Nándor
7 °C
23 °C

Olyanokról anyázunk, amikről fogalmunk sincs

4O5A8953
2014.08.17. 08:15
Nagy lehetőség hullott egy Tolna megyei falu ölébe: 623 millió forint kompenzációt kaptak az államtól. Ez 15 évi költségvetésük, a pénzből egyelőre főleg csak forexezik a korábbi polgármester, aki szeretne erőművet is építtetni, de a helyiek nem bíznak benne. A konfliktus két évtizedes ivócimbora filléres vitájában gyökerezik, a tétje elég nagy. Vasárnap eldől: épülhet-e Páriban innovatívnak tűnő erőmű vagy sem?

Olyan ez a falu, mint egy méhkas. Hirtelen sok lett itt a gépész, a környezetmérnök, a kémikus, biológus és egyéb "szakember". Az internetről rengeteg információt töltöttek le néhányan (...) mindez rendben lenne, ha nem szeretnék kiegészíteni a maguk igazával, és nem akarnák olyan erősen meggyőzni az itt élőket

– olvasható azon a prospektuson, ami a Tolna megyei Páriban tartott vasárnapi népszavazásra készült. Elméletileg üdvözítő lenne, hogy a község jövőjét alapvetően meghatározó beruházásról az emberek dönthetnek, azonban a faluban kiderült, a népszavazás és a tervezett erőmű körüli vita az emberi kicsinyesség évében fogant a kiskirálykodás jegyében.

Újgazdag falu

Párit 1983-ban csatolták Tamásihoz, húsz évvel később pedig megszavazták az elszakadásukat. Tamásit beperelték, mert úgy látták, hogy a közös beruházásokból ők szinte semmit, a város pedig majdnem mindent megkapott. Nyertek, a bíróság által nekik ítélt 623 millió forintot a kormány fizette ki 2013-ban. A lehetőség eddig inkább bajt hozott a falura, mint segítette volna.

Magyar szabadalom

Az 5 megawattos műanyagot feldolgozó erőmű zárt rendszerben, oxigénmenetesen főzi meg az anyagot. Az olvadás során gázolajhoz "hasonló" folyadék és gáz lesz belőle, amit tartályokban tárolnak. Gere szerint ez egy magyar szabadalom, amit még sehol sem használnak. Mivel megújuló energiaforrásnak számít, az erőmű működése közben keletkezett áramot a szolgáltató köteles megvenni, részben ebből lenne a tanulmány által ígért mesés bevétel. Másrészt a pelletüzemből, amely "nyúltáphoz" hasonló préselt fát állít elő (részben az erőműben keletkezett hővel). A tervek szerint ezt Nyugat-Európában jó pénzért el lehetne adni, azonban Magyarországon több pelletüzem is csődbe ment mostanában. Gere szerint azért, mert rossz technológiát használtak.

Még abban az évben létre hozták a Pári Zrt.-t 500 millió forintos alaptőkével. A Zrt. vezérigazgatójának Gere Zoltánt, a falu polgármesterét nevezték ki, aki összeférhetetlenség miatt lemondott a község vezetéséről. Az időközi választáson az általa támogatott polgármester-jelölt elbukott, azonban Gerének nem volt oka búslakodni, mert a képviselő-testületben a hozzá lojális emberek maradtak.

A Zrt. tavaly őszre megrendelt egy tanulmányt, amely azt írja, hogy Pári határában felépülhet egy 1200 tonna válogatott műanyagot feldolgozó erőmű és pelletüzem. A tanulmány szerint ez évi 100-200 millió hasznot hozna a falunak, és 80-10 embert foglalkoztatnának. Erről az üzemről szavaznak vasárnap a páriak.

Családokat szakít szét

Az erőmű ötletét tavasszal jelentette be egy falugyűlés keretében Zrt. A 700 fős település azóta ketté szakadt. Korábban jó barátságban lévő családok, barátok, munkatársak nem beszélnek egymással. Gyakoriak a személyeskedő, anyázós viták, a helybéliek szerint "brutális a közhangulat".

A vitában elhangzó "szakmai" érvek az erőmű mellett a pro oldalról: 1.) munkát teremt 2.) pénzt hoz a falunak 3.) évtizedekre bebiztosítja a jövőt.

A kontrások pedig úgy látják, hogy a technológia: 1.) környezetszennyező  és veszélyes az emberre 2.) a beruházáshoz hitel kellene, de nem akarnak eladósodni 3.) a feltaláló házal vele, naná, hogy szerinte biztonságos.

A 26 éves Pápai János nem szeretné, ha megépülne az erőmű, vasárnap nemmel fog szavazni.

Én nem vagyok olyan okos ember, de azt hallottam, hogy az erőműből távozó füst káros lesz az emberekre és a fákra. A fiam asztmás, a lányom szívbeteg, nem szeretném, ha ide építenék. Szerintem sokan gondolják még így a faluban.

Margit néni viszont máshogy látja a helyzetet.

Igennel fogok szavazni, mert azt gondolom, hogy jó lesz, ha tényleg munkahelyeket teremt a faluban. Legalább nem kell külföldre járni dolgozni az itteni fiataloknak, mint az unokámnak. Ő egyébként környezetvédelmi mérnök, és azt mondja, hogy legyen. Ezt tanulta, hiszek neki.

Ezek persze fontos meglátások, azonban úgy tűnt, hogy a vita igazából arról szól, hogy a helyiek

szeretik-e Gere Zoltánt, és hisznek-e benne, vagy sem.

A korábbi polgármester 1998-ban jelent meg a faluban, elmondása szerint civilként csinált kultúrházat. 2000-től Ki mit tud?-ot szerveztek egy pincében, italoztak, énekeltek. Ebbe a társaságba került be Farkas János, a jelenlegi polgármester férje.

Több mint tíz évig jó barátok voltak, azonban az önkormányzati épület átépítésének egyik szakasza éket ütött közéjük. A két férfi állítólag azon veszett össze, hogy Gere árajánlatot kért a Zrt. által használt rész felújítására, mire Farkas és egy másik fél is 600 ezer forintos ajánlatot tett, azonban Farkas összességében drágábban dolgozott volna, ezért Gere nem a régi cimboráját választotta.

Szimpátiaszavazás Gere Zoltánról

Gere utána Farkas Jánosnéval is összetűzésbe keveredett, pedig a nőt 2006-ban ő hozta igazgatási előadónak az önkormányzathoz. Farkasné közben elvégzett egy főiskolát, ami miatt a bértáblán többet keresett volna, mint az aljegyző, ezért Gere elvette tőle a korábban odaadott 20 százalékos bérkompenzációját. Ekkor megszűnt a barátság Farkasék és Gere között.

De nem ők az egyetlenek, akik összetűztek a Zrt. vezetőjével. Gerét 2006-ban még sokan támogattak, mostanra már inkább több a haragosa. Farkasné szerint azért is alakulhatott így, mert

Zoli érdekes ember, elég autokrata, szeret irányítani, és nehezen viseli, ha ellent mondanak neki

A helyiek közül sokan azért sem bíznak Gerében, mert köztudomású, hogy két vállalkozása is csődbe ment. A vezérigazgató ebből nem csinál titkot, szerinte az egyikkel az volt a gond, hogy 10 milliót ígért neki egy német befektető, amit nem kapott meg, ő meg későn vette észre. Gere ars poeticája szerint azonban a kudarcok hozzá tartoznak a sikerekhez:

A németek mondják, hogy aki nem állt még fejre céggel, az nem is cégvezető.

A páriak közül néhányan azt mondták, hogy Gere úgy viselkedik, mint egy kiskirály. Hogy valójában milyen, azt nem tudjuk, viszont éppen akkor hívta a brókere, amikor az irodájában beszéltünk vele. Gere egyébként nem a saját pénzével tőzsdézik, hanem

a Zrt. tőkéjéből több millió forintot forgat Forex-részvényekben.

Bár látszólag Gere nem akarta, hogy sok hatalom legyen a kezében – ezért is mondott le, amikor megválasztották vezérigazgatónak – még mindig ő a falu legbefolyásosabb embere. Három önkormányzati képviselő hozzá fűződő hűségét jól mutatja a népszavazáson feltett kérdés, amit a képviselő-testületben fogalmaztak:

Akarja-e Ön, hogy Pári fejlődése, az itt élők munkahelyteremtése és a fiatalok helyben tartása érdekében a környezetvédelmi előírásoknak mindenben megfelelő kiserőmű épüljön?

Ha nem nézzük a tartalmát, a kérdés megválaszolása olyan egyszerű, hogy beférhetett volna ötödiknek a 89-es négyigenes népszavazása is. A lóláb azonban rendesen kilóg, hiszen valójában nem tudják, hogy környezeti szempontból megfelel-e az erőmű az előírásoknak. A Zrt. által készített tanulmány szerint a kibocsátott gáz mennyisége határérték alatt van, Gere pedig kért állásfoglalást a környezetvédelmi hatóságtól, akik elméletileg rábólintottak. Gyakorlatilag viszont még senki sem tudja, hogyan hat az erőmű a környezetre, a konkrét felmérések csak az engedélyeztetési eljárás során készülhetnek el. Ehhez a népszavazáson győznie kellene a támogatói oldalnak, azonban erre kevés az esély.

Itt egy boszorkányüldözés zajlik. Ha Gere Zoltán azt mondaná, hogy zabhegyezőgyárat építsünk, akkor kitalálnák, hogy a zab káros a mandulára. Biztos, hogy nem lesz sikeres a népszavazás, úgyhogy erőmű nem lesz, zuhanórepülés viszont igen

– összegezte a tapasztaltakat Pelcz Istvánné, aki egyébként szeretné, ha lenne erőmű, mert a környezetmérnök fia szerint rendben lenne. Pelczné mesélt egy kirándulásról is, amit a képviselő-testület szervezett Dunaújvárosba. Egy kisbusszal vitték volna a kétkedőket, akik viszont nem akartak menni, így beszálltak a férjével, de saját elmondása szerint

csak azért, mert volt hely a buszon.