Adalbert
6 °C
22 °C

Kutyát venne? Üdvözöljük a bűn világában!

2014.08.03. 08:29 Módosítva: 2014-08-03 10:30:16
Magyarországon 10-ből 9 kutya törvénytelen körülmények között jön világra vagy cserél gazdát. Ezek az olcsó kutyák sok fejtörést és pluszköltséget okozhatnak a tulajdonosaiknak, akik sokszor az egyszerűbb megoldást választják, és kidobják őket. Az Alföldön korábbi sertéstelepeken embertelen körülmények között szaporítják az Olaszországba, majd Franciaországba csempészni szánt bulldogokat.

Zéró egy kölyök magyar vizsla volt, július 15-én halt meg egy budapesti állatkórházban. Gazdái tízhetes korában hagyták magára, miután kiderült, hogy parvo fertőzése van, ami egy véres hasmenéssel járó vírusos bélgyulladás, gyógyítása több tízezer forint is lehet. Zérónak nem voltak oltásai, sem chipje, illegálisan vásárolták, és valószínűleg már a szaporítása is nélkülözött minden szakszerűséget.

Zéró
Zéró
Fotó: Magyar vizsla SOS - Hungary / Facebook

Magyarországon évente több ezer kutya jut Zéró sorsára a kontárok, orgazdák, és nem utolsó sorban az illegális kutyakereskedelmet eltartó vásárlók miatt. Pedig itthon a 41/2010-es kormányrendelet, valamint egy 2013-as jogszabály szerint négy hónapos kor fölött nem létezhetne kutya mikrochip nélkül, és veszettség ellen is kötelező lenne beoltatni az állatokat. Mégis,

a magyar kutyák többsége tilosban kóborol.

Egy névtelenséget kérő budapesti kutyaoktató szerint „nagyjából mindenki feketén kereskedik a kutyákkal". De illegális biznisz és illegális biznisz között is nagy különbségek vannak.

A kereskedők között kisebbségben vannak a tenyésztők, velük kevesebb probléma is van. Ők többnyire betartják az egészségügyi előírásokat, fajtatiszta kutyákat nevelnek, szerződést kötnek a vevőkkel, viszont az adózásnál már előfordul, hogy trükköznek. Elsősorban azért, mert a fajtaiszta kutyák tenyésztése nagyon drága a kiállításokkal, egészségügyi szűrésekkel, rendszeres orvosi vizsgálatokkal és a jó minőségű eledellel. Ráadásul az ilyen kutyákat nagyon drágán lehet eladni, amire kisebb a kereslet.

A NAV 2013-as tapasztalatai szerint „a tenyésztők számos esetben adószám nélkül, kontárként végzik tevékenységüket. Azonban a legális tenyésztőknél, értékesítőknél is gyakori, hogy az eladásról nem kap a vevő nyugtát, illetve számlát".

De ez még a kisebbik gond. A fő probléma, hogy mindenki fajtaiszta kölyök kutyát akar venni, de nem 150, hanem inkább 20-30 ezer forintért. Vizslát pedig nem adnak ennyiért, csak bizonytalan forrásból, úgynevezett szaporítóktól, akiknek a tevékenysége semmilyen szinten nem legális.

Az olcsó kutyával nagyobb eséllyel lehet szívni

Ha kiderül, hogy van valamilyen öröklött betegsége, a gazda többszörösét fogja orvosra költeni, mint amennyibe a fajtatiszta kutya került volna

– mondta a kutyaoktató. Dr. Krausz Dóra állatorvos-kutyatenyésztő szerint azonban aki nem hajlandó megfizetni a törzskönyves kutyát, az valószínűleg a tartására sem fog eleget költeni, és jó minőségű kutyakaja helyett a hipermarketek legolcsóbb tápjait veszi majd, ami miatt ásványianyag-hiány léphet fel az állat szervezetében, és könnyebben megbetegedhet.

Krausz szerint a rendelőbe vitt kutyák maximum 10 százaléka ellenőrzött, törzskönyves, a többi innen-onnan van. A papírok nélküli kutyáknál lényegesen gyakoribbak a megbetegedések, náluk nem tudják kizárni az örökletes betegségeket, míg a fajtaisztáknál a hibás génállománnyal rendelkező egyedeket egyszerűen nem szaporítják tovább.

Másik jellemző probléma a feketekutyákkal, hogy eladják őket valamilyen fajtájúként, aztán nemsokára kiderül, hogy teljesen mások, mint amilyennek hitték őket.

Volt olyan család, ahol a vak fiúknak egy békés golden retrievert akartak, akibe akár kapaszkodhat is, erre lett belőle egy tipikus izgága puli.

De Krausz szerint az is gyakori, hogy megvesznek a panelba egy aranyos kiskutyát, aztán lesz belőle egy 30 kilós eb, a gazdák meg néznek nagyokat. Ez azért is történhet meg viszonylag gyakran, mert egy pár hetes kiskutyáról a laikusok sokszor nem tudják eldönteni, hogy milyen fajta, főleg ha a szaporítók megmutatják az anyát. Csak hát ki tudja, hogy ki az apa kutya.

Lelkiismeretfurdalás nélkül dobhatják ki az elhasznált kutyákat

Azon túl, hogy gyakran átverik a vevőket, a legnagyobb gond talán a szaporítókkal, hogy embertelenül bánnak az állatokkal. „A szukaállományt teljesen kizsigerelik, félévről félévre kölyköket kell világra hozniuk, 6-8 éves korukra teljesen lezsarolódnak" – mondta az Indexnek Dr. Bagi Fruzsina, a Retriever Rescue Fajtamentő Egyesület vezetője.

Az elhasznált kutyákat általában sintértelepeken adják le az orgazdák, a telepekről pedig értesítik az állatmentőket, akik ha van rá kapacitásuk, befogadják őket.

Tudjuk, hogy nem jó gyakorlat újra és újra átvenni a kidobott kutyákat, mert a szaporítóknak így a maradékkal sem kell szembenézniük, a legapróbb lelkiismereti problémájuk is megoldódik. De még szomorúbb lenne egy sintértelepen hagyni a kutyát, ahol aztán vagy elaltatják, vagy egy ketrecben tartják

– mondta Bagi, aki szerint a helyzetért a helyi jegyző, az adóhatóság, a hatósági állatorvos, de leginkább a vevő a felelős, aki minden adás-vételi származási lap, oltási könyv és mikrochip nélküli kölyköt vásárol, adásvételi szerződés nélkül. Bagi szerint az emberek ma már hajszárítót sem vesznek jótállás nélkül, ezért különösen furcsa, hogy 10-15 évig velük élő állatokat megvásárolnak, miközben nem ismert a származási helyük, és körülményeik. 

A legtöbb szaporító telep az Alföldön működik, ahol a korábbi sertéstelepeken buldogokat és yorkikat szaporítanak – mondta több szakmabeli. Eleinte főleg golden retrievereket szaporítottak, de rájöttek, hogy a buldog és a yorki kevesebbet eszik, és drágábban el lehet adni őket.

Az értékesítés pedig leginkább külföldre, Olaszországba történik. Ott hamis papírokat kapnak, és viszik őket Franciaországba. Állatvédők szerint a franciák nem vennék meg a kutyákat, ha tudnák, hogy Magyarországról származnak, de ha azt hiszik, hogy olasz tenyészetekből valók, akkor már igen. Unión belüli mozgásnál a hatóságok tehetetlenek, ugyanis szabad mozgás van, így határátlépéskor nem kérik el a kutyák papírjait.