Mennyire fáj az oroszoknak a keménykedés?

Minden korábbinál szigorúbb EU-szankciók lépnek életbe csütörtökön, így Oroszországnak már nem csak személyre szabott célzott büntetőintézkedésekkel kell számolnia, de egész ágazatokra kiterjedő korlátozásokkal kell szembenéznie.

Elzárják a pénzcsapot

Az EU nagyköveti tanácsa által elfogadott büntetőcsomag egyik része szerint azok a bankok, amelyeknek több mint 50 százaléka orosz állami tulajdonban van, nem juthatnak az EU tőkepiaci forrásaihoz. A VTB, a Gazprombank és a VEB is tiltólistán van, és oda kerülhet a Szberbank is.

Orosz állami cégek részvényeit és kötvényeit EU-s befektetők sem az elsődleges, sem a másodlagos piacon nem vásárolhatják meg.

Ugyanezt a korlátozást az Egyesült Államok már a múlt héten bevezette – kiterjesztve azt a Rosznyefty olajtársaságra is –, így a legfontosabb hitelforrások egy időre elérhetetlenné válnak Oroszországnak.

A korlátozás az orosz külgazdasági bankot is érinti. A magyar–orosz megállapodás alapján viszont épp a Vnyesekonombank (VEB) volna az a pénzintézet, amely 10 milliárd eurós hitelt biztosítana a paksi atomerőmű két újabb blokkjának felépítéséhez.

Még van idő

A munkálatok azonban még nincsenek abban a szakaszban, hogy a hitel átutalására kellene gondolni. „A szerződéseken dolgozunk, ezt a folyamatot nem befolyásolják a szankciók. De a szerződések megkötése utáni szakaszt sem érinti, hogy a VEB tiltó listára került” – jelentette ki Aszódi Attila. A paksi atomerőmű teljesítményének fenntartásáért felelős kormánybiztos – a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) egyetemi tanára – szerint remélhető, hogy az ukrajnai konfliktus miatti  nemzetközi feszültség addigra megoldódik, így a szankciók kérdése sem lesz aktuális. Ráadásul a jelenleg megfogalmazott szankciókból úgy tűnik, hogy a VEB európai kihelyezéseit semmi sem tiltja, így a magyarországi hitelnyújtásnak valószínűleg nincs jogi akadálya. Ha azonban ez változna – és a szankciók érvényességét is meghosszabbítanák –, akkor az oroszok minden bizonnyal olyan bankot jelölnek majd meg, amely nem esik a szankciók alá.

Idén még nem kell pénz

A tervezési engedélyezési feladatok minimális költséget igényelnek, pénzlehívás 2014-ben még biztosan nem lesz. „Korai még beszélni arról, hogy mikor kezdődhet meg az átutalás. Most zajlik a részletek tisztázása, a projekt ütemezésének kidolgozása. A pénzigényes rész a munkálatok ötödik évében kezdődhet” – mondta a kormánybiztos, aki szerint

ha 2015-16-ban szükség is lesz pénzre, az a teljes beruházás néhány százalékát teheti ki.

A kormánybiztos elmondta, hogy a szerződést illető egyeztetési munka miatt az orosz és a magyar fél napi kapcsolatban van, munkájukat a csütörtökön életbe lépő szankciók nem befolyásolják.

Keményebb szankció nem valószínű

„Az EU, ellentétben az Egyesült Államokkal, ezer gazdasági szállal kötődik Oroszországhoz”, így Aszódi szerint nem valószínű, hogy Brüsszel később olyan szankciókat léptetne életbe, amelyek lehetetlenné tennék, hogy az erőművet orosz hitelből, orosz állami vállalat építse fel. (A tervek szerint a beruházás értékének 40 százalékának megfelelő munkát magyar cégek végzik el.)

Van élet az EU-n kívül

Az orosz gazdaság egészét rövid távon nem befolyásolják a szankciók, ám ha a most kitűzött három hónapos időszaknál tovább tartanának, úgy érezhető következményei lehetnek – jelentette ki Jurij Zajcev. A moszkvai Gajdar Intézet szakértője szerint azonban egyelőre úgy tűnik az EU – amely a szoros gazdasági kapcsolatok miatt eddig is óvatos volt a szankciókkal –

Erről tanúskodik az is, hogy a mostani szankciók határidejét Brüsszel három hónapban szabta meg.

Zajcev szerint a konkrét orosz cégeknél rövidebb időszakban is okozhatnak zavart a szankciók: a Szberbank és a Gazprombank, valamint más orosz bankok feltőkésítésére most 30 milliárd dollárra volna szükség, amit európai és amerikai piacról szereztek volna be.

„Ha erre nincs mód, akkor az orosz cégek az ázsiai piacokon próbálnak majd nagyobb hitelhez jutni”

– adta meg az alternatív forrás lehetséges irányát a szakember.

A másik forrást elvileg a Tartalékalap és a Nemzeti Jóléti Alap összesen 170 milliárd dolláros állománya adhatná, ám az onnan érkező pénzek felhasználását alaposan körülírja a törvény. Elsősorban infrastrukturális fejlesztésre használhatók, ám ennek a feltételnek több, hitelre szoruló cég nem felelne meg.

Orosz, magyar, két jó barát

Ami a VEB-et illeti, Zajcev szerint bárhogy is alakul a szankciók sorsa, Moszkva mindenképp meg fogja találni azt a tízmilliárd eurós forrást, amellyel a paksi beruházás hitelét fogja biztosítani – a hitel első részletének kifizetése 2016-ban lehet esedékes.

„Oroszország arra törekszik, hogy Magyarországgal gazdasági és politikai téren stratégiai viszonyt építsen ki. Magyarország most afféle ugródeszkaként szolgálhat Oroszországnak.

Moszkva és Budapest egyetért abban, hogy milyen irányban kell a globális gazdaságnak fejlődnie, így az együttműködési készség mindkét oldalról nagyon erős”

– vélte Zajcev. 

A szankció mint gyógyszer

Vlagyimir Putyin korábban többször elmondta, hogy az esetleges szankciók akár még jól is jöhetnek Oroszországnak, hiszen saját gazdaságának fejlesztésére ösztönzik azokon a területeken, amelyeken ma importból fedezi szükségleteit. Az orosz elnök nyomán a parlamenti pártok – így a magát ellenzékinek meghatározó kommunista párt is – osztja ezt a nézetet, noha hirtelen elapadó források híján az elszigetelődésből fakadó fejlesztési kényszer nem lesz elég arra, hogy a nyersanyagexportra épülő „féllábú gazdaságot” több lábra állítsa.

Az orosz gazdaság importkitettsége meglehetősen nagy az olaj- és a földgázkitermelés területén, ami annak fényében meglepő, hogy a két ágazat mennyire nagy – lényegében kizárólagos – szerepet játszik az ország gazdasági növekedésében. Az orosz export 70 százalékát ez a két tétel teszi ki.

Ez elsősorban az amerikai és európai piacokra irányul, de az ázsiai partnerekkel, elsősorban Kínával és Dél-Koreával is nő az együttműködés. „Ha kiváltani nem is lehet teljesen a nyugati eszközöket, hosszabb távon Oroszországnak előnyösebb eloszlás valósulhat meg az ázsiai és a nyugati technológiai források között” – jelentette ki Zajcev.

Nagyot is üthet...

Bár a szankciók ideje korlátozott, és a legfontosabb szektort, a földgázkitermelést és -szállítást nem érinti, komoly tehertételt jelenthet az egyébként is recesszióba forduló orosz gazdaságnak. Ráadásul az olajkitermelést nem kerüli ki, így elemzők szerint a kitermelés egy év alatt akár tíz százalékkal, 52 millió tonnával is csökkenhet.

Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) már le is állította oroszországi projektjeit. Ez összességében 23 milliárd dollárnyi beruházás elmaradását jelenti, és a képet tovább rontja, hogy az első félévben 76 milliárd dollár tőke hagyta el az országot.

Az orosz központi bank nemzetközi valutatartalékai 470 milliárd dollárt tesznek ki. Ez az év eleje óta 12 százalékot csökkent, ennek jelentős része a rubel árfolyamának stabilizálására ment el. A szankciók keltette bizalmatlanság a tartalékok gyorsuló csökkenéséhez vezethet. Szakértők szerint a kritikus pont az lenne, ha a tartalék Oroszország háromhavi importjának megfelelő összeg alá esne. Ez jelenleg 250 milliárd dollár.

...és visszaüthet

Oroszország augusztus elsejétől leállítja Lengyelország zöldség- és gyümölcsexportját, ami évente egymilliárd dollárt jelent. Ennek ellenére Zajcev szerint látványos szektorális ellenszankciókra Oroszországtól nem kell számítani. Önmagában azonban már a brüsszeli büntetőcsomag is árthat az EU-nak. Nem véletlen, hogy minden ország igyekszik úgy meghatározni a szankciók körét, hogy az ne sértse túlzottan gazdasági érdekeit. Franciaország például jelezte, hogy a Mistral-helikopterhordozók leszállítása Oroszországnak még érvényben maradhat, noha a katonai célra is alkalmas eszközök exportját tiltják a szankciók – igaz, csak ez csak az újabb szerződésekre vonatkozik.

A cseh kormányfő pedig szerdán közölte, hogy a túlzott gazdasági szankciók egyik fél érdekét sem szolgálják. Ahogyan az sem, hogy a kereskedelmi háború miatt „egy újabb vasfüggöny emelkedjen Ukrajna keleti határainál.”

Hogy az európai gazdaság kárát láthatja a szankcióknak, azt Berlinben is elismerik. A gazdasági miniszter – egyben a  kancellár helyettese – szerint azonban a béke többet ér az anyagi veszteségnél. „Ha háború és béke kérdéséről van szó, akkor nem a gazdaság szempontja az elsődleges” – idézte a Reuters Sigmar Gabrielt.

Igaz, hasonló áldozattal az Egyesült Államoknak nem kell számolnia. Energetikai területen nincsen köztük az EU-éval összevethető volumenű kapcsolat, és az orosz–amerikai kereskedelmi forgalom is alig tizede annak, amit az EU és Oroszország egymás között lebonyolít.