Micsoda, beperelni az elnököt?

Meddig tudnék én hivatalban maradni?

– tette fel a költői kérdést a miniszterelnök, amikor arról beszélt, hogy mi lenne, ha Amerikához hasonlóan Magyarországon is be lehetne perelni az elnököt azért, mert túllépte a hatáskörét. A szövegkörnyezettel együtt ez a kijelentés még furcsább, hallgassák meg 31:23-tól:

Orbán az Ukrajna felett lelőtt utasszállító tragédiájához hasonlóan érthetetlen, kiszámíthatatlan és furcsa dolognak tartja azt, hogy Amerikában be lehet perelni és el lehet ítélni az elnököt, ha túllépi a hatáskörét: nem azt, hogy túllépi a hatáskörét, hanem hogy ennek jogi következménye van.

A miniszterelnök nyugodtan alhat

A magyar alkotmány (szemben például az amerikaival) nem szól a legnagyobb hatalmú politikus, a miniszterelnök felelősségre-vonásáról. A sokkal súlytalanabb köztársasági elnök ellen viszont az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával lehet megfosztási eljárást indítani, ezt az Alkotmánybíróság viszi végig.

Hatáskör túllépése miatt Magyarországon a miniszterelnököt csak úgy lehet felelősségre vonni, mint bármely más embert: az ügyészség vádat emel ellene és egy bíróság elítéli. A hatáskör túllépése a Btk. szerint hivatali visszaélésnek minősül, amiért legfeljebb három év szabadságvesztés jár.

Ha a miniszterelnököt akarják megvádolni, ahhoz mindenekelőtt az kell, hogy a legfőbb ügyész kérje a miniszterelnök mentelmi jogának kiadását. Már ez sem túl valószínű: a jelenlegi legfőbb ügyész a Fidesz által megválasztott Polt Péter, aki például az Orbán-családdal és Schmitt Pállal ült együtt a felcsúti Pancho-aréna átadóján (Poltról itt olvashat részletesen).

A mentelmi jog kiadásáról kétharmaddal szavaz az Országgyűlés, ezután folyhatna le a bírósági eljárás. A miniszterelnök tisztsége viszont csak akkor szűnne meg, amikor jogerősen befejeződött a büntetőeljárás, ami fellebbezésekkel együtt simán lehetne hosszabb, mint a négyéves ciklus. Elvben tehát elképzelhető, hogy éveken keresztül legyen valaki miniszterelnök úgy, hogy közben folyik a bírósági eljárás ellene.

Gyurcsány Ferencet a 2010-es kormányváltás után megpróbálták felelősségre vonni a Sukoró-ügy miatt. 2008-ban Gyurcsány és Bajnai Gordon (aki akkor a nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter volt) az Országgyűlés nándorfehérvári termében találkozott Joav Blum és Fred H. Langhammer üzletemberekkel, hogy egy Sukoró mellett építendő hatalmas kaszinó-sportkomplexumról tárgyaljanak. Az ügyészség Schiffer András, LMP-társelnök feljelentése után többek között azzal vádolta Gyurcsányt, hogy kárt okozott az államnak egy telekcserével. Az ügyészség bizonyítottság hiányában végül nem emelet vádat a volt miniszterelnök ellen.

Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök tanúvallomást tesz a Szolnoki Törvényszéken a Sukoró-ügyként ismert büntetőper tárgyalásán, 2013. augusztus 22-én. Jobbra Tátrai Miklós elsőrendű vádlott a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. volt vezérigazgatója és a másodrendű vádlott Császy Zsolt az MNV volt értékesítési igazgatója.

Fotó: Mészáros János

Amerika a perek országa

Abban az ügyben, amire Orbán a tusványosi beszédében utalt, Amerikában a Képviselőház pereli be az elnököt egy normál polgári bíróság előtt, azt állítva, hogy kárt okozott nekik Obama. Mintha arról lenne szó, hogy Obama összetört egy autót, vagy megsértette volna egy ember jóhírnevét és emiatt kérnének elégtételt. John Boehner, a Képviselőház republikánus elnöke szerint Obama nem tartja be a törvényeket és egymaga hoz olyan rendeleteket, amik szembemennek a kongresszusi törvényekkel, noha ilyet nem tehetne. Boehner szerint Obama túlterjeszkedett a hatáskörén, amikor egymaga döntött arról, hogy részben elhalasztja a kötelező egészségbiztosítás (ObamaCare) bevezetését.

Ebben Boehnernek akár igaza is lehet, az viszont egyáltalán nem biztos, hogy egy ilyen perben igazat ad neki bármilyen amerikai bíróság. A bíróság előtt ugyanis igazolni kell, hogy az alperes közvetlenül kárt okozott a felperesnek, azt pedig még az amerikai bíróságok sem szokták kárként elfogadni, hogy politikai veszteséget szenvedett egy testület. Magyarországon sem valószínű, hogy egy hasonló perben igazat adjon egy bíróság az Országgyűlésnek a miniszterelnökkel szemben.

Az ügyben egyébként érdekes, hogy a republikánusok végig ellenezték az egész ObamaCare-t, vagyis a kötelező egészségbiztosítás bevezetését. Most pedig amiatt indítanak pert, mert az elnök elhalasztotta ennek a szabálynak az életbe lépését. Vagyis azt szeretnék elérni, hogy mihamarabb alkalmazni kelljen egy olyan szabályt, amit nagyon határozottan elleneztek. Máshonnan nézve viszont arról van szó, hogy az alkotmányt védik: akármiről is van szó, az elnök nem teheti meg, hogy túlmegy a saját hatáskörén és olyan rendeletet hoz, ami ellentétes felette álló törvényekkel. Mindenesetre Amerikában idén lesz a félidős kongresszusi választás, tehát (az eredménytől függetlenül) vastagon politikai húzás ennek a pernek a felvetése.

Barack Obama amerikai elnök és John Boehner, a képviselőház republikánus elnöke. Boehner szerint Obama túlterjeszkedett a hatáskörén.

Fotó: Mark Wilson

Ez nem politika, ez jog

A Boehner által indított per és az amerikai elnök felelősségre vonására szolgáló eljárás, az impeachment elsősorban nem politikai kérdésekről szól. Nem arról van szó, hogy a választók, vagy a képviselők már nem bíznak az elnökben, hanem arról, hogy az elnök megszegett egy törvényt. Persze az egész eljárás átpolitizált, de merőben más, mint mondjuk a miniszterelnök elleni bizalmi szavazás.

Az impeachment egy bonyolult és jól körülbástyázott eljárás, ami a képviselőház igazságügyi bizottságában indul, a vádemelésről a Kongresszus dönt. A tárgyalást magát a szenátus folytatja le, de a legfelsőbb bíróság elnöke vezeti ezeket az üléseket. Eddig összesen két elnök ellen indult impeachment, mindkettőt (Andrew Johnsont és Bill Clintont) felmentették. Richard Nixon a Watergate-botrány után nem várta meg a felelősségrevonást, hanem inkább lemondott a tisztségéről. Johnsont azzal vádolták, hogy úgy cserélte le a hadügyminiszterét, hogy azt a szenátus nem hagyta jóvá – akkoriban ezt tiltotta egy törvény. Clintont pedig az igazságszolgáltatás hátráltatásával vádolták, konkrétan azzal, hogy hazudott a Monica Lewinsky-ügyben.

Obama ellen is próbáltak már impeachmentet indítani, de ezek a kezdeményezések már az igazságügyi bizottságban, vagy még az előtt elbuktak.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!