Menekülnek a jobboldalon Orbán szavainak értelmezése elől

Most már nemcsak az úgynevezett baloldali értelmiség gondolja úgy, hogy Magyarországon vége a liberális demokráciának, és az a rendszer, amiben élünk, valami más. Orbán Viktor szombaton Tusnádfürdőn ugyanis maga mondta el, hogy illiberális – nem liberális – demokráciát épít, azt szeretne. Arról is beszélt, hogy nem csak a demokratikus országok lehetnek sikeresek, példaként pedig olyan autoriter államokat említett, mint Oroszország, Kína és Törökország.

Ezzel lényegében kihúzta a szőnyeget azon jobboldali értelmiségiek alól, akik eddig baloldali hisztinek, vagy a magyar baloldal által befolyásolt európai, amerikai megszólalók tájékozatlanságának tudtak be minden olyan véleményt, ami szerint 2010 óta Magyarország mindinkább letért a demokratikus útról.

Arra voltunk kíváncsiak, hogy mit gondolnak Orbán kijelentéséről a fideszes politikusok és azok az értelmiségiek, akik magukat is a jobboldalhoz sorolják. Ám hiába kerestünk fel számos ilyen embert, egy újságíró kivételével senki nem vállalta a véleményét. "Ha körbeírná, hogy mivel foglalkozom, akkor is könnyen azonosítható lennék" – ezzel indokolta az egyik állami intézmény élén álló megkérdezett, hogy még név nélkül is rizikós lenne, ha nyilatkozna. "Sajnos a jobboldali értelmiség egy része rettentő szervilis. Egy másik részét megvették. És vannak, akiket kiátkoztak és ha bármi kritikusat mer mondani, ráfogják, hogy a baloldal szekerét tolja" – mondta, amikor megemlítettük neki, nem ő az egyetlen, aki nem hajlandó névvel nyilatkozni.

Többen azzal hárították el megkeresésünket, hogy nagyon szívesen nyilatkoznának a témában, de éppen nyaralnak, szabadságon, vagy éppen a gyerekeikkel vannak és szeretnének most nem a politikával foglalkozni. A Békemenethez közel álló egyik jobboldali gondolkodó is azzal hárította el a megkeresést – egyébként nagyon kedvesen –, hogy most éppen nyaral, de majd ír az Orbán-beszédről egy cikket a jövő héten. Egy másik ismert politikai elemző is azt mondta, hogy van ugyan véleménye, de inkább a jövő héten fejtené ki, mert most pihen.

Balogh Ákos Gergely

Fotó: Nyikos Péter

Az egyetlen nyilatkozó, aki névvel vállalta a véleményét, a jobboldali Mandiner főszerkesztője, Balogh Ákos Gergely volt. Arra a kérdésünkre, hogy jónak tartja-e, ha Magyarország letér a rendszerváltás útjáról, hogy egy Törökországhoz, Kínához és Oroszországhoz hasonló illiberális demokrácia legyen, a főszerkesztő kifejtette: a nyugati liberális demokráciák állapotromlása  - akár az értékválságra, akár a súlyos demográfiai krízisre gondolunk példaként – mindenképpen olyan fejlemény, amihez Magyarországnak is alkalmazkodnia kell. Ennyiben szerinte helyes Orbán helyzetértékelése.

"Ami a megoldást illeti, kétlem, hogy számunkra kívánatos vagy járható lenne az egyébként is nagyon különböző orosz vagy kínai út: hagyományaink, földrajzi-gazdasági-kulturális kötődéseink és jelenlegi állapotunk sem indokolja egyik irányt sem" – mondta. Szerinte nemzetként kifejezetten érdekeltek vagyunk a liberális demokráciák alapértékeinek továbbélésében. "Rossz belegondolni, hogy mit jelentene egy szintén illiberális Románia, Szerbia vagy Szlovákia az ottani magyar közösségek számára."

Balogh Ákos Gergely szerint Orbán civilekre vonatkozó kiszólása "erős aránytévesztés", mivel  a magyarországi civil szervezetek sokkal inkább függnek a magyar állam/kormányzat, mint a külföld támogatásaitól. "Az jogos meglátás, hogy a hiteles és életképes civilség egyik fontos alappillére, a pénzügyi önállóság alig létezik itthon, de kicsinyes és fölösleges egy domináns, érdemi kihívó nélküli politikai erőtől a civil szféra nem tőle, hanem másoktól függő szereplőinek szorongatása".

Fideszes politikusokat is megkerestünk, hogy kommentálják Orbán szavait, de a többi megkérdezetthez hasonlóak ők sem akarták névvel megmagyarázni a kormányfő mondatait. Így például azt sem, amikor Orbán azt a költőinek szánt kérdést boncolgatta, vajon meddig tudna ő hivatalban maradni, ha a parlament beperelhetné, amennyiben átlépi a hatáskörét.

Azt viszont megtudtuk tőlük, hogy Orbán Viktor nem jelezte előre nekik, hogy mire készül és miről fog majd beszélni Tusnádfürdőn. Így arra számítottak, hogy esetleg Románia vagy a határon túli magyarság lesz a téma. Most pedig azt találgatják, hogy mégis mit akart ezzel elérni a kormányfő és milyen közelebbi vagy távolabbi terv része volt a beszéd. 

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!