Néhány főiskola talán megmenekül

A hazai egyetemekre és főiskolákra jelentkezőkről elképesztő mennyiségű adat érhető el sok évre visszamenően és a jelenlegi helyzetre vonatkozóan is. Megtudjuk, hányan felvételiztek, hány embert vettek fel, mik voltak a népszerű szakok, és így tovább. Ha ebbe a töménytelen mennyiségű adatba jobban belenézünk, néhány érdekes összefüggés derül ki. Mindez nemcsak a diákok sorsát érinti, hanem a főiskolákon, egyetemeken dolgozókét, sőt azokét a városokét is, ahol ezek a főiskolák működnek.

1. Megemelkedett az állami támogatással tanulók aránya, de a számuk csökkent

A most felvett diákok 77 százaléka nem fog tandíjat fizetni, e közel 57 ezer ember képzését az állam fizeti. Az elmúlt öt évben nem volt ilyen magas az állami finanszírozással felvett hallgatók aránya: 2010-ben például még csak a felvettek 70 százaléka került be tandíjmentes helyre, 2012-re ez az arány 64 százalékra csökkent.

A tandíjat nem fizetők aránya tehát jobb lett, de ez egyáltalán nem jelenti azt, hogy a 2012-es diáktüntetésektől megrettent kormány most bőkezűen fizetné ki mindenki tanulását. A jelentkezések számának csökkenésével ugyanis ma jóval kevesebb diák képzéséért kell fizetnie az államnak: 2010-ben még 68 ezer diák képzését fizették, ma 11 ezerrel kevesebbét. 

2. Néhány főiskolán megállt a jelentkezők és felvettek számának csökkenése

Írtunk már arról, hogy évről évre csökken a jelentkezők száma, aminek részben demográfiai okai vannak. Tíz év távlatában nézve néhány helyen drámai a visszaesés. Míg az összes jelentkező száma 20-25 százalékkal csökkent, egyes főiskolákra a jelentkezések 70-80 százalékkal estek vissza. A felvételi jelentkezési statisztikákban az is látható, hogy a diákok egyre inkább a nagyobb, piacképes diplomát adó egyetemek felé orientálódnak. Ezt jól mutatják a felvételi lapon első helyen megjelölt intézmények (első helyes jelentkezések) adatai, tehát az, hogy melyik iskolába szeretnének leginkább bekerülni a diákok.

Ha elfogynak a hallgatók, egy idő után nem lesz fenntartható ennyi egyetem és főiskola, és nem lesz szükség ennyi oktatóra sem.  A csökkenő hallgatói létszám miatt még egy főiskola sem szűnt meg, legfeljebb beolvadt valamelyik nagyobb felsőoktatási intézménybe. 

A kisebb városok nem csak presztízsokokból ragaszkodnak a főiskoláikhoz. Sok településen a főiskola az egyik legfontosabb munkaadó, így igyekeznek mindent elkövetni, hogy ezek megmaradjanak. A kormány azzal próbálja életben tartani ezeket az iskolákat, hogy itt indítanak csak bizonyos képzéseket. Ilyen az új tanárképzés, és az érettségi utáni kétéves felsőoktatási szakképzés.

Valószínűleg ezek felfuttatásának köszönhető, hogy a lefelé irányuló trend megfordult néhány helyen. Az egri központú Eszterházy Károly Főiskolára például most több mint 600-zal többen jelentkeztek mint tavaly. Itt a hagyományos tanító, tanár és óvópedagógus szakokon kívül most indult új rendszerű turizmus-vendéglátás szakképzés. 

A Nyíregyházi Főiskolán is sikerült javítani a helyzeten. Itt is a tanárképzés a fő profil. Ezenkívül a sporttudományi, a gazdasági és az agrárképzésekre jelentkeztek többen.

A Szolnoki Főiskolán nem ilyen rózsás a helyzet. Bár a jelentkezők száma tovább csökkent, idén 30 emberrel többet vettek fel, nagyrészt valószínűleg az újonnan induló felsőoktatási szakképzésekre.

A gyöngyösi székhelyű Károly Róbert Főiskolán mind a jelentkezők száma, mind a felvettek száma tovább csökkent.

3. Néhány főiskola egyre kevésbé folytat hagyományos nappali képzést

Ezt leginkább abból látjuk, hogy a most felvett hallgatók hány százaléka került be a hagyományos nappali (3-4 éves) alap- vagy (5-6 éves) osztatlan képzésbe. A főiskolákon ezenkívül az alapképzés folytatását jelentő mesterképzések, a levelező és távoktatásos képzések, illetve a már sokat emlegetett felsőoktatási szakképzések vannak, amelyek a kis főiskoláknak egyfajta mentőövet jelentenek.

A grafikonon látható, hogy a Dunaújvárosi Főiskolánál, a Károly Róbert Főiskolánál és a Szolnoki Főiskolánál a most felvetteknek kevesebb mint egynegyede került csak a hagyományos nappali képzésbe. Más statisztikából az is kiderül, hogy a többi felvett hallgatónak csak kis százaléka kerül mesterképzésre, sőt, a Szolnoki Főiskolára most egyetlen ilyen hallgatót nem vettek fel. Ezek a főiskolák tehát nagyrészt a felsőoktatási szakképzésekből próbálnak megélni a jövőben.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!