Hány kerületet hódíthat vissza a baloldal?

Nyolc városrész, ahol borítékolható a Fidesz győzelme

I. kerület

A valasztas.hu szinte nem is őrzi már az eredményt, mellyel Nagy Gábor Tamást először polgármesterré választották: ha nyer, ötödik ciklusát kezdheti a fideszes politikus. Az előző választásokat egyre nagyobb és nagyobb fölénnyel nyerte, 2002-ben 47 százalékkal nyert, legutóbb, 2010-ben már 61-gyel. Tavasszal is simán nyert itt a Fidesz. A várkerületben Nagy Gábor Tamás újraválasztását még a baloldalon is annyira biztosra veszik, hogy nem is állítottak közös jelöltet

II. kerület

A Fidesz a kerületben Láng Zsolt polgármestert indítja újra. Az MSZP – mintegy kárpótlásul a főpolgármester-jelöltség elbukásáért – Horváth Csabát indítja. Őt egyébként a "jóléti rendszerváltás" lendületének köszönhetően 2002-ben egyszer már megválasztották a  hagyományosan jobboldali kerület polgármesterének. Az Együtt-PM polgármesterjelöltje Hajdu Nóra, a DK egyelőre keresi az emberét. A májusi EP-választás eredményei (Fidesz: 49, DK+Együtt-PM+MSZP:36 százalék) alapján viszonylag megjósolható a hatalmas Fidesz-fölény, a baloldal pedig a külön indulással eleve feladta a kerületet.

V. kerület

A Belvárosban a parlamenti képviselőséget választó Rogán Antal helyett az eddigi alpolgármesterrel, Szentgyörgyvölgyi Péterrel akar nyerni a Fidesz. Itt utoljára 2002-ben győzött a baloldal embere, az MSZP-s Steiner Pál. 2006-ban még viszonylag szoros küzdelemben verte meg őt Rogán, aki 2010-ben viszont már lesöpörte kihívóit 72,97 százalékos győzelemmel. A tavaszi országgyűlési választásokon is sima volt Rogán útja, 45,29 százalékkal verte a baloldali összefogás emberének, Kerék-Bárczy Szabolcsot (32,56 százalék) és az LMP-s Schiffer Andrást (13,65 százalék). A Belváros most baloldalon a problémás kerületek egyike volt: a régi szocialista polgármester, Steiner is szeretett volna próbálkozni, de a megállapodásba végül az került bele, hogy a közös jelölt az Együtt-PM-es Juhász Péter lesz. A kampány során Szentgyörgyvölgyi a mutyigyanús lakásvásárlása, Juhász a sosem titkolt könnyű drogos múltja miatt számíthat nehéz pillanatokra. 

XI. kerület

Újbudán a régi emberrel próbálkozik a Fidesz-KDNP: Hoffmann Tamást indítja a polgármesteri posztért. A 2010 óta a polgármesteri székben ülő Hoffmann-nak az MSZP régi motorosával kell megküzdenie: a kerületet 2002–2010 között irányító Molnár Gyulával. A politikus azonban nem szabadult meg teljesen az ellene éveken át zajló büntetőper ballasztjától: hiába mentették fel jogerősen a hivatali visszaélés vádja alól, ami egy százmilliós ingatlan értékesítésével volt kapcsolatos, az Együtt-PM úgy döntött, nem támogatja őt. Igaz, Bajnaiék Molnárral szemben nem is indítanak jelöltet. Az EP-választás alapján a Fidesznek nincs miért izgulnia: akkor 46 százalékot szerzett, míg a baloldal összesen 35-öt.

XII. kerület

A Hegyvidék hagyományosan jobboldali kerületnek számít, 1990 óta csak jobboldali pártok által támogatott polgármester vezette. 2006 óta Pokorni Zoltán áll a kerület élén, aki a parlamenti és a kerületi politizálás közül utóbbit választotta. Pokornival a DK-s Kerék-Bárczy Szabolcs fog versenyezni, de nincs túl sok esélye: tavasszal 13 százalékkal nyert itt a Fidesz, a 2010-es önkormányzati választásokon pedig Pokorni 47 százalékot vert az MSZP-s jelöltre.

XVI. kerület

A baloldal – úgy néz ki – az esélytelen kerületek között könyvelte el Mátyásföldet, mert itt mindenki saját jelöltet indít. A Fidesz a mostani polgármesterrel, Kovács Péterrel készül nyerni. Kovács, aki már 2006 óta vezeti a kerületet, négy éve lesöpörte MSZP-s kihívóját 65,37 százalékkal annak 19,19 százaléka ellenében. 2002-ben ennél sokkal haloványabb, 43,18 százalékos volt az utolsó mátyásföldi szocialista győzelem. Idén tavaszra sokat erősödött a baloldali ellenzék, az országgyűlési választásokon ebben az egyéni választókerületben nem olyan sokkal (41,58 vs. 38,16 százalék) verte meg Karácsony Gergelyt a fideszes Szatmáry Kristóf, de a szétforgácsolódó baloldali szavazatok fölényes Fidesz-győzelmet vetítenek előre.

XVII. kerület

Rákosmentén a DK-s Gy. Németh Erzsébet a közös ellenzéki jelölt, de az idei két választás alapján nem sok esélye van: az Együtt-PM-DK-MSZP az országgyűlési választáson összesen 7,31 százalékkal, az európai parlamenti választáson pedig 13,2 százalékkal kapott kevesebbet, mint a Fidesz-KDNP. A kerületben legutóbb 2002-ben nyert baloldali jelölt, azóta kétszer is a fideszes Riz Leventére szavazott a rákosmenteiek többsége.

XXII. kerület

Szabolcs Attila polgármester parlamenti képviselő lett, ezért helyette Karsay Ferenc alpolgármestert indítja a Fidesz-KDNP. Sokatmondó, hogy a baloldali egyezkedés során annyira esélytelennek érezték Budafok-Tétényt, hogy mindenki saját polgármesterjelölttel áll ki. Budafok sokáig billegő kerület volt, ahol nyert már SZDSZ-es, független, MSZP-s is, 2010-ben viszont duplázni tudott, és összességében már harmadszor lett polgármester a Fidesz-KDNP színeiben a korábbi MDF-es Szabolcs Attila. A kerület jellegzetessége még, hogy rendszeresen szerzett két-három mandátumot például a Budafok-Tétény Baráti Körök Egyesület is.

Ezek az inkább a Fidesznek álló, de billegő kerületek

III. kerület

Harmadszor is Bús Balázst indítja a Fidesz Óbudán, Tarlós István egykori kerületében. Ellenfele a közös ellenzéki jelölt Béres András (Együtt-PM) lesz. A tavaszi országgyűlési választáson alig 0,03 százalékkal maradt le az Együtt-PM-DK-MSZP a Fidesz-KDNP-től, és májusban is három százalék volt csak a különbség. Viszont Bús Balázs elég népszerű, így még mégis inkább az ő győzelme a valószínűbb.

IV. kerület

Újpesten ismét a 2010-ben is győztes Wintermantel Zsoltot indítja az októberi önkormányzati választáson a polgármesteri posztért. Négy éve a Fidesz mellett az Újpestért Egyesület támogatásával nyert, és már 2006-ban is az UE jelöltje nyert. Ha azonban a EP-választás lakmuszpapírnak tekinthető, akkor a Fidesz-KDNP jelöltjének van miért izgulnia: a kormánypárt a kerületben 40 százalékot szerzett, a 15 százalékos DK, a 13,5 százalékos MSZP és a 12,6 százalékos Együtt-PM mögött. Márpedig ez 41 százalék – igaz, alacsony részvétel mellett – viszont a három párt közösen indít jelöltet az MSZP budapesti alelnöke, Trippon Norbert személyében.

VI. kerület

Összesen öt kerületben indul Együtt-PM-es jelölt a polgármesteri címért, ezek egyike Terézváros, ahol a baloldali összefogás Kiss Róbertet, az egykori SZDSZ-es polgármestert indítja. Az öt kerületből Zugló tűnik a legesélyesebbnek az Együtt számára, a VI. kerület viszont nem igazán. Kiss Hassay Zsófia, fideszes polgármester ellenében indul. Hassay 2010-ben majdnem a szavazatok felével nyerte a kerületet. A legutóbbi EP-választáson, ahol az ellenzéki pártok külön indultak, a Fidesz jelöltje 42 százalékkal nyert, az MSZP, az Együtt és a DK együtt 38-at szerzett.

VIII. kerület

A VIII. kerületben a jelenlegi fideszes polgármester, Kocsis Máté indul októberben. Közös baloldali jelöltet kell majd legyőznie, ha meg akarja tartani vezető pozícióját. Ez azonban egyáltalán nem lesz könnyű: bár 2010-ben 35 százalékot vertek az MSZP-s jelöltre, tavasszal már csak 5 százalékkal nyert itt a Fidesz. Józsefvárost pedig 1993-tól 2009-es lemondásáig egy SZDSZ-es politikus, Csécsei Béla irányította. Kocsis kihívója Komássy Ákos MSZP-s politikus, helyi elnök és önkormányzati képviselő.

X. kerület

A kormánypárt Kőbányán újra a polgármestert, Kovács Róbertet küldi a ringbe Kőbányán. A fideszes politikusnak a baloldal közös jelöltjével az egykori szocialista politikus Élő Norberttel kell megküzdenie, aki most a DK helyi vezetője. A baloldal a kerületben összesen 39,9 százalékot szerzett az EP-választáson, míg a Fidesz 41,5-öt. Ráadásul a körzetben 2010-ig az MSZP adott polgármestert, ennek alapján akár kiélezett is lehet a küzdelem. Szoros eredmény esetén döntő lehet az LMP-s Tóth Balázsra leadott szavazatok száma.

XV. kerület

A kormánypárt Pintér Gábort indítja a korábbi polgármester, László Tamás helyett. A politikus a parlamentben folytaja munkáját, ezért kap lehetőséget indulóként a jogász, közgazdász Pintér. EP-választásokon itt sem érte el a Fidesz 42 százalékos eredményét a baloldali összefogás - összesen 37,5 százalékig jutottak, gyenge MSZP-s szereplés mellett. Rákospalota politikai kilengései egyébként szélsőségesek: a közgyűlésben 2002-ben még 64 százalékos többsége volt az MSZP-SZDSZ kettősének, és a Fidesznek ekkor be kellett érnie két képviselővel. Hajdu László az MSZP jelöltjeként még 2006-ban is megőrizte a polgármesteri székét, bár a koalíció már csak egyfős többséget szerzett. 2010-ben aztán a Fidesz 70 százalékot szerzett a közgyűlésben. Októberben ellene ismét Hajdu László indul a baloldal közös jelöltjeként, igaz, a politikus ma már nem az MSZP-t, hanem a DK-t erősíti.

XXIII. Soroksár

Négy éve hatalmas izgalmakat hozott Soroksár sora: az 1994 óta mindig magabiztosan győző Geiger Ferenc polgármester a Soroksári Civil Szervezetek jelöltjeként mindössze 81 szavazattal tudta legyőzni a Fidesz-KDNP jelöltjét. A közgyűlésben azonban már többséget szerzett a Fidesz-KDNP, pedig az 1994 óta önálló Soroksár történetében a baloldali pártoknak és a Geigert támogató civileknek mindig többségük volt. Most Orbán Gyöngyi alpolgármester, a Fidesz fővárosi frakcióigazgatója lesz Geiger kihívója, míg a baloldali megegyezésben a bukott kerületek közé sorolták a városrészt, nincs közös jelölt.

Ma még lehetetlen megjósolni, ezekben a városrészekben ki győz

VII. kerület

Erzsébetváros az ismert és a hírhedt szereplőknek köszönhetően izgalmas kerület. Bár a pesti belvárosi kerületben az Együtt-PM teljesített a legjobban a májusi EP-választáson - fel is merült, hogy Pápa Leventét indítják a polgármesteri címért -, a helyi szocialisták mégis eluralták a tárgyalásokat. A Kúria július elsejei döntése után Hunvald György lemondott ugyan a párt VII. kerületi elnöki pozíciójáról és bejelentette, hogy polgármesterjelöltként sem indul az őszi önkormányzati választáson – mivel a két éves közügyektől való eltiltás érvényben maradt a harmadfokú ítélet után is –, ám az ingatlanpanamák miatt elítélt egykori polgármester továbbra is főszereplője maradt a háttértárgyalásoknak. Ezek eredményeképpen a DK-s Farkas Ferenc lesz a fideszes Vattamány Zsolt  jelenlegi erzsébetvárosi polgármester kihívója, akivel kapcsolatban pár hónapja még kegyvesztettségről beszéltek, ám azóta kiderült, hogy mégis ő újrázhat. Vattamány ugyan közel 50 százalékkal nyert 2010-ben, ennek ellenére a 2014-es országgyűlési választásokon ebben a kerületben a DK jelöltje lett az országgyűlési képviselő. És bár az EP-választáson 40 százalékkal nyert a Fidesz, az MSZP, a DK és az Együtt összesen 36-ot szerzett, vagyis itt bármi megtörténhet.

XIV. kerület

Zuglóban Papcsák helyett az alpolgármesterét, Rozgonyi Zoltánt indítja a kerületben a Fidesz, mert állítólag nem voltak elégedettek a dúsgazdag politikus teljesítményével. Az ellenzéki jelölt Karácsony Gergely, Együtt-PM-es politikus. A kerületben működik a váltógazdaság, 2002-ben fideszes, 2006-ban MSZP-SZDSZ-es, 2010-ben ismét fideszes polgármestere volt. Az Együtt-PM-DK-MSZP kombó az idei országgyűlési választásokon 2,6 százalékkal többet, az EP-választásokon 0,1 százalékkal kevesebb szavazatot kapott, mint a Fidesz-KDNP, így ha Karácsony nem bakizik akkorákat, mint amikor összekeverte, hogy a körzetében merre is van az iskola, akár még nyerhet is.

XVIII. kerület

A XVIII. kerületben a Fidesz Ughy Attilát indítja, aki vesztett is, nyert is már itt baloldali ellenféllel szemben. A jelenlegi polgármester 2010-ben fölényesen, 53,12 százalékkal a 30,47 ellenében verte meg MSZP-s ellenfelét,Ternyák Andrást. 2002-ben viszont hasonló arányban (34,79 – 53,49 százalék) alulmaradt a szocialista indulóval, Mester Lászlóval szemben, aki aztán a 2006-os választást is megnyerte. Ughy viszonylag ismert politikus, a Fővárosi Közgyűlés tagja, a közterület-hasznosítási bizottság elnöke. A baloldal régi ismerősét, az MSZP-s Szaniszló Sándort küldi ellene. Szaniszló is régi tagja a Fővárosi Közgyűlésnek és a kerületi testületnek is. Tavasszal a XVIII. kerület produkálta az ország egyik legszorosabb eredményét. Áprilisban csak egy hajszálon (37,49 százalék 37,6 ellen) múlt, hogy a fideszes képviselő-jelölt legyőzte az MSZP-s Kunhalmi Ágnest.

Itt nem lenne nagy meglepetés a baloldal győzelme

IX. kerület

Ferencvárosban a 2010 óta regnáló Bácskai János fut neki az újrázásnak. Neki azonban kemény kihívója akadt a magát az Együtt-PM színeiben reaktiváló Gegesy Ferenc korábbi SZDSZ-es polgármester személyében. Gegesy annak a városrehabilitációs programnak az elindítója, amivel a mostani polgármester is előszeretettel villog. A dzsentrifikációnak azonban szociális szempontból komoly ára is volt, és most a jobboldal ezzel próbálja betámadni Gegesyt, rasszista motivációkat kimutatva a városrehabilitáció folyamatában. A IX. kerület az országgyűlési választás listás eredményei alapján enyhén jobbra húz, de a pár százalékos különbséget Gegesy személyes népszerűsége könnyen megfordíthatja – 2006-ban még egy önállóan induló MSZP-jelölt mellett is magabiztosan hozta a szavazást.

XIX. kerület

Kispesten van oka reménykedni a baloldalnak. Gajda Pétert indítják újra, aki 1990-ben lett önkormányzati képviselő, majd 2002-ben alpolgármester, végül polgármester. Mostanra már két győzelem van a háta mögött. 2010-ben Gajda a szavazatok 49,87 százalékával nyert a fideszes Tarnai Richárd ellen, aki 43,35 százalékot szedett össze. Az április országgyűlési választásokon baloldali jelölt nyert mindkét olyan egyéni választókerületben, ahol kispestiek szavazhattak. Gajda fideszes kihívója György István főpolgármester-helyettes tanácsadója, Dódity Gabriella. Ő 2010-ben önkormányzati képviselőségért indult, de veszített az MSZP-s jelölttel szemben.

XX. kerület

Pesterzsébeten is biztosra próbál menni a baloldal az MSZP-s Szabados Ákossal, aki 1998 óta polgármester a kerületben. Szabados választásról választásra egyre kisebb előnnyel tudott nyerni (2002-ben 63,86, 2006-ban 54,09, 2010-ben 47,12 százaléka volt), de azért mindig nyert, tavasszal pedig az országgyűlési választásokon is sikerült a baloldalnak Hiller Istvánnal behúznia ezt a választókerületet. A Fidesz jelöltje az egyik alpolgármester, Juhász Lajosné, aki 2006 óta tagja a pesterzsébeti képviselő-testületnek.

XXI. kerület

A nem véletlenül vörös Csepelként elhíresült XXI. kerületben nagy fegyvertény volt a Fidesz részéről, hogy 2010-ben nyerni tudott itt Németh Szilárddal. A rezsibiztos 2006-ban és 2002-ben is kikapott még a régi MSZP-s polgármestertől, Tóth Mihálytól. 2010-ben a csepeli vagyonkezelő vezetőjeként nem túl jó hírnevet szerzett Szenteczky Jánost győzte le Németh elég magabiztosan, 50,72 százalékkal a 37,37 százalékkal szemben. A tavaszi országgyűlési választásokon azonban ismét kudarc érte Németh Szilárdot, egyéni választókerületben, ha egészen pici hátránnyal (35,5 és 36,37 százalék) is, de veszített a baloldali Szabó Szabolccsal szemben. Most se Németh, se Szenteczky nem indul. A Fidesz jelöltje Borbély Lénárd, az egyik alpolgármester. A fiatal, még csak 33 éves politikus 2006 óta helyi képviselő, 2009 óta vezeti a helyi Fidesz-KDNP-frakciót. Baloldali kihívója a DK csepeli elnöke, Horváth Gyula, aki 1994 és 2010 között szocialistaként dolgozott a helyi testületben, alpolgármester is volt egy időben.

A kerület, amit még a rezsicsökkentés sem tudott eltántorítani

XIII. kerület

A hagyományosan erősen balra húzó Újlipótváros-Angyalföldön 1994 óta mindig az MSZP nyert, Tóth Józsefet ötször választották polgármesternek. Októberben ismét ő indul a posztért, azonban a szocialista politikus győzelme nem lefutott. Most hétvégén az is eldőlt, hogy a DK és az Együtt-PM nem állít ellenjelöltet (harc a baloldalon csak a képviselői helyekért lesz). Így Tóth szinte biztosan legyőzi a fideszes Bagdy Gábor főpolgármester-helyettest, és nem szakad meg a baloldal kerületi diadalmenete: májusban a Fidesz 32, a három baloldali párt 50 százalékot ért el. Bagdy igazából csak azért indul, hogy a kompenzációs listáról ismét bekerülhessen képviselőként a Városházára.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!