Titok, hogy ki minősül kommunistának

Múlt héten írtuk meg, hogy a Kommunizmuskutató Intézet kommunista vezetőket összegyűjtő listáján több furcsaság is van:

• nem lehet tudni, hogy milyen szempontok szerint kerültek fel az emberek a listára,
• a beharangozottól eltérően nem 104, hanem több száz név szerepel a listán,
• idősebb Antall József felkerült a listára, Medgyessy Péterről elfelejtették megemlíteni, hogy miniszterelnök volt, Horn Gyuláról pedig ugyanezen kívül azt is, hogy meghalt.

Olvasóink azóta szétszedték az adatbázist, rengeteg hibát találtak benne: például egy egykori SZOT-titkár életrajza mellé egy vele azonos nevű, de másik ember fényképe került, illetve több antikommunista ember (köztük olyanok, akiket pont a kommunisták tartottak börtönben) is bekerült a kommunista vezetők közé.

Nyírő András, az 1989-es könyv szerkesztője, Tallai, Gábor a Terror Háza programigazgatója és Markó György a Kommunizmuskutató Intézet igazgatója az adatbázist bemutató sajtótájékoztatón.

Fotó: Bődey János

Mivel a cikkünk megjelenése előtt ezeket az állításokat elküldtük a Kommunizmuskutató Intézetnek, a hibák egy részét javították, de a feltett kérdéseinkre nem válaszoltak. Nem árulták el például, hogy mennyi pénzből készült az adatbázis.

Azóta egy figyelmeztetés is felkerült a honlapra, ami az adatbázist magyarázza. Eszerint az online adatbázis „az 1989-ben megjelent Segédkönyv a politikai bizottság tanulmányozásához című kötet online változata”. Megnéztük ezt a könyvet a könyvtárban, ebben 104 ember életrajza szerepel. Ezzel szemben a honlapon szereplő figyelmeztetés így folytatódik:

A jelenleg 532 életrajzot (...) tartalmazó digitális adattár folyamatosan bővül.

Úgy tűnik, hogy ez a figyelmeztetés nem sikerült ellentmondásmentesre:

• ha az adatbázis egy 104 életrajzot összegyűjtő könyv online változata, akkor miért szerepel benne 532 életrajz?
• ha az adatbázis egy 1989-es könyv online változata, akkor hogyan tud folyamatosan bővülni?

A Kommunizmuskutató Intézet elmulasztotta felhívni a figyelmet arra, hogy nem csak az eredeti könyvet adták ki újra, hanem további életrajzokat is hozzátettek. Többszöri kérdésünkre sem árulták el viszont, hogy milyen módszertan szerint bővítették az eredeti listát.

A névrokon képe került az adatbázisba

Baranyai Tibor egykori SZOT-főtitkár (Szakszervezetek Országos Tanácsa) életrajza mellé egy másik Baranyai Tibor fényképe került. A kommunista vezetők listájában szereplő Baranyai 1930-ban született, pártfőiskolán tanult, és a Központi Bizottság egyik osztályvezetője, majd a SZOT főtitkára volt.

Az életrajza mellett viszont egy olyan Baranyai Tibor fényképe szerepel, aki 1948-ban emigrált, majd kifejezetten nem volt a rendszer kegyeltje: hazatérése után csak a Ruhatisztító Szövetkezetnél kapott állást, gépvasalóként. A rendszerváltás után az újjáalakult Magyarországi Szociáldemokrata Párt alelnöke és a Szociáldemokrata Népszava főszerkesztője volt. A keveredést az okozhatta, hogy a két férfi közel egykorú (öt év van köztük) és az MTVA fotóarchívuma Baranyai Tibor névre keresve egyetlen portréfotót ad ki – azt, amelyik a Kommunizmuskutató Intézet honlapján is szerepel. A hibát azóta úgy javította az intézet, hogy kiszedte Baranyai Tibor fényképét, így most az életrajza mellett nem szerepel kép. Nézzék a különbséget:

Az a gyanús, aki nem gyanús?

Olyan emberek is szerepeltek az adatbázisban, akiknek nem sok szerep jutott a kommunista diktatúra működtetésében, sőt, esetleg egyenesen a rendszer üldözöttjei voltak. Ilyen volt például Keresztury Dezső, az Eötvös-kollégium egykori igazgatója, akit 1948-ban éppen a kommunista párt mondatott le. 

Vörös János,egykori katona annyira nem volt kommunista, hogy még a Kommunizmuskutató Intézet is azt írta róla, hogy „1949–1957 között hamis vádak alapján börtönben tartották.” A Wikipédia szerint Vörös kifejezetten németbarát volt, az 1944. március 19-i megszállás idején „megbízhatóan németbarát megítélése alapján kinevezik vezérezredesnek”. Egy németbarát, később emiatt börtönbe zárt volt „horthysta” katonáról nehezen lehet elképzelni, hogy kommunista vezető lett volna. Kommunista vezetői mivoltára egyébként az intézet honlapján közzétett életrajzának egyetlen eleme sem utalt, így nem tudni, mégis mit keres ott.

Faragho Gábor az oldalon közzétett életrajza szerint 1945 után semmilyen szerepet nem játszott az állam irányításában, valamiért mégis kommunista vezetőnek minősült. Egy másik életrajzából tudható, hogy a második világháború vége felé egy új, ideiglenes nemzeti kormány megalakításáról tárgyalt az oroszokkal, de az intézet honlapjáról ez nem derül ki. Más források szerint nem volt túlságosan a rendszer kegyeltje: kitelepítették.

Miután jeleztük a hibákat az intézetnek, Kereszturyt, Vöröst és Faraghót is törölték az adatbázisból. Az életrajzukról készült képernyőképek a nevükre kattintva olvashatóak el.

Nagy Imre életrajzával sincs minden rendben a Nagy Imre Alapítvány szerint, akik 23 pontatlanságra hívták fel a figyelmet. Ennek oka, hogy az eredeti könyv '89-es megjelenése óta a történelemtudomány is fejlődött, és egyre többet lehetett megtudni Nagy Imréről.

A Kommunizmuskutató hallgat

Az elmúlt öt napban kétszer is megkerestük a Kommunizmuskutató Intézetet, de a kérdéseinkre annak ellenére nem válaszoltak, hogy azokat szinte biztosan olvasták, hiszen több általunk jelzett hibát is javítottak. Múlt pénteken idősebb Antall József kommunista vezetői mivoltáról érdeklődtünk, ekkor telefonon annyit mondtak, hogy „adatbázishiba” miatt került fel a listára a rendszerváltó kormányfő apja, akiről a Parlament lábánál futó rakpartrész van elnevezve. Idősebb Antallt azóta szintén törölték az adatbázisból.

Kértük az intézetet, hogy küldjék el, hogy milyen szempontok szerint szelektáltak a lista összeállítása során, hogyan minősítettek egy-egy embert kommunista vezetőnek. A kérdésünkre nem válaszoltak.

Hétfőn újabb kérdéseket küldtünk az intézetnek, arra voltunk kíváncsiak, hogy mennyi pénzből hozták létre a kommunista vezetőkről szóló adatbázist, mennyi idő alatt készült el, és kik dolgoztak a projekten. Az ebben a cikkben felsorolt hibákról is kértük az intézet véleményét, illetve ismét rákérdeztünk a lista összeállításának módszertanára, de a Kommunizmuskutató Intézet nem válaszolt a levelünkre.

Levelünk elküldése után egy figyelmeztetést helyeztek el az oldalon. Az adatbázisba való belépéskor felugró figyelmeztetés annyit ír, hogy „a több évet igénybe vevő kutatómunka” után bemutatják majd „a korszak parlamenti képviselőit, az Elnöki Tanács, a Minisztertanács, a Szakszervezetek Országos Tanácsa, a Hazafias Népfront, valamint a KISZ Kb stb. vezető testületeinek tagjait.”

A könyv címlapját az A.E. Bizottság plakátjai alapján készítették.

Hiányoznak

Több olvasónk is megjegyezte, hogy a listáról többen is hiányoznak, például:

• Tasnádi László, egykori kommunista III/II-es operatív tiszt, aki jelenleg az Orbán-kormány rendészeti államtitkára,
• Schmitt Pál volt köztársasági elnök, aki 1983 és 1986 között miniszterhelyettes volt,
• Járai Zsigmond, a Magyar Nemzeti Bank volt elnöke, aki az utolsó kommunista kormánynak is tagja volt, ráadásul külföldi útjairól jelentéseket is írt a pártállam Belügyminisztériumának,
• Martonyi János, aki idén júniusig külügyminiszterként szolgált, 1985 és 1989 között a Kereskedelmi Minisztérium osztályvezetője volt,
• Stumpf István alkotmánybíró, a kommunista diktatúra idején létrehozott egyfajta „álellenzéki” szervezet, a Hazafias Népfront egyik utolsó alelnöke, az MSZMP tagja volt.

Más kormányközeli volt kommunisták szerepelnek a listán, például Pozsgay Imre és Szűrös Mátyás ott van az egykori kommunista vezetők között.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!