10 dolog, amiben nem hisznek az ország vezetői

Szijjártó Péter nem hisz a szavak erejében

szarvas / Index

Emlékeznek még, mekkora Big Time volt 2010? Amikor Matolcsy, Orbán vagy Kósa egy-egy mondatával úgy alávágott a forintnak, hogy családok mentek tönkre egy pillanat alatt? Persze ez a korszak nem múlt el, de mégiscsak 2010 volt az év, amikor ezek úgy csaptak arcul bennünket, hogy a véletlen idiótaságtól a masszív spekulációs összeesküvés-elméletekig mindenféle magyarázattal próbálkoztunk, hogy megfejtsük, mit is látunk. Ekkor mondta Kósa egy gazdasági konferencián, hogy az államcsőd elkerülése a cél Magyarországon. Jó ütemmel, Görögország bedőlésének határán. Természetesen a piac azonnal reagált a mondatra, beárazta a forintot egy picivel rosszabb szintre. Amikor pedig Szijjártót kérdezték, nem okoznak-e az ilyen kijelentések problémát, a miniszterelnök szóvivője azt válaszolta, badarság, hogy egyes nyilatkozatokra tőzsdeindexek mozdulnának meg radikálisan. Majd mondott még pár mellékes mondatot, például azt, hogy egyáltalán nem volt túlzás, amit Kósa mondott. Hogy mi történt? Tovább gyengült a forint és zuhant a tőzsde.

Matolcsy György nem hisz a racionalitásban

A mai döntések a felvilágosodás hagyományaira épülnek, arra, hogy az ember racionális lény, döntéseit az ésszerűség alapján hozza. Ez azonban teljes tévedés, „elméletileg sem képzelhető el kiszámítható döntés” – írta Matolcsy György egyik Heti Válasz-cikkében az általa akkor frissen olvasott könyv, a Positive Linking apropóján. „Világunk nem ésszerű, nem normális, döntéseink hatásai nem számíthatók ki előre, ezért nem hozhatunk racionális döntéseket” – írta. Érvelése 2013 januárjában azért volt különösen fontos, mert a kormány gazdaságpolitikáját és őt magát is legtöbbször a kiszámíthatatlansága miatt támadták, kritizálták. Racionalitásról kifejtett véleménye előtt közvetlenül például Hamecz István, az MNB korábbi igazgatója fejtette ki, hogy ma Magyarországon az első számú megoldandó probléma a kiszámíthatatlan gazdaságpolitika, a második meg a jogbizonytalanság. Matolcsy viszont, különös módon, előtte egy 2012. decemberi parlamenti bizottsági ülésen még kiszámíthatónak mondta azt, amit csinál. De a hit, az valami egészen más dolog.

Orbán Viktor nem hisz az Európai Unióban

Fotó: szarvas / Index

Egy 2011. márciusi EU-csúcsról számolt be a parlamentben Orbán Viktor, amikor az izgalmas „Mi nem hiszünk az Európai Unióban!” mondat elhagyta a száját. Mentségére legyen mondva, hozzátette, Magyarországban viszont igen. Orbán ebben a parlamenti felszólalásában egyébként arról beszélt, hogy miként az uniónak, úgy Magyarországnak is meg kell újulnia, és ennek a megújulásnak a szükségességét szerencsés módon mi elsőként ismertük fel. Megértettük a probléma természetét. Ahogy Magyarországon végre elkezdett az emberekről szólni a politika, úgy lenne ideje az uniónak is így cselekednie. Ha így tesz az unió, talán akkor majd hinni fog a miniszterelnök is benne.

Balog Zoltán nem hisz a magyarországi roma deportálásban

Magyarországról semmiféle cigány, roma deportálás nem történt. Ausztriából történt, tehát a magyar cigányokat is onnan vitték, és ezért valóban Magyarország is érintett.

− mondta Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere, amikor betelefonált a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorába. Balog a roma holokauszt (az Auschwitzban 1944. augusztus 2-án lemészárolt több ezer roma emlékére tartott) emléknapján magyarázta el, hogy miért nem hisz a magyarországi roma holokausztban. Ha el is tekintünk attól, hogy 1938 és 1945 között Ausztria mint olyan nem létezett, a miniszter érvelése – amellett, hogy az összes eddig ismertté vált történelmi ténynek és a magyarországi romák világháborús sorsáról szóló kutatás eredményeinek ellentmond – apró formállogikai hibát is tartalmaz: vajon mégis miként kerültek a magyarországi cigányok Ausztriába? 

Fónagy János nem hisz a versenyben

Az Orbán-kormány fejlesztési minisztériumának államtitkára a 444.hu-nak fejtette ki, mennyire nem hisz a versenyben, se egy párton belül, sem a politikában általában. De tudják, mit? A gazdaságban sem! Ha egy kicsit tovább nyaggatják Fónagyot, még azt is kinyögte volna, hogy a rendszerváltás maga is szar úgy, ahogy van, hagyni kellett volna mindent úgy, ahogy volt: „Ez az öncélú küzdelem, én tudom, hogy egy liberális világ az azt képzeli el, hogy a világ az vetélkedés. Én egyébként a versenyben sem hiszek. Úgy gondolom, hogy a világ az egyetértés, esetenként a kompromisszum, és a kipróbált megoldások és kipróbált emberek mögötti, valamilyen érzelmi egység. Valamilyen csinált verseny, úgy, ahogy a magyar gazdaságban nem jött be ez az öncélú verseny, nem hiszem , hogy a magyar közéletben ez bármiben jobb lenne. Lehet csinálni persze, lehet, de és ezt nem csak a nyilatkozat kedvéért mondom, legbelsőbb meggyőződésem, hogy ezek a mérjük össze egymás tudását, amikor az egyiknek van ismerete, a másiknak nincs, szóval nem, ezek nem, ezek csinált dolgok.”

Semjén Zsolt nem hisz az evolúcióban

Az Ember, Aki Vezetné Magyarországot, Ha Orbánnal Történne Valami a Hír Tv-ben ment neki a dolgok állásának. „Azt is kell látni, hogy az evolúció egy hipotézis. Logikai problémák is vannak vele. Azok a fajok maradtak fenn, amelyek alkalmazkodtak a környezethez. Mely fajok alkalmazkodtak a környezethez? Azok, amelyek fennmaradtak” – fejtette ki Semjén hitetlenségét a tudomány jelen állásával kapcsolatban. Persze jól megágyazott ennek a gondolatnak olyanokkal, mint hogy „ha egy dogmatikus evolucionista elméletet vallanánk, akkor az természettudományos képtelenség lenne, mert azt állítaná, hogy valami olyat ad, amije nincsen.”

Az evolúció nem elmélet, nem valamilyen idea, amiben hinni kell (mint például Isten), hanem a tudomány állása szerint az evolúció olyan tény, mint a gravitáció – írtuk egy korábbi cikkünkben, és ezzel meg is érkeztünk a következő emberünkhöz, aki ugyan kakukktojás − nem volt még soha kormánytag, pedig nagyon szeretett volna −, ám Magyarország egyik leggazdagabb emberének, aki szerint Orbán Viktor a parlamenti választások megnyerése óta spirituálisan egy magasabb síkra jutott, minimum, hogy megelőlegezünk valamilyen pozíciót.

Széles Gábor nem hisz a gravitációban

Fotó: szarvas / Index

„Beszéljünk például a gravitációról. Matematikailag leírjuk, de a fizikai modell nincs meg. Azt sem értjük, hogy a Földre érkező idegen lények hogyan kapcsolják ki. A magánvéleményem egyébként az, hogy kikapcsolható a gravitáció” – mondta egy Hír24-nek adott interjúban Magyarország egyik leggazdagabb embere, a kormányt támogató Békemenet egyik főszervezője, állandó szereplője, felszólalója. Az általa sokat emlegetett, eddig csak ígérgetett Energiacella – ami nem a gravitáción alapszik, hanem a Naprendszeren belüli energiához kötődik, és idővel otthonunkba is vehetünk belőle – sajnos valamiért még nem készült el. 

Orbán Viktor nem hisz a liberális demokráciában

A liberális társadalomszervezési elvekkel, módszerekkel szakítani kell, liberális állam helyett nemzeti államot kell szervezni, amely nem egyének halmaza, hanem egy közösség, amelyet fejleszteni és erősíteni kell – mondta a kormányfő, aki szerint ilyen értelemben illiberális állam épül Magyarországon: „A liberális demokrácia államszervezési elvére épülő társadalmak a következő évtizedekben nem tudják fenntartani a világversenyképességüket... a liberális társadalomszervezési elvekkel, módszerekkel és egyáltalán, a társadalom liberális megértésével szakítanunk kell!” Nem hisz benne. Ez van, ő a miniszterelnök, elmondja. Vannak sikeres országok a világban, ahol nem hisznek a liberális demokráciában, a baj az, hogy mi még csak sikeresek sem vagyunk.

Kerényi Imre nem hisz a független újságírásban

Fotó: Huszti István / Index

„A függetlenség egy absztrakció, egy vékony sáv, ahol az embernek, de még a léleknek sincsen hely" – mondta Kerényi 2014 tavaszán a Magyar Krónika bemutatóján, amikor felmerült a kérdés, hogy vannak-e független újságírók. „A médiaegyensúly röviden arról szól, hogy a konzervatív oldalnak szüksége van egy égi-földi sugárzású, közpénzekből finanszírozott közszolgálati csatornára. És elvárjuk a parlamenttől, a szociálliberális koalíciótól, hogy megadja nekünk azt, ami jár" – ezt pedig még 2002-ben mondta, ahogy azt is, hogy az egyensúlyt csak médiavásárlással lehet elérni. Tizenkét évvel később minden bizonnyal a helyére kerültek a dolgok. 2002-ben azért nem volt független újságírás, mert, ahogy ő fogalmazott, „a televízió 95-98 százaléka a szoclib tábor kezében van", most pedig valószínűleg azért mondja ezt, hogy ne kelljen már folyton mindent megmagyarázni, ami a köztévében, vagy a Fideszhez közel álló újságokban, rádiókban, tévécsatornákban történik. Kifogástalan érvelés!

Semjén Zsolt nem hisz az energiapiacban

„Az európai bürokráciának a legnagyobb baja, hogy teljesen dogmatikusan ragaszkodik olyan tézisekhez, amiről már százszor bebizonyosodott az elmúlt években, hogy nem igaz. Például az egész neoliberális dolgot. Vagy például itt az energetikában azt erőltetik, hogy az energia egy ugyanolyan szabadpiaci termék, mint mondjuk a krumpli. Hát micsoda hülyeség ez, kérem! Hát az rendben van, persze a szabadpiaci verseny hívei vagyunk: most ennél a zöldségesnél veszem meg a krumplit, vagy annál. Na, de mondjuk az energetika tekintetében egy konnektor van a falban. Vagy bedugom a dugót, vagy nem dugom be. Nem tudok választani öt szolgáltató közül a valóságban” − mondta a miniszterelnök-helyettes a Hír Tv egyik műsorában. Mi már a krumplinál elvesztettük a fonalat, de egyébként is teljesen elbizonytalanodtunk: ez egyúttal azt is jelentené, hogy az állami energiacégek teljesen feleslegesen hirdetik magukat milliárdokért a jobboldali lapokban?

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!