Lajos, Patrícia
16 °C
28 °C

Egy napja engedték ki a pszichiátriáról

2014.08.02. 12:36 Módosítva: 2014-08-02 12:45:40
Úgy tűnik, a környék lakóinak és az arra közlekedőknek nem ismeretlen a férfi, akit a pénteki combinós gyilkossággal gyanúsítanak: több olyan levelet is kaptunk, melyben szemtanúk és más környékbeliek azt írják, a helyszínen vagy a történtek alapján felismerték az embereket gyakran zaklató, hajléktalan férfit. Egy forrásunk szerint A. Áront egy nappal a gyilkosság előtt engedték ki a pszichiátriáról, a zárójelentésében azt írták, nem közveszélyes. Hogy kerülhetett ki A. a pszichiátriáról, és miért nem tudták megelőzni a tragédiát az illetékes hatóságok?

Péntek délután egy óra körül egy sötétkék pólós férfi, A. Áron Gergely olyan erővel rúgott meg egy idős asszonyt a Margit híd budai hídfőjénél a villamos megállóban, hogy a nő a villamos sínek közé esett, és egy villamos halálra gázolta. A rugdosódó férfit az utasok fogták le, hogy ne tudjon elmenekülni. A rendőrség emberölés gyanújával indított eljárást, A. Áron, aki súlyos mentális betegségekkel küzd és nyolc éve az utcán él, mindent tagad

Ismerik, mint a rossz pénzt

A környékbeliek közül sokan kapcsoltak: többen ismernek egy férfit, aki hasonló, de eddig nem ilyen tragikus esetekbe keveredett. Egy kommentelő a közelben látott pár éve kísértetiesen hasonlót: „Két éve ugyanez megtörtént a rakparton, az orrom előtt rúgott a villamos alá egy nőt egy 40 körüli fickó. Sikerült megállni a villamosvezetőnek, de a hölgy beszorult a villamos és a padka közé. Akkor én tartottam fel az emberünket, aki azzal indokolta tettél, hogy ez a nő tipikus Fidesz szavazó szerinte, és ő ezektől lett hajléktalan” – írta. Ugyanerről az esetről egy másik levélírónk is írt.

Van, aki azt vetette fel, hogy kifejezette idős nőket zaklat a környéken egy férfi: „Járkál pont ezen a környéken (Margit híd, Irgalmasok kórháza) egy fickó, akit már csak „köpködős-rugdosós csávó” néven emlegetünk. Először egy rongyos térképpel lép oda, valami zavaros történetet ad elő, hogy hova akar menni, aztán pénzt kér. Miután visszautasították, elkezd ocsmányul üvöltözni, leköp, és lábba rúg. Mindhárom általam ismert esetben nőt bántalmazott, viszonylag félénkebb típusú fiatal és idősebb nőket″ – írta egy másik olvasónk.

Egy szemtanú arról számolt be, hogy a gyilkost felismerte, besurrant a lakásába évekkel korábban: „Hat évvel ezelőtt, amikor először itt laktam, otthon voltam a fiammal és hallottam, hogy valaki bejött a lakásba. Ő volt. Rápisilt a parkettára, mondta, hogy majd visszajön megerőszakolni, aztán elfutott (én utána, kiabálva). Feljelentést tettem a rendőrségnél. Eljött két rendőr, viszont fel sem voltak hajlandók jönni a lakásra, lent cigiztek és megírták a beszámolót” – mondta az Indexnek, a teljes beszámolót itt olvashatja, az első szemtanú beszámolóját itt.

Egy másik olvasónk csütörtök este látott egy férfit a Frankel Leó-Margit körút sarkon kukákat dobálni, és az „alumíniumkorlátba kapaszkodva artikulálatlanul üvöltözni” – de amíg nincs fénykép az elkövetőről, nem tudhatjuk, ugyanarról van-e szó.

Jogot végzett, előző nap engedték ki

Hány beteg került utcára a Lipót bezárása után?

A Lipót bezárása miatt utcára kerülő emberek számáról csak becslések vannak, azokból viszont elég sok és különböző. Németh Attila, a Lipót-utód Nyírő Gyula Kórház– Országos Pszichiátriai és Addiktológiai Intézet főigazgatója az Indexnek elmondta, az OPNI bezárása után 5 százalékkal esett vissza a krónikus skizofréneknek való gyógyszerek forgalma, ami azt jelenti, hogy több százra tehető azon betegek száma, akik nem szedtek rendszeresen ilyen gyógyszert 2007-től. A legtöbb közülük visszaesett, jobb esetben kórházba került, és nem mindenki lett hajléktalan. A bezárás előtti gyógyszerfogyasztási arány 2009-re visszaállt, ami arra utalt, hogy a legsúlyosabb betegek ismét kezelés alá kerültek. Az OEP szerint egyébként mindössze 85 skizofréniában szenvedő beteg esett ki az ellátásból, Tarlós István főpolgármester pedig úgy becsülte, a Lipóton kezelt betegek 30 százaléka került utcára, ami körülbelül 300 embert jelent.

Azt, hogy az elkövető A. Áron Gergely, először a Biszku-filmmel ismertté vált dokumentumfilmes, Skrabski Fruzsina írta meg a Facebookon. „Áron, aki ezt a nénit megölte, a gimnáziumban barátom volt. Aztán lassan megőrült. Mindenki próbált neki segíteni, de nem lehetett. Kényszergyógykezelni se lehetett” – írta. Arra is kitért, hogy a férfi évek óta hajléktalanként élt, belekötött az emberekbe, börtönben is többször volt.

Ma pedig megölt egy embert. Miért kellett ezt megvárni? Miért nem lehet az ilyen embereket kezeltetni?

– írta (részletek itt). Ő írt arról is, hogy a férfi volt az, aki tavaly megtámadta Sarka Katát a Komjádi uszodánál.

Egy másik forrásunk szintén fiatal kora óta ismeri A.-t, aki az ő elmondása szerint egy jól szituált budai családban nőtt fel. Az apja '56 miatt  börtönben ült, és később rajta is súlyos pszichés zavarok lettek úrrá. A.-t a szülei durva válása viselte meg, utána kezdett el egyre furcsábban és agresszívebben viselkedni. Eleinte főleg a barátait és ismerőseit zaklatta, rájuk törte az ajtót, ellopott tőlük kisebb-nagyobb dolgokat, és volt, hogy a szoba közepére vizelt. Aztán ahogy egyre inkább csúszott le szociálisan, a mentális problémái is súlyosbodtak.

A. egyik pártfogója szerint, aki több éve próbál segíteni neki, a férfi 10 éve jogot végzett, beszél angolul és franciául, lakása is volt. Körülbelül hét éve hajléktalan, az utóbbi két évben komolyabb pszichiátriai problémái voltak.

Most is csak egy napja, hogy kiengedték a pszichiátriai megfigyelésből, ahová a mentők vitték be az utcáról. Nálunk hagyta a zárójelentését is, ahová bejött tisztálkodni, de valakitől megijedt és elszaladt. Előtte a mozgássérült WC-ben leszerelte a falról a tükröt.

„Tévképzetei vannak/voltak, amiben mindig azt hiszi, hogy bántani fogják. És nem csak hiszi, mert bántják, bántották is. Rendszeresen inzultálták, zaklatták mind a vele kapcsolatba kerülő magánemberek, mind a hatóságot képviselők” – írta, szerinte az elkövető most sem volt beszámítható állapotban.

Azt hitte, támadni fogják. És itt nem kell keresni, számon kérni ésszerűséget, racionális gondolkodást, mert nincs. Egyébként nem drogos, de alkoholista.

– tette hozzá. Egy olyan férfi is jelentkezett az Indexnél, aki kis híján verekedésbe keveredett pénteken egy óra után nem sokkal egy 40 körüli férfival az eset közelében. Mivel a combinós gázolást egy előtt jelentették a rendőrségnek, valószínűleg nem ugyanarról a férfiról van szó.

Miért nehéz tenni valamit?

„A lefagyott tömegben egy férfi ugrált körbe körbe, mint egy majom, bemászott a villamos alá, és azt kiabálta, hogy alatta van. Egy férfi mutogatott rá, hogy ő volt, aki alálökte, berúgta, ő volt egyedül észnél, és mondta hangosan, hogy ne hagyják elmenni! De senki nem lépett semmit″ – emlékezett vissza egy szemtanú.

Hogyan lehetséges, hogy senki nem tesz semmi ilyenkor? Az ijedtségen kívül a Genovese-hatás is közrejátszik: amikor több ember, például a villamoson utazó tömeg kerül olyan helyzetbe, ahol megoszlik a felelősség, az emberek hajlamosak nem cselekedni. Kutatások igazolják, hogy sokkal nehezebb több ember közül elsőként cselekedni, mint másodikként – a jelenség hátteréről itt olvashat, itt pedig a világhírű szociálpszichológus, Philip Zimbardo magyarországi programjáról írtunk, mely pont azt próbálja megtanítani az embereknek, hogyan váljanak hasonló helyzetekben hétköznapi hősökké, mint a férfi, aki „egyedül volt észnél” a Combinón. Sajnos az áldozatot ő sem tudta megmenteni, csak a gyilkost feltartóztatni.

Egy szemtanú hallotta, mit mondott az elkövető, amikor elfogták:

Csak az elkövetőt láttam, ahogy bezárják a rendőrkocsiba és azt mondogatta, „Ott van, de még él... de még él... Ott van alatta, hát ott van alatta, él még!″ Utána vettem észre a holttestet becsavarodva a villamos alá.

„Látták, nem beszámítható, és berakták a kocsiba. Néztem az arcát, és azt láttam, hogy csak meredten néz maga elé bambán, érzéketlenül″ – ecsetelte egy másik szemtanú, aki szerint egyértelműen „vagy őrült, vagy drogos volt″ a férfi.

De miért engedték ki, ha közveszélyes?

Optimista becslések szerint a hajléktalanok legalább 25-30 százaléka küzd mentális betegségekkel,

de olyan szakember is van, aki szerint egy szállón éjjelente akár az emberek 60-70 százaléka is lehet pszichésen zavarodott. A jelenség nem új, de az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet (OPNI) – azaz a Lipót – 2007-es bezárása óta érezhetően több súlyosan skizofrén, paranoid, függő és különféle személyiségzavarokban szenvedő kerül be a hajléktalanellátásba. Ha nagyon akarnak, kaphatnak segítséget, de többségük vagy azt sem tudja, hogy beteg, vagy olyan rossz tapasztalata van a kórházakról és a gyógyszerezésről, hogy többször nem akarja kipróbálni.

Ez a férfi nem azért ölt, mert hajléktalan volt. A hajléktalanságának ehhez csak annyi köze van, hogy ők sokszor rosszabb ellátást kapnak, és kicsit hamarabb kiteszik őket a kórházakból mint azokat, akiknek van családja, van hova hazamenniük. Ez az ön-és közveszélyes pszichiátriai betegek esetében súlyos problémákhoz vezethet”

– mondta az Indexnek egy névtelenül nyilatkozó szociális munkás, aki 20 éve dolgozik a szakmában.

Abban a hajléktalanszállóban, ahol ő dolgozik az egyik bentlakó nemrég öngyilkosságot kísérelt meg, ezért bevitték a pszichiátriára, ahonnan egy hét múlva kiengedték, azzal, hogy minden rendben van. A férfi a kiengedése után egy héttel ismét megpróbált öngyilkos lenni. „Ez azt jelenti, hogy amikor kiengedték, egyáltalán nem volt stabil állapotban” - mondta a szociális munkás.

Németh Attila, a Nyírő Gyula Kórház főigazgatója egy korábbi cikkünkben elmondta, hogy a kórházak pszichiátriai osztályai nem arra valók, hogy ott szociális okok miatt krónikus betegeket kezeljenek. „A gyógyszerbeállításhoz szükséges idő még nem tartozik ebbe a kategóriába, de ha valakit fél-egy évig tartanak kórházban, azt más intézményekben, akár szociális otthonokban, akár a közösségi ellátás keretében kellene kezelni” – mondta. A főorvos szerint egyébként a hajléktalan skizofrén betegek egyik legnagyobb problémája, hogy az osztályról kikerülve kiesnek az ellátásból, mert nincs olyan intézmény, ami célzottan velük foglalkozna, hogy megkapják például azt a havi egy injekciójukat, ami a pszichés egyensúlyt biztosítaná, és a visszaesést megelőzné.

Be sem kerülnek az ellátásba

A hajléktalanként élő mentális betegségben szenvedők sok esetben be sem kerülnek az egészségügyi rendszerbe, mert nincs betegségtudatuk (ez egyébként általában jellemző a mentális betegekre), vagy pedig annyira rendszertelenül járnak be a szállókra, hogy a szociális munkások nem tudnak nekik segíteni. „Az utcai szociális munkások pedig teljesen eszköztelenek, csak akkor tudják kórházba juttatni a pszichiátriai betegeket, ha konkrét öngyilkossági fenyegetés áll fenn” - mondta a szakember.

Ha pedig sikerül rábeszélni, és csalódik az orvosban, akkor nagyon kicsit az esély arra, hogy még egyszer elmegy. „Ekkor már csak nagyon rossz állapotban kerül majd szakorvoshoz, többnyire nem önszántából" – mondta ehhez kapcsolódóan egy korábbi cikkünkben Fodor István, a Máltai Szeretetszolgálat két belvárosi nappali melegedőjének vezetője.

Szociális munkás forrásaink szerint az is nehézség, hogy arra abszolút nincsen semmilyen keretük, hogy a pszichiátriai kezelés alatt álló ügyfeleiket támogassák – például cigarettával –, pedig ez egy nagyon fontos megtartó erő, sokan szöknek ki dohányt venni a kórházból. Ha meg lehetne hosszabbítani a kórházi tartózkodást, és így sikerülne beállítani a gyógyszereket, akkor sokkal jobb helyzetbe kerülnének a betegek és a hajléktalanellátó intézmények is.

Utazás aggodalom nélkül?

Utazása előtt sose feledkezzen el utasbiztosításáról!

Budapesti szállások

Fővárosi hotelek, apartmanok, panziók itt!