutatta. Tíz évvel később pedig egy évet Los Angelesben töltött el, egyetemi vendégtanárként.

Az biztos, hogy az egykoron lázadó diák a hetvenes években már kevésbé ostorozta, sokkal inkább simogatta a rendszert. 1977-ben már a kommunizmushoz fohászkodott egyik versében. Nem tudni, iróniának szánta-e, mindenesetre elég erősre sikerült:

„Hol késel, kommunizmus? Tavaszra tavasz jön, gyermekszemem öregen pislog; / kommunizmus, te, megígért, feszítsd meg minden izmod, rázd le az élősdieket. Kommunizmus, növekedj, kisgyerekem”.

Érdekes, hogy ennyire imádta az előző rendszert. Egy Facebook-bejegyzésében éppen arról írt, mennyire utálta:

Különböző munkahelyeimen rettentően untam az értekezleteket, melyek alkalmával főleg a fontoskodó, de meglehetősen korlátozott elmeállapotú emberek élvezték saját hangjukat, valamint a szocialista demokrácia kiteljesedését.

Csurka István katonájaként

A rendszerváltás utáni években azután került Szentmihályi Szabó a külügybe, hogy az akkori munkahelye, a Szépirodalmi Könyvkiadó 1992-ben megszűnt. Mielőtt sajtófőnök lett volna, egy angol nyelvű havi magazint szerkesztett a minisztériumon belül. Aztán jött a kormányváltás, a Horn-éra alatt Szentmihályi Szabó ismét egyetemi tanár lett, majd közel egy évtizedet kellett várni arra, hogy visszatérjen a politikába, de már a szélsőjobboldalon. 2002-ben a Csurka István vezette MIÉP képviselőjelöltjeként indult a választáson. Egy kampánygyűlésen, amin részt vett, így jellemezte őt akkor a Magyar Narancs újságírója:

Az első jelölt Szentmihályi Szabó Péter, akin érezni lehet, hogy még nem tette igazán bensővé, így aztán meggyőző erővel átadhatóvá sem a MIÉP választási győzelmébe vetett magabiztos hitet – meg is jegyezte, hogy erről csak újabban van meggyőződve. Azt viszont már erőteljesebben hangsúlyozta, hogy ettől csak az aljas, gonosz  embereknek kell félniük, más megoldást viszont nehéz elképzelni tizenkét kemény, boldogtalan, elveszett esztendő után, amely esztendőket olyan ordas eszmék hatották át, mint a marxizmus-leninizmus, illetve a liberális-libertinus hagyományok.

Nyíltan felvállalt elkötelezettség

Nemcsak a MIÉP-hez húzott a szíve, volt ő a KDNP elnöki tanácsadója is a kétezres években. És ekkor került a Demokrata című laphoz is, ahol éveken át rendszeresen írt publicisztikákat, hogy aztán 2008-ban a Széles Gábor tulajdonába került Magyar Hírlapban csinálja ugyanazt. De az ugyancsak Széles-birodalomhoz tartozó Echo Tv-ben is vezetett műsort. Valószínűleg sosem zavarta, ha egy laptulajdonos beleszól az újságírók dolgába, hiszen éppen a Magyar Hírlapban írta meg ezt a csodálatos mondatot:

A független újságíró mitikus lény, aki valójában sosem létezett, vagy megölték, mielőtt írni kezdett volna.

Szentmihályi Szabónak tehát igazolása van arról, hogy büntetlenül dörgölőzhet a hatalomhoz. A kedvenc minisztere Fazekas Sándor agrárminiszter, de a rajongás kölcsönös, mert Fazekasnak pedig Szentmihályi Szabó a kedvenc írója. Az alábbi fotón egymást tekintik meg, miközben Szentmihályit kitünteti az agrárminiszter:

Szentmihályi Szabó nevéhez kötődik az „imrekertészezés" is.

Egy 2004-es rendezvényen a "magyar író, Imre Kertész nevében" köszöntötte a közönséget, korábban pedig egy televíziós műsorban fejtegette, hogy a Nobel-díjas író nem magyar, hanem zsidó.

„A magyar nép nem antiszemita és a sajnálatos antiszemita megnyilvánulások Magyarországon nem gyakoribbak, mint Európa többi országában. Ugyanakkor egyértelmű, hogy az ilyen veszélyes epizódokat nem szabad alábecsülni, határozottan el kell ítélni őket. Pontosan ahogyan a magyar kormány tette minden alkalommal" – ezt nem ő, hanem Balla János római magyar nagykövet mondta tavaly Rómában, a holokauszt emléknapján. Az a Balla János, akinek a helyére most Szentmihályi ül. Az a Szentmihályi, aki 2002-ben, az antiszemitizmusáról ismert MIÉP-es lapba ezt írta:

Hagyjuk itt magyar hazánkat a romának, a románnak, az osztráknak, a zsidónak, szerbnek, svábnak meg a tótnak, hozzák helyre, amit együtt olyan jól el is toltak.

Korábbi kijelentéseiról, a kommunizmust éltető verseiről szerettük volna megkérdezni Szentmihályi Szabót is. Hagytunk neki üzenetet, de egyelőre nem reagált.

Végül azokat az olvasóinkat, akik meglepődtek, hogy miért éppen ő lett a római nagykövet, egy Szentmihályi Szabó-idézettel nyugtatjuk meg:

Mindent meg lehet szokni, csak idő kérdése. Ami miatt évekkel ezelőtt felháborodtunk, azon ma már csak mosolygunk.