Hány nagyvárost foglalhat vissza a baloldal?

A baloldal mentsvára

Szegeden a Fidesz Kothencz János személyében zsinórban a negyedik polgármester-jelöltet küldi a szocialista Botka László ellen, aki még 2010-ben is hét százalékpontot vert jobboldali kihívójára. Botka az egyetlen politikus, aki baloldali létére polgármestere egy megyei jogú városnak, méghozzá 12 éve. Győzelme esetén lemond parlamenti mandátumáról, és továbbra is Szegedről maradhat a baloldal örökös nagy ígérete. Az esélylatolgatások alapján Botka polgármester maradhat, ráadásul a fideszes jelöltállítás nem volt zökkenőmentes; a helyi szervezet Gyimesi László városi elnököt, önkormányzati képviselőt jelölte, a pártközpont azonban megvétózta a döntést. Így került a polgármester-jelölti székbe Kothencz János, a Szeged-Csanádi Egyházmegye gyermek- és ifjúságvédelmi főigazgatója.

Városok, ahol bárki győzhet

Salgótarján az egyike azoknak a városoknak, ahol a baloldali pártok közös jelöltet indítanak. Az MSZP, a DK, az Együtt, a Munkáspárt 2006, a Szociáldemokraták Magyar Polgári Pártja és a Tarjáni Városlakó Egyesület fogott össze, hogy leváltsák a helyi városvezetést. A jelöltjük az MSZP-s Dóra Ottó, a párt helyi elnöke, aki korábban hűtlen kezelés gyanújába keveredett. Dóra a Fidesz-KDNP-s Székyné Sztrémi Melindát hívja ki, aki már nyolc éve áll a város élén. A városban tavasszal időközi önkormányzati választás is volt, amelyet Fekete Tamás, a baloldali összefogás jelöltje nyert meg. Második helyen a hivatalosan függetlenként induló, de a Fidesz-KDNP támogatását élvező Szabó Csaba végzett. A Jobbik még nem jelentette be a Salgótarjáni polgármester-jelöltjét, ahogy a többi ellenzéki párt sem.

Szekszárdon elég izgalmasnak ígérkezik az október: a trafikbotrányt kirobbantó, az Öveges-termek körül visszaéléseket feltáró és a Fideszből a mutyik miatt kilépő Hadházy Ákos is indul polgármester-jelöltként. Hadházyt az LMP indítja, de az Együtt-PM is beállt mögé támogatóként. Az ellenzék részéről az LMP-n és az Együtt-PM-n kívül még a DK jelentette be, hogy indít jelöltet, mégpedig Farkas Károlyt, aki a helyi alapszervezet egyik alapítója és jelenlegi elnöke. A Jobbik és az MSZP egyelőre nem jelentette be a polgármester-jelöltjét. A Fidesz-KDNP a második ciklusát befejező Horváth István helyett Ács Rezső alpolgármesterrel próbálja megismételni a 2006 és 2010-es győzelmét. A Fidesz-korszak előtt egyébként az SZDSZ-es Kocsis Antal vezette a várost.

A szombathelyi  önkormányzati választás is hozhat meglepetéseket. A kokain-botrány miatt meggyengült helyi Fidesz a 2010-ben nyertes jelöltjét, dr. Puskás Tivadart indítja a várost 2002 és 2010 között vezető, a még ellenfelei által is elismert MSZP-s Ipkovich György ellenében. Puskásról korábban azt rebesgették, hogy visszavonul, és valamelyik helyettese indul helyette 2014 őszén, ám a potenciális utód Fideszes alpolgármester, Lazáry Viktor még a Fidesz tagságát is kénytelen volt felfüggeszteni, miután a helyi MSZP nyilvánosságra hozott egy felvételt, amelyen egy rá meglehetősen hasonlító férfi fehér port szippant az orrába. A felvételről hamarosan kiderült, hogy egy hajó fedélzetén, egy fideszes csapatépítő bulin készült, a Nemzeti Nyomozóiroda munkatársai pedig meg is találták a drog nyomait a hajón. Szombathelyen az LMP is indít majd polgármester-jelöltet, de egyelőre még nem jelentették be, ki lesz az. A Jobbik szintén nem nevezte még meg a jelöltjeit.  

Az egyelőre kiszámíthatatlan nagyvárosok

Békéscsabán 2002-től az SZDSZ-es Pap János volt a polgármester, 2006-tól pedig a Fidesz-KDNP politikusa, Vantara Gyula vezeti a várost. Vantara nem triplázik, megtartja inkább a parlamenti mandátumát, a Fidesz a jelenlegi alpolgármestert, Hanó Miklóst indítja a posztért. Hivatalosan még nincs közös baloldali jelölt, de nem kizárt, hogy Miklós Attila lesz, aki 2002 óta képviselő a városban. 2010-ben is ő indult Vantara ellen, sikertelenül. Az országgyűlési választásokon a békéscsabai választókerületben Vantara 14 százalékkal verte Miklóst. Az őszi polgármester-választás, ha csak a pártszimpátiát nézzük, nem teljesen lefutott: májusban Békéscsabán a választók 46 százaléka szavazott a Fideszre, és 39 a baloldal pártjaira.

A rendszerváltás óta stabilan baloldalinak számító Borsod-Abaúj-Zemplén megyét, és benne Miskolcot is letarolta 2010-ben a Fidesz. És ha ez nem lett volna elég, ebben a körzetben a Jobbik megerősödése − több választókerületben az MSZP-t is megelőzte a legutóbbi választáson − sem kedvezett a baloldalnak. Most azonban egy nehézbombázót indít a baloldali összefogás (mínusz Együtt-PM): a város cigányozásról elhíresült volt rendőrkapitánya, Pásztor Albert a polgármesterjelöltjük. Nehéz megmondani, mekkorák az esélyei, mert bár sokan kiírták őt és az őt támogató pártokat a demokraták soraiból, Miskolcon a Jobbik jó szerepléséből látszik, hogy a helyi választók zöme nem túl fogékony a politikailag korrekt beszédmódra. Pásztor ellenfele, a Fidesz-KDNP jelöltje, a jelenlegi polgármester Kriza Ákos lesz, aki épp a romák kilakoltatásával próbál az ilyesmire vevő szavazóknál jó pontokat szerezni. És persze a cigányellenes versenyben hazai pályán induló Jobbik jelöltjéről, Jakab Péterről sem szabad megfeledkezni. Az EP-választáson 42 százalékkal a Fidesz győzött, a Jobbik három százalékkal még az MSZP-t is megverte, a DK-t a miskolciak 11 százaléka támogatta.

Nyíregyháza egészen 2010-ig hagyományosan baloldali városnak számított: 1994-től négy cikluson át az MSZP-s Csabai Lászlóné irányította a várost. A fideszes Kovács Ferenc 2010-es győzelméhez az is hozzájárult, hogy Csabainé nem indult a posztért, mert nyugdíjba ment. A Fidesz a jelenlegi polgármestert indítja ismét a posztért, baloldali kihívója egyelőre nem ismert, így nagyon sok múlik a személyén. A városban nem esélytelen a baloldal, az országgyűlési választásokon az egyik választókerületben csak három százalékkal nyert a Fidesz. Igaz, a másikban hússzal.

Népes jelöltgárdából választhatnak majd városvezetőt a pécsi szavazók. Az egykor erős baloldali fellegvárban ugyan jelentős fölénnyel nyert a Fidesz a májusi EP-választáson, az összesített eredmények alapján azonban nem lenne esélytelen egy baloldali győzelem sem. A helyzetet azonban mindkét oldal tovább bonyolítja a saját vitáival. A Fidesz mellől kiszállt az eddig hű szövetségesnek számító Összefogás Pécsért Egyesület, és a civilszervezet vezetője, Kővári János is indul a regnáló Páva Zsolttal szemben. Az ellenzéki oldalon az MSZP és az Együtt-PM tudott megegyezni: Kovács Ágnes, az Egyesített Egészségügyi Intézmény egykori vezetője mögé sorakoztak fel. A DK, amely a három párt közül a legtöbb szavazatot kapta az EP-választáson, viszont nem csatlakozott a megállapodáshoz. A Gyurcsány-párt a város egykori szocialista alpolgármesternőjét, Kunszt Mártát indítja. Bővíti a választékot az LMP is: Schifferék jelöltje Keresztes László Lóránt megyei pártelnök lesz.

15 város, ahol már ma pezsgőt bonthat a Fidesz

Az elmúlt másfél évtizedben nem sok babér termett Debrecenben a baloldalnak: 1998 óta Kósa Lajos a város polgármestere. Ebben a ciklusban már nem lehet valaki polgármester és országgyűlési képviselő is, Kósa pedig a parlamentet választotta. A debreceni Fidesz a jelenlegi alpolgármestert, Papp Lászlót fogja indítani a székért, egyelőre nem tudni, ki lesz a baloldali kihívója. A legutolsó hírek arról érkeztek, hogy az MSZP és a DK közös jelöltet indítana, az Együtt-PM nem. Az országgyűlési választásokon minden debreceni választókerületben 20 százaléknál nagyobb különbséggel nyert a Fidesz.

Dunaújvárosban 2010-ben először kapott a város fideszes polgármestert, és 2014-ben is Cserna Gábor a poszt legfőbb esélyese. Vele szemben az MSZP, az Együtt és a DK közös jelöltet állít: Pintér Attila szocialista politikust. A 46 ezres város korábbi alpolgármestere 2010-ben 29 százalékkal lett második a 47 százalékot szerző Cserna mögött. A baloldali fordulat nem érik Dunaújvárosban: áprilisban gond nélkül behúzta a Fidesz a parlamenti egyéni mandátumot, és az MSZP-nek az EP-választáson is be kellett érnie 13,65 százalékkal. A DK 13,62 százalékot kapott, a Jobbik 15 százaléka mögé szorulva, Legfeljebb azzal vigasztalhatja magát a baloldal, hogy a Fidesz az országos átlagnál gyengébben győzött az EP-választáson: csupán 43 százalékot kapott. A Jobbik a párt helyi alapszervezetének elnökét, a jelenleg is önkormányztai képviselőként tevékenykedő Pintér Tamás indítja a polgármesteri posztért. Pintér a munkahelyteremtést állítja majd kampánya középpontjába, miután szerinte ezzel sem a szocialista, sem a fideszes vezetés érdemben nem foglalkozott. Helyette látványberuházások történtek – az MSZP idején elkészült az élményfürdő, amely azóta már üresen áll –, a fidesz pedig a közmunkaprogrammal csak a foglalkoztatási statisztikát tudta javítani, valódi megoldás helyett – vélte Pintér.

Egerben a Fidesz biztosra megy, jelöltje a második polgármesteri ciklusát töltő Habis László, aki az új összeférhetetlenségi szabály miatt áprilisban már nem is indult az országgyűlési választáson. A Jobbik Mirkóczki Ádám országgyűlési képviselőt indítja, a baloldali pártok viszont még egyezkednek. Habis, aki a parlamentben a KDNP-frakcióban ült, 2006 óta vezeti a várost, előtte Egert baloldali többség és szocialista polgármester irányította. A jobboldal a tavaszi választásokon is tarolt: fideszes lett a város egyéni képviselője, míg az EP-választáson a Jobbik 17, a baloldal pedig összesen 31 százalékot teljesített a Fidesz 45,5 százalékával szemben.

Érden a baloldal (MSZP-DK-Együtt) Farkas Zsuzsanna személyében közös független jelölttel próbálja leváltani a Budapest agglomerációjához tartozó várost nyolc éve irányító és reményei szerint újrázó T. Mészáros András fideszes polgármestert. Nem lesz könnyű: áprilisban fölényesen győzött a fideszes egyéni jelölt, májusban pedig az ellenzék (Jobbik 14 százalék, egyesített baloldal 29 százalék) megszorítani se tudta a szavazatok felét begyűjtő Fidesz-KDNP-t.

Nagy októberi forradalmi reményeket a baloldal Győrben sem táplálhat. 2006-ra a városban a elpárolgott a ballib oldal korábbi népszerűsége, azóta a közgyűlésben biztos fideszes többség támogatja Borkai Zsolt polgármestert. Borkai a parlament helyett (és a MOB-elnökség mellett) a városvezetést választotta, a baloldalnak pedig nem sikerült közös jelöltet találnia: az MSZP és az Együtt Szabó Sándorné volt szocialista parlamenti képviselőt, míg a DK Neupor Zsolt MSZP-s önkormányzati képviselőt indítja. A Jobbik még  nem nevezte meg a jelöltjét. Győrben áprilisban mindkét egyéni mandátumot a Fidesz nyerte. A jobboldal átütő fölényét jelzi a májusi EP-választás eredménye is: a Fidesz 56 százalékos támogatásával szemben a Jobbik 11, míg a baloldal pártjai együtt 27 százalékot tudtak felmutatni.

Hódmezővásárhely egy erős fideszes bástya, fideszes többségű közgyűléssel. A rendszerváltás óta nem volt olyan országgyűlési vagy önkormányzati választás, amelyen ne jobboldali lett volna a befutó. A Fidesz a jelenlegi polgármestert, Almási István indítja újra. Az eredetileg tanár végzettségű 72 éves Almási két éve, egy időközi önkormányzati választást megnyerve váltotta fel az akkor kormányzati pozíciót kapó Lázár Jánost. 1994 óta politizál, Lázár idején alpolgármester is volt, régi motoros. Minimális az esélye, hogy bármelyik ellenzéki jelölt megveri. A legutóbbi önkormányzati választáson Almást a szavazók 52,31 százaléka támogatta. Akkori kihívói közül az MSZP-s Kis Andrea 22,72 százalékot, a jobbikos Kovács Sándor 14,1 százalékot, a függetlenként induló Nagy László pedig 10,95 százalékot kapott. Úgy tudni, az MSZP Kiss Andrea korábbi szocialista polgármester-jelöltet méretné meg újra, a Jobbik pedig Kendi Imrét. De ez még nem hivatalos információ.

Negyedszázadon át lesz Kaposvár polgármestere a fideszes Szita Károly, ha az ötödik ciklusa után ismét sikerül megválasztatnia magát. A Fidesz helyi emberének meg is van minden esélye az újabb, immár ötéves megbízatás elnyeréséhez, mert az ellenzék még augusztus elején sem tudott kiállítani egy mindenki által elfogadott jelöltet. A régi szocialista garnitúra, köztük Lamperth Mónika, aki 2010-ben még indult a posztért, már nem jön szóba ellenfélként. Az MSZP és a DK egy általánosan ismert civilt akar, az Együtt-PM azonban minden valószínűség szerint külön indul. Kaposváron a májusi EP-választáson a Fidesz 49 százalékot szerzett, a Jobbik volt a második legnépszerűbb, a baloldali ellenzékre pedig összesítve is csak 32 százalék szavazott.

Kecskeméten a Fidesz-KDNP Szemereyné Pataki Klaudia alpolgármestert indítja, miután a két ciklus óta polgármester Zombor Gábor országgyűlési képviselő marad, és egyben egészségügyi államtitkár is lett. Az Együtt 2014 július végén jelentette be, hogy a vállalkozó Hugyecz Zoltánt támogatják, az MSZP és a DK pedig nem állít saját jelöltet. A legutóbbi választásokon meggyőző volt a Fidesz fölénye a városban, az idei országgyűlési választáson mindkét kecskeméti körzetben 50 százalék feletti eredménnyel nyert a jelöltjük. Zombor Gábor 2010-ben 79,12 százalékos eredménnyel tudott újrázni, és már 2006 óta kétharmados többsége van a Fidesznek a képviselő-testületben. 2002-ben is a Fidesz-MDF jelöltje lett a polgármester.

Nagykanizsa fideszes város, a közgyűlésben is többségben vannak a kormánypártiak. A Fidesz jelöltje a jelenlegi alpolgármester, Dénes Sándor. A 2010-es önkormányzati választáson az addig ugyancsak alpolgármesterként ténykedő fideszes Cseresnyés Péter nyert, aki a szavazatok 41 százalékát zsebelte be, de mivel legutóbb egyéniben bekerült a parlamentbe, most nem indulhat polgármesterként. Az ellenzék itt nem túl erős, a 2010-es önkormányzati választáson Cseresnyés MSZP-s és a jobbikos kihívója is 20 százalék alatt teljesített. A Jobbik most jó eséllyel Gábris Jácintot, a párt önkormányzati képviselőjét jelöli, az MSZP pedig Károlyi Attilát, aki szintén önkormányzati képviselő. Korábban mindketten indultak már a polgármesteri posztért, sikertelenül.

 A Fidesz-KDNP-s jelölt, Fodor Tamás magabiztosan, 13-14 százaléknyi fölénnyel nyerte meg az előző két soproni polgármester-választást. Ellenfele mindkétszer a város régi MSZP-SZDSZ-s polgármestere, Walter Dezső volt, aki 2002 és 2006 között vezette Sopront. Egyelőre nem jelentették be, hogy a baloldal most kit fog indítani. Könnyű dolga az illetőnek biztosan nem lesz, a tavaszi országgyűlési választásokon a fideszes jelölt lemosta a baloldali közös jelöltet, több mint kétszeres volt a szavazataik közötti különbség.

2010-ben Székesfehérváron 12 éves MSZP-éra szakadt meg, miután a fideszes Cser-Palkovics András nyerte el a polgármesteri posztot és a kormánypárt a képviselői testületben is meggyőző többséget szerzett. Nem valószínű, hogy októberben az ellenzék fordítani tudna, legalábbis erre utal, hogy az április parlamenti választáson is könnyen hozták el a fideszesek a város két képviselői helyét, és az EP-választáson is nyertek, igaz, az országos átlagnál kevesebbel 51 százalékkal. (Az MSZP itt csak 9,8 százalékot kapott, a DK 10,7-et szerzett, a Jobbik viszont 12,1 százalékig jutott). A baloldali pártok összefogással próbálják felvenni a versenyt a Fidesszel. A polgármesteri székért újrázó Cser-Palkovics Andrással szemben Székesfehérváron az MSZP és az Együtt Márton Roland ügyvédet, az MSZP választmányának elnökhelyettesét indítja, a 14 egyéni képviselői mandátumért medig nem indítanak egymás ellen jelölteket. A Tarantino-filmeket és Doktor House sorozatát kedvelő jelölt támogatásához valószínűleg csatlakozik a DK is. A Jobbiknak egyelőre nincs jelöltje a polgármseteri posztra. A párt szóvivője, Pál Gábor szerint ebben szerepet játszhat, hogy az alapszervezét a Jobbik országos elnöksége személyi konfliktusok miatt feloszlatta és csak július közepén alakult újjá. „Napokon belül meglesz a jelölt” – mondta a szóvivő.

Bár Szolnokon a baloldali összefogásnak egyelőre nincs hivatalos jelöltje, nagyon valószínű, hogy az illető a helyi MSZP-elnök, Radócz Zoltán lesz. Az MSZP-s jelöltön kívül eddig sem a helyi DK, sem az Együtt – leginkább Szolidaritás – nem állt még elő konkrét jelölttel, minden jel szerint már nem is fognak. Radócz a város alpolgármestere volt 2002 és 2006 között. Érdekes, hogy Szolnokon, függetlenül attól, hogy milyen eredményt (legtöbbször kifejezetten jót) ért el az MSZP-s polgármester jelölt, a következő választáson mindig mást indítottak. Amit nevezhetünk folyamatos megújulásnak is, de valójában vagy a pártpolitizálástól távolodott el a jelölt, vagy egyáltalán nem politizál, és elköltözött a városból. 2002-ben MSZP-s polgármestert választott a város, majd 2006-ban is jól szerepelt a jelöltjük: Vass Lajos kevesebb mint 1%-kal maradt le a fideszes jelölt mögött, nem sokkal az őszödi botrány után. 2010-ben azonban esélyük sem volt, 60%-kal nyert a fideszes jelölt, aki várhatóan idén is – jó eséllyel – indul a címért. Szalay Ferenc ennek megfelelően már nem indult a tavaszi országgyűlési választáson. Úgy tudni, a szintén szolnoki Hegmanné Nemes Sára, vagyonpolitikáért felelős államtitkárt is érdekelte a dolog, de ő végül államtitkár maradt. Az EP-választáson Szolnokon a voksok 41 százalékával a Fidesz győzött, az MSZP-t két százalékkal még a Jobbik is megverte, igaz, a DK 12 százalékig jutott.

Tatabányán a Fidesz a jelenlegi polgármestert, Schmidt Csabát indítja újra, aki 2010-ben fölényesen verte az MSZP-s ellenfelét 56,7 – 36,57 szavazati aránnyal. Schmidt elődje, Bencsik János 1990-től kezdve az összes választást megnyerte. Az első hármat SZDSZ-jelöltként, aztán 2002-ben függetlenként, 2006-ben pedig már fideszesként indult. 2010-ben, húsz év után azért adta át a helyét Schmidtnek, addigi alpolgármesterének, mert belőle klíma- és energiaügyekért felelős államtitkár lett. A tavaszi országgyűlési választások eredménye alapján Tatabányán még mindig nagyon jól áll a Fidesz, az itteni egyéni választókerületben a fideszes jelölt 42,89 százalékot vitt, a baloldali közös jelölt 31,92 százalékot kapott csak. Schmidt ellenfele, a baloldali szövetség jelöltje egy 59 éves, saját vállalkozásában dolgozó közgazdász, Fekete Miklós. Az MSZP-s politikus most a képviselő-testület tagja.

Veszprémben Navracsics Tibor külgazdasági és külügyminiszter már július közepén bejelentette, hogy egykori kampányfőnöke és a város korábbi polgármestere, Porga Gyula indul ismét a Fidesz színeiben polgármesterjelöltként. Porga 2012-ben meg kapta az Év Polgármestere Díjat, de a város korábbi fideszes vezetője, akit ő váltott le, tavaly jelentette be, hogy csalódott, és kilép a Fideszből. A városban nagy ellenzéki front alakult: az MSZP, a DK, az Együtt-PM, a Liberálisok és egy civil szervezet, a Lokálpatrióták veszprémi közös jelölteket állított. Bejelentették, hogy közös polgármesterjelölttel, Katanics Sándorral próbálják lenyomni a "demokratikus értékekkel szembemenő városvezetést". A napokban a Jobbik is jelezte, hogy Veszprém minden egyéni választókerületében indít képviselőjelöltet. A polgármesteri székért Forgóné Kelemen Judit száll majd ringbe.

Zalaegerszegen nem kapott újabb lehetőséget Gyutai Csaba mostani polgármester, miután a Fidesz helyi csoportjában a tagság több mint 80 százaléka Balaicz Zoltán alpolgármestert támogatta vele szemben, így ő a párt jelöltje a városban. Áprilisban Vigh László, a Fidesz parlamenti frakcióvezető-helyettese 44,38 százalékával 20 százalékot vert a második helyen beérő közös baloldali jelöltre. A 2010-es önkormányzati választásokon kétharmados többséget szerzett a Fidesz-KDNP a helyi képviselő-testületben, de már a 2006-os és 2002-es választásokon is megvolt a Fidesz többsége. Mindkétszer Gyimesi Endre lett a polgármester, előbb még a Fidesz-MDF-MKDSZ, majd pedig a Fidesz-KDNP-Nemzeti Fórum közös jelöltjeként.