500 milliárd hiányzik az egészségügyből

Magyarországon nagyon keveset költünk közpénzből egészségügyre. A '90-es évek közepén, a GDP százalékában nagyjából egyforma, 5-6 százalék közötti költés jellemezte Magyarországot, Csehországot, Szlovéniát, Belgiumot, Nagy-Britanniát és Svájcot. Mi ezen országok között az élmezőnyben voltunk a 6,1-es értékünkkel. Csakhogy hazánk mára a közkiadások tekintetében lement 5 százalék alá, miközben Csehország és Szlovénia 6,4-6,5 százalékra ment fel, a jóval magasabb GDP-jű Svájc és Nagy- Britannia pedig 7-8 százalékra. ... Az elmaradás tehát éves költségvetési szinten az ágazatban minimum 400-500 milliárd forint a szerényebb magyar GDP-vel számolva is

- nyilatkozta a Népszavának Velkey György, a Magyar Kórházszövetség elnöke, aki egyben a Fidesz-KDNP fővárosi képviselője is.

Velkey szerint ennek ellenére a gyógyítási eredményeket nézve a magyar rendszer hatékony, nagyon kevés pénzből sok beteget meggyógyít, ami főleg az elszánt szakemberek érdeme. Mint mondja, a magyar egészségügyben sajnos legalább egy évtizede ez a helyzet, amivel természetesen a szakmai eredményesség és a rendszerszintű hatékonyság is romlik.

Arra a kérdésre, hogy kormánypárti önkormányzati képviselőként hogyan értékeli Orbán Viktornak azt a kijelentését, miszerint addig nem kap pluszforrást az egészségügy, amíg nem bizonyítja a hatékonyságát, Velkey azt felelte, hogy 

a hatalomnak át kellene értékelni a prioritásait, ez ugyanis politikai hasznot is hajthatna számára, hiszen a társadalmi preferenciában más helyen van az egészségügy, mint az elmúlt évtizedek költségvetéseiben. Egy erkölcsös társadalom működésében az emberek egészségének fenntartása és újrateremtése fontosabb, mint ami a prioritási listán rendszeresen ez elé kerül.

Mint mondta, ebben a rendszerben nincs olyan fokú hatékonysági tartalék, ami a kérdést rendezni tudná. A meglévő tartalékok kiaknázásához pedig szintén pluszpénz kellene.