Kényszermunkára ítélt embereken gazdagodtak meg

A Debreceni Ítélőtábla 33 vádlottat ítélt vagyonelkobzásra azért, mert a II. világháború idején elhurcult, kényszermunkára ítélt emberek kártérítéséből több százezer forintot emeltek el.

A Dehir.hu beszámolója szerint az ítélőtábla enyhített a tavaly áprilisban meghozott elsőfokú ítéleten, akkor ugyanis az első rendű vádlottat még két év börtönre ítélték, amit öt évre felfüggesztettek. Most megúszta 13 és fél millió forintos vagyonelkobzással, és 92 rendbeli csalás miatti elmarasztalással.

A károsultak általában idős, beteg, szerény anyagi körülmények között élő, tájékozatlan emberek voltak, akik a kárpótlást a magyar és az osztrák kormány 14 évvel ezelőtti megállapodása szerint azért kapták, mert a nemzeti-szocialista rendszer a mai Ausztria területére deportálta őket, és rabszolga- vagy kényszermunkára kötelezte őket. A kártérítést a Megbékélési Alap fizette ki, fejenként 1500-7600 euró közötti összeget kaphattak.

A vádlottak a károsultak érdekében eljárva nem tájékoztatták őket az igénylés valódi feltételeiről, csak az igazolványaikat kérték el, és a kérdőíveket kitöltetlenül vették át tőlük. Legtöbbször csak annyit mondtak nekik, hogy mivel már éltek a világháború alatt és sokat szenvedtek, jár nekik a kárpótlás. Azt viszont már előre közölték, hogy a megítélt juttatásból bizonyos összeget kérnek fizetségül. Ez 100-650 ezer forint között mozgott, és 2003 ősze és 2004 decembere között többmillió forint kárt okoztak a Megbékélési Alapnak.

Az ítélőtábla indoklása szerint azért enyhítettek az elsőfokú ítéleten, mert a cselekmény elkövetése az első ítélet között tíz év telt el. Mint mondták, ha nem húzódott volna el ilyen mértékben az eljárás, akkor nem született volna ilyen méltányos ítélet.