Merjetek nemet mondani a Sátánnak!

20140906 ellenallas napja 09
2014.09.06. 21:19 Módosítva: 2014.09.06. 22:32
Meglepő dolog történt ma: a Gyurcsány által meghirdetett Ellenállás Napján Gyurcsány Ferenc helyett valaki más állt a színpadra, hogy hosszú, hosszú gyújtó hangú beszédét elmondja:

Maga a Polgári Demokratikus Jézus Krisztus.

A volt miniszterelnök most már nem látomásos beszédeket mond;

ő maga a látomás.

„Merjetek ne hinni a Sátánnak” − üzente a fiataloknak.

És üzent az igazságszolgáltatás vezetőinek is: „nem érhet annyit egy kinevezés, nem érhet annyit havi pár tízezerrel több, hogy eladjátok a lelketeket a Sátánnak”.

Orbán gonosz sátáni rendszerével egyetlenegy módon lehet leszámolni Gyurcsány szerint: ha az összes korábban ilyen-olyan módon már bizonyított, vagy leszerepelt figura összefog. És aki nem őket támogatja, az a sátánt választja, de végül is mindegy, úgyis el fog bukni a sátán rendszere.

Ez a szakrális jelenés szombat délután történt, ekkor tartotta a DK az Ellenállás Napja 2-őt az Egyetem téren. Körülbelül 700-800 demokrata hallgatta három felszólaló, egy versmondó, és egy ceremóniamester szövegeit. Az elsőhöz hasonló incidens most nem történt, viszont a beszédek annál erősebbek voltak.

Mellesleg Orbán legnagyobb bűne az lesz végül, hogy Gyurcsányból fiatal Orbánt csinál. Gyurcsány lassan arra is képes lesz, hogy nemhogy Magyarországról, de Ukrajnából is kizavarja az oroszokat. De ne szaladjunk ennyire előre!

A Polgári Demokrata Jézus Krisztuson kívül volt ma egy másik nagyon fontos felszólaló: Falus Ferenc. A remek szónokot egy másik kiváló szónok, Horváth Csaba vezette fel, egy olyan beszéddel, amit egy havi fizetésemben merek fogadni, hogy megbeszélték előtte: legyen annyira, de annyira rossz, hogy maradjon egy kis luft Falus Ferencnek. Horváth ennek megfelelően olyan közhelybombával indított, hogy néhányan talán meg is szédültek az első sorokban:

Változtassunk, Budapest többet érdemel, kezdjük a változtatást Budapesten, indítsuk el közösen a változást, rajtatok múlik, teremtsük meg a tiszta, odafigyelő Budapestet, Budapest többet érdemel..........

Horváth után jött Falus, akit hatalmas ováció fogadott első, nagy tömeg előtt elmondott beszéde előtt, amit esetlenségében is tökéletesen kezelt: mosolygott, és hagyta, hogy kiteljesedjen a taps. Majd belekezdett. BELEVÁGOTT!

“Engedjék meg, hogy bemutatkozzam..Budapesten születtem...a János kórház környékén lakom már hatvan éve...hivatásom a segítés, segíteni a betegeken, haldoklókon és családjukon...ezt tanultam...ezt csináltam...” − kezdte, majd elmesélte karrierjének izgalmasabb állomásait: a mentőállomást (“tudják régen a MOM-mal szemben volt a Csörsz utcánál”), a légzésintenzív osztályt, az ápolási szolgálatot, majd a tisztifőorvosi időszakot, ami Falus szavaival: harcos időszak volt.

Ennek megfelelően, milyen amit az orbáni hatalom csinál?

Kóros.

Mi Falus célja Magyarországgal?

Hogy az a gyógyulás útjára lépjen.

„Orvos vagyok, gyógyítani akarok” − mondta, és ez a kép működni látszik: a beszédek előtt kérdezgettünk embereket, miért tartják Falust alkalmasnak főpolgármesternek, és nem kevesen válaszolták azt, hogy Budapestnek egy orvosra van szüksége. Bármit is jelentsen ez. Nézzék mit mond az Egyetem tér embere, miért inkább Falus (vagy Magyar György), mint Tarlós:

Tarlós vagy Falus?

„Most figyeljenek egy picit! Nem egy, hanem öt évre választjuk meg a város vezetését. Ez ötven százalékkal több idő a városvezetésben, amiben nincs benne a választás előtti és utáni bénultság" − folytatta Falus. (?? − megfejtéseket a tema@mail.index.hu címre várjuk). Egy napja nyilvános Falus Ferenc programja, amiből ma csak a legfontosabbakat emelte ki: „Én garantálom, hogy a látszatberuházások helyett fákat ültetünk, és vigyázunk egymásra!” Falus azt is garantálta, hogy ha ő vezeti a várost, akkor öt forint nem sok, annyit nem visz haza senki.

És jött végre „Gyurcsány Ferenc, az utolsó aktív politikus, aki legyőzte Orbán Viktort”. Megtudtuk, hogy ő ugyan álmodott egy világot magunknak, de a kapuk most minden korábbinál messzebb kerültek. És bár hitte, hogy elegendő lesz ez a húsz-huszonöt év, hogy berendezzük ezt a világot úgy, hogy az sokak számára a hétköznapi nyugalmat, a biztonságot, a jövőbe vetett hitet jelentse, de az álomból álom maradt.

De ha valaki azt gondolta, hogy a Szenvedélyek Embere ebbe belenyugodott, nagyot téved. Gyurcsány sokadjára hívott harcra, ellenállásra − “a lázadás egyetlen eszközére” − minden demokratát: „demokraták világában nem annyi vagy, amennyid vagy, hanem annyid van, és annyit érsz, amennyit küzdesz... ne akarjatok kibekkelni, bekkelésből soha nem lett még győzelem” − mondta.

Magyarok vagyunk mi nélküled is, Viktor

Gyurcsány szerint ha valaki támadja vagy gyarmatosítja ezt az országot, az bizony a saját kormánya, az Orbán-kormány. És ha valakitől félni kell, az nem Londonban, Washingtonban, vagy Berlinben van, hanem a nemzet főterén, a Parlamentben.

Az ellenállás mibenlétéről pedig úgy értekezett, hogy Orbán önkényével szemben egy demokratának kötelessége az ellenállás. Egy demokrata nem engedhet a kísértésnek, nem alkuszhat meg:

Mert aki eladja a lelkét a hatalomnak, az a hazáját adja el. Márpedig a haza és benne mi nem vagyunk eladók.

Majd üzent a fiataloknak: „merjetek ne masírozni, gyűlölni, utálni; merjetek szeretni, tisztelni. Talán nehezebb, de fölemel”.

Üzent a szülőknek: „tanítsuk meg gyermekeinket szabadnak lenni”.

Üzent a tanároknak, ha már az új tankönyvek azt a bűnt követik el, hogy azt tanítják; csetelni, gyorsétterembe járni, nyugati sajtót olvasni bűn: „Merjetek kikacsintani. Amit Kádár alatt megtanultunk. Ha a hatalom azt akarja, hogy kettős igazság legyen, akkor az lesz”. És üzent az igazságszolgáltatás vezetőinek: „Engedjétek, hogy megmaradjon az igazságszolgáltatás az igazság szigetének. Mert, ha elvesztek, akkor nincs az az Úr, és ember, aki ezt megbocsájtja”.

Szegény, szegény Fodor és Kuncze Gábor, meg a többiek

„A miniszterelnök kiterítette lapjait. Gyalázatosan azt mondta, vége a liberális demokráciának. Neki talán igen. Sokan félnek, mert a szót bemocskolták, ezért ma kevesebben mernek szót emelni érte, pedig lelkükben tudják, hogy nincs más választás” − mondta Gyurcsány, aki tisztázta, a liberalizmus annyit jelent, hogy a hatalom a népé. Hozzátette, hogy hisz a nemzetállamban, de nem az etnikai nemzetállamban, hanem a polgári nemzetállamban: „A mi államunk mindazoké akik osztják a sorsunkat: románok szlovákok svábok... nem a vér és föld nemzeti etnicista nemzetállam talaján állunk.”

Orbán hazudik. Hazudik. A legmélyebb veszélybe sodorja a határon túli magyarokat, amikor ezt akarja. Ez a nemzet megsemmisülése felé vezető út. Orbán álma, rémálom.

− hívta fel a figyelmet Orbán nemzetállami elképzeléseinek veszélyeire. Majd elmondta, hogy Orbán és kormánya az orosz-ukrán konfliktusban is a lehető legrosszabb utat választotta: mentegetik az orosz aggressziót. „Szövetséget kötöttek az erkölcstelenséggel, harminc ezüstért − ami lehet, hogy hamis − eladják a nemzet becsületét. De mi nem akarunk hullarablók lenni. A kormány álljon ki Ukrajna mellett!”

Beszéde végén pedig elmondta, hogy a párt semmi, nem az a lényeg, hanem hogy legyen egy nagy demokratikus összefogás, ami legyőzheti Orbán rendszerét. Nemrég épp a galamus.hu-n fejtette ki hosszan ez hogyan is nézhetne ki a gyakorlatban, illetve hogy miért lenne erre égető szükség. A lényeg szerinte nem az, hogy mi lesz a DK-val, hanem az, hogy egy nagy politikai tábor eséllyel vegye fel a versenyt az orbáni önkénnyel.

Kit érdekelnek a pártok?

− kiáltott fel lelkesedésében, amikor arról beszélt, hogy egy nagy színes demokratikus zászló alatt fog összefogni minden demokrata, és győzni fog, mert nincs más út. És semmi sem akadályozza meg ebben a demokratákat, még azok sem, akik esetleg valamivel kritikusabban állnak hozzá ehhez az emberanyaghoz, akik vezetik, egyengetik ezt a nagy színes menetet.