Levente, Irén
17 °C
27 °C

Megásták az MSZP sírját a Nagy Budapesti Ellenzéki Paktummal

2014.08.07. 14:14 Módosítva: 2014-08-07 15:41:59
Ha viszont nem fogadják el, az azt jelenti, hogy még bele is ugranak, aztán saját magukra lapátolják az összes földet. Szappanoperánk sokadik részével térünk vissza: a tavaszi bukás után az ellenzék megint összefogott Budapesten, hátha most jobban sikerül. Meg akartuk tudni, ki miért járt jól vagy rosszul, hogyan alakulnak át az erőviszonyok a baloldalon, és hogy mire lesz elég Falus Ferenc. Úgyhogy osztottunk, szoroztunk és baloldali politikusokkal beszélgettünk. Egy biztos: megint a Feri járt jól.

Az MSZP–DK–Együtt-PM tárgyalódelegációja hétfőn állapodott meg a fővárosi együttműködésről, szerdán álltak nyilvánosság elé a részletekkel. A tárgyalások nem mentek egyszerűen, mindenki rengeteg kompromisszumot kötött. Mielőtt részletesebben belemennénk, ki járt jól vagy rosszul, érdemes megnézni, a pártok vezető testületei hogyan viszonyultak a megállapodáshoz:

  • Az MSZP még csak el sem fogadta azt. Kedden a budapesti párttanács éjszakába nyúlóan és hevesen vitázott, és bár ott megvolt a többség, végül a döntést lepasszolták a budapesti küldötteknek. Ők pénteken szavaznak, az eredmény bármi lehet. Az országos vezetés és Kunhalmi Ágnes támogatja a megegyezést, Horváth Csaba, Steiner Pál és az engedményekre kényszerülő nagy budapesti kerületek azonban forronganak.
  • Az Együtt kilencfős elnöksége vita után szűk – egyetlen egy fős – többséggel szavazta meg a fővárosi paktumot, az öt igen mellett két nem szavazat és két tartózkodás (a vidéki tagoktól) született. A szövetséges Párbeszéd Magyarországért elnöksége ellenszavazat nélkül, de közel sem hurráoptimista hangulatban bólintott rá.
  • A DK-ban „a világ leggyorsabb elnökségi ülését″ zavarták le huszonöt perc alatt, egyhangú szavazással és boldogan mondtak igent a megállapodásra.

Miről is állapodtak meg?

Egy kis ismétlés azoknak, akik lemaradtak a Nagy Budapesti Ellenzéki Paktum részleteiről:

  • Falus Ferenc volt országos tisztifőorvos a közös főpolgármester-jelölt. Ő egyébként formálisan az Együtt-PM embere. De volt már MSZP-tag és Gyurcsány közeli embere is.
  • A három párt nem közösen indul, ahogy az MSZP akarta, hanem koordináltan, amit az Együtt-PM forszírozott.
  • Ez azt jelenti, hogy 7 tökesélytelen kerületben egymással is meccselnek, a maradék 16-ot pedig felosztották.
  • Mégpedig ilyen arányban: 6-5-5, amiből csupán 9-ben van igazán nyerési esély, ezek 4-4-1 arányban jutottak az MSZP-nek, a DK-nak és az Együttnek.
  • Az esélyes kerületekben az önkormányzati képviselőjelölteket is koordináltan indítják.

Szóval nagyjából meg is válaszoltuk a kérdést, ki járt a legrosszabbul:

A szocik, akik még egy lépést tettek a sír felé.

Pedig első ránézésre ők kapták a legtöbb és legerősebb pozíciót. A legtöbb, azaz hat kerületben az MSZP indíthat polgármesterjelöltet. Ebből háromban regnáló MSZP-s kerületvezető újrázhat: Tóth József a XIII. kerületben, Gajda Péter Kispesten (XIX. kerület) és Szabados Ákos a XX.-ban. Újpesten (IV. kerület) nagyon jók Trippon Norbert esélyei, de a már rázósabb terepnek számító Újbudát (XI. kerület) is behúzhatja a kampányába már nyáron belekezdő Molnár Gyula, és a XVIII. kerület sem teljesen lehetetlen terep Szaniszló Sándornak, hiszen tavasszal is nagyon szoros volt az eredmény. Csak hát van a megállapodásnak egy másik oldala is.

Innentől nem elsők, csak egyek a háromból.

Miközben az áprilisi közös vereség, majd a májusi katasztrofális szétesés után az MSZP önképe továbbra is az maradt, hogy ők a baloldal domináns pártja. Az EP-választáson elért tíz százalék körüli eredményt azzal magyarázták, hogy az ilyen meg olyan okokból sem reális. A mostani budapesti megállapodás viszont egyértelművé teszi, hogy az MSZP – a teljes politikai mezőnek eleve már csak az egyharmadát kitevő – baloldali térfél pozícióinak csak az egyharmadára tarthat igényt. A mostani paktum a jövőben kiindulási alap lesz.

Ez persze elsősorban nem a szocialisták mostani vezetésének a sara,

a május 25-én kirajzolódó erőviszonyok után sokkal jobb megállapodást nem lehetett kötni.

DK-s és Együtt-PM-es forrásaink szerint azonban „ég és föld″ a különbség aközött, ahogyan most, illetve Mesterházy Attila idején üzleteltek az MSZP-vel, értve ezalatt a tárgyalópartner szívósságát, ravaszságát és felkészültségét. Az eleve szétesett fővárosi szocialistákat ráadásul több vezetési válság, személyi és szervezeti belső ellentét is gyengítette, erre rakódott még rá Horváth Csaba különmozgása.

Falus Ferenc, értem. Még egyszer, milyen Ferenc?

Falus. Tudják, az új főpolgármester-jelölt, aki

  • rendkívül tisztességes ember,
  • kikezdhetetlen szakmai múlttal,
  • mindhárom párthoz kötődik,
  • megnyerő személyiség,
  • komoly vezetési tapasztalat van mögötte,
  • meg lehet vele szólítani az idősebb, lakótelepi szavazókat, akik eddig Tarlóst támogatták, 
  • és leginkább azért, mert nem volt más

– legalábbis az általunk kérdezett ellenzéki vezetők ilyen és hasonló érveket hoztak fel mellette. Többen azonban szkeptikusak, és akad a jelölésével szemben ellenérv is bőven.

Mi most hetet szedtünk össze:

1. Tökmindegy, mert úgy sincs esélye 

 Mondjuk erről tehet a legkevésbé. Áprilisban a baloldali összefogás Budapesten 323 ezer, a Fidesz meg 337 ezer szavazatot kapott, a májusi EP-választáson meg a három pártot 197 ezren támogatták, szemben a Fidesz 228 ezrével. Tarlós István ráadásul Budapesten még népszerűbb is, mint a kormánypárt. A győzelemhez tehát új szavazók kellenek.

2. Túlságosan a ballib establishment része

Például el lehetne szívni szavazókat az LMP-től, melynek áprilisban hetven-, majd májusi negyvenvalahány ezres volt a budapesti tábora. Ehhez egy függetlenebbnek tűnő jelöltre lenne szükség, olyanra, amilyennek Falus nem igazán tűnik. Amiért elfogadható mindhárom baloldali pártnak – mindegyikhez van valami köze –, pontosan azért lesz nehezen támogatható azokon kívül. 

3. Még a biológia is ellene van

A közös jelölt 64 éves, mindössze két évvel fiatalabb Tarlós Istvánnál. Túl öreg ahhoz, hogy 2018-ra vagy 2022-re akár miniszterelnök-jelöltnek, akár újbóli főpolgármester-jelöltnek fel lehessen építeni. Az őszi kampányban így hiába népszerűsíti őt a baloldal, a választás után valószínűleg nem sokra mennek vele.

4. Nem ért a fővároshoz

Legalábbis nem nehéz ezt elhitetni róla, hiszen az elmúlt 64 évében nem foglalkozott várospolitikával, és csak hatvanegynéhány napja lesz rá, hogy ezen változtasson.

5. Túl szürke

A legtöbb embernek semmi nem jut Falusról eszébe. Karizmáját nem csillogtatta meg, politikai tehetség jelét nem mutatta. Elképzelhető, hogy a következő két hónapban erre rácáfol – de ami Bajnainak nem sikerült másfél év alatt, vajon hogyan sikerülne Falus Ferencnek október 12-ig?

6. Bőven van mivel támadni

Nem csak bizalomhiány, hanem az ÁNTSZ működésével kapcsolatos problémákra hivatkozva mentették fel tisztségéből 2010-ben. A 2009-es H1N1-járványhelyzet kezelésével, az Omninvestre tett megjegyzésével, a nem túl erős, de könnyen habosítható Diagon-üggyel és természetesen egyszerűen azzal, hogy túl szorosan kötődik az elmúltnyolcév figuráihoz, van rendesen muníciója ellene a jobboldalnak.

7. Jobb híján választották

Olyannyira, hogy a megelőző hetek-hónapok castingja, vagy éppen Horváth Csaba rá tett megjegyzései (lenyugdíjasköztisztviselőzte őt) után ezt tagadni sem lehet. 

17 kerületben teljes eljelentéktelenedés jöhet.

Az Együtt és a DK polgármesterjelöltjeinek átengedett kerületekben, és különösen abban a hétben, ahol egymás ellen is indulnak a baloldali formációk. Az olyan jobboldali vidékeken például, ahol eddig is kis létszámú baloldali önkormányzati frakció működött, akár ki is eshetnek a képviselő-testületekből az MSZP-sek, vagy elveszíthetik önálló frakciójukat. Ahol pedig a DK kapta meg az elsőséget, ott ezzel a helyi MSZP-szervezetekből a korábbi belharcok során kiszorított politikusok kerülhetnek föléjük, ami nem kicsit demoralizáló számukra. 

Szövetségeseik harapófogóba veszik az MSZP-t.

Több helyen egyszerűen a megélhetésükért küzdenek azok a helyi szocialisták, akik esetenként évtizedek, néha a rendszerváltozás előtti idők óta a helyi politikacsinálásból élnek. Az Együtt-PM és a DK pedig saját szervezetépítésük közben számos kerületben természetes szövetségeseivé váltak egymásnak, hogy kiszorítsák a korábban meghatározó baloldali elitet. Információink szerint például a 13. kerületben a helyi Együtt-PM-esek még az LMP-t is megkeresték azzal, hogy a DK-val összefogva szorítsák ki Tóth József embereit. Természetesen a pozícióikat féltő MSZP-sek is keresik a kiutat: a biztos bukónak ítélt hét kerületben leginkább ők tapogatóznak, hogy valamelyik ellenzéki párttal helyben mégis összehangolják a jelöltjeiket.

De nincs egyszerű helyzetben az Együtt-PM sem, akik pedig megígérték, többet nem kötnek rossz kompromisszumot. 

A pártszövetség vezető politikusai vállalhatónak tartják a megállapodást, és rendre azt emelik ki a legfőbb pozitívumként, hogy bár pozíciókban ők jártak a legrosszabbul, de a legfőbb szimbolikus természetű célkitűzéseiket elérték. Ezek a következők:

  1. Ne közös, hanem koordinált indulás legyen. Lehessen külön kampányt csinálni, ne kerüljön az Együtt-PM logója mellé a szociké és a DK-é. 
  2. Ne Horváth Csaba legyen a főpolgármester-jelölt.
  3. Hanem hozzájuk kötődjön a főpolgármester-jelölt. Falus Ferenc olyannyira ilyen, hogy az Együtt-PM II. kerületi (tökesélytelen) polgármesterjelöltje lett volna, ráadásul most ő fog a pártszövetség kompenzációs listájának élére állni.

A párt és a pártvezetés sem volt azonban egységes a megállapodás elfogadásában, ami vissza is köszönt a paktumról szóló belső vitában. Vannak, akik szerint költséghaszon-elemzés alapján nehezen igazolható az egyezség, hiszen az öt nekik jutott kerületből csak Zugló (XIV. kerület, Karácsony Gergely) igazán nyerhető, esetleg a IX. kerület a volt SZDSZ-es Gegesy Ferenccel. Szigetváriék viszont azzal érvelnek, egy egyéves és néhány hónapos párt számára rendkívül fontos állomás, hogy helyi aktivistáikból képviselők, helyi vezetőikből alpolgármesterek legyenek, a pártszervezet megszilárduljon, épüljön. Ha ráborítják az asztalt a tárgyalópartnerekre, ősszel negyedannyi helyet szereznek.

Viszont az Együtt-PM, akárhogy is nézzük, ismét összeállt a régi gárdával.

Az őseredeti célkitűzés, a bizonytalan és nem-baloldali szavazók megnyerése egyre távolabb kerül azzal, hogy az Együtt-PM ismét bebizonyította, az MSZP és a DK természetes szövetségese. A pártban többen félnek is attól, hogy hosszú távon olyan szatellitpárttá válnak, mint az SZDSZ, melyet csakis egyféle szövetségesi konfigurációban lehet elképzelni. Bajnai Gordon májusban arról beszélt, szövetségeseik nem voltak érdekeltek a korszakváltásban, ráadásul rossz egyezséget kötöttek velük. Most viszont

kifelé nem egyszerű elmagyarázni, miféle minőségbeli különbség van a januári és a friss paktum közt. 

Pedig itt lett volna az esély a sokat hangoztatott önálló identitás építésére – miközben egy váratlanul rossz szereplés esetén, amilyen az áprilisi is volt, szinte semmijük sem lesz:  se főpolgármesterük, se kerületi vezetőik, legfeljebb pár tucat kerületi képviselőjük. 

És közben új pártvezért sem tudnak felépíteni.

Pedig Bajnai háttérbe vonulása után a főpolgármesteri kampány remek alkalom lett volna erre. Igaz, Falus Ferenc mégiscsak az Együtt-PM kádere, de ahogy a jobboldali keretes szövegben is írjuk, nem elég markáns, túl idős, és hosszú távon senki nem számol azzal, hogy a párt frontpolitikusa lehetne. Az Együtt napi szintű politikájában idáig sem vett részt. Viszont ha az Együtt-PM külön indul, bármelyik pártpolitikusát, akár Karácsony Gergelyt, akár a pozícióval szintén hírbe hozott Pápa Leventét építhette volna. Ráadásul több forrásból is úgy értesültünk, a tárgyalások vége felé még a DK eredeti álláspontja is puhult, így egyáltalán nem lett volna lehetetlen még Karácsony közös főpolgármester-jelöltségét sem elérni.

A lényeg, hogy bár egyik forrásunk szerint „ez a megállapodás mindenkinek fáj″, ez nincs így.

A DK a tárgyalások győztesének tartja magát.

Amikor megkértük a párt egyik ismert politikusát, értékelje az egyezséget, búgó hangon azt mondta, 

Ez a megállapodás nekünk nagyon jó. Jaj, nagyon!

Gyurcsány pártja négy igen esélyes kerületben adhat polgármester-jelöltet (VII. kerület, X. kerület, XV. kerület, XXI. kerület), lesz több alpolgármesterük és jó sok önkormányzati képviselőjük. Nem kevésbé lényeges, hogy a tárgyalások során a DK került sokszor közvetítői szerepbe, pragmatikusan, hol budapesti szintű, hol kerületi különalkukkal, aprómunkával javította a pozícióit. Mivel Tarlós leváltására igen csekély esély van, nem nagy lemondás az sem, hogy Gyurcsány jelöltje, Balázsovits Lajos helyett végül Falus Ferenc lett a kihívó. 

És hogy mi lesz, ha az MSZP pénteken nemet mond a megállapodásra?

Ebben az esetben a három párt jó eséllyel külön főpolgármester-jelölttel és a hétnél jóval több kerületben egymás ellen indulna. A vészforgatókönyvre azonban egyre kevesebb az esély, miután a megegyezés legnagyobb kerékkötője, Horváth Csaba csütörtök kora délután bejelentette, mégis támogatja Falus Ferencet.

Ha a budapesti szocialisták ennek ellenére leszavazzák a paktumot, az mindhárom pártból származó forrásaink szerint öngyilkossággal érne fel.

 A közös indulásban érdekelt, a paktum helyi nyerteseinek tekinthető kerületi szocialisták ebben az esetben igen hamar átigazolhatnának a DK-ba vagy az Együttbe, a MSZP fővárosi felbomlása pedig beindítaná a párt országos szétesését.