Még az NFÜ-t is támogatta a Norvég Alap
Orbán Viktor Tusnádon egyértelműen azt állította, hogy szerinte a magyarországi civilek külföldi érdekeket próbálnak érvényesíteni a magyar érdekekkel szemben, és ezzel megnehezítik „az illiberális állam felépítésében”.
A Miniszterelnökség államtitkára, Csepreghy Nándor szerdán az RTL Klubnak azt mondta, nem állítják le a norvég pénzeket elosztó és a pénzekből részesülő szervezetek vizsgálatát, ami végképp elmérgesítette az adományozó és a kormány kapcsolatát. Csepreghy szerint nem az ombudsman által is szorgalmazott leállítás, hanem a vizsgálat végigvitele és lezárulta teremthet új jogalapot a norvég oldallal való egyeztetésben.
Orbán csak a civilek szervezeteket bélyegezte külföldről fizetetteknek, pedig a Norvég Alap által Magyarországon kiosztott támogatások – amíg a kormány által kezdett háborúskodás miatt le nem állították a kifizetéseket – nagyobb részt gazdasági projektre mentek el.
Az első norvég alapos programok 2008–2010 között futottak Magyarországon. Akkor 1,5 milliárd forintot használtak a civil szektor támogatására, és 31,5 milliárdot infrastruktúra- és gazdaságfejlesztésre. Az Orbán-kormány idején letárgyalt újabb ciklusban pedig mintegy 40 milliárd forintot hozott a Norvég Alap Magyarországra, amiből mindössze 10 százalék különítettek el a civilek számára.
Igaz, nem mostanában, de jutott bőven a kiátkozott norvég pénzekből az állami szerveknek is.
A támogató programok beindulása előtt a Norvég Alap adott pénzt a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségnek is, hogy ki tudja építeni az alap menedzseléséhez szükséges technikai hátteret. 2006-ban a költségek 76 százalékát, 2,9 millió eurót (mai árfolyamon 900 millió forintot) vállaltak át a norvégok. Kapott 2 millió eurót az uniós pénzek elosztásában közreműködő Váti is.
Norvég pályázatból támogatták 2009-ben a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériumot is, hogy az megerősíthesse a környezetvédelem területén működő civileket. A közel 250 millió forintos támogatás célja az volt, hogy minél több NGO kapcsolódhasson be döntéshozatali folyamatokba.
Ebből a forrásból kapott jelentős összegeket rengeteg önkormányzat és az egyházak is. A pécsi püspökség például mintegy 330 millió forintot költhetett a püspöki palotára és a Dóm térre.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
