A BM szerint nem a kérdezőbiztosai miatt áradoztak a közmunkások
Az MTI a napokban számolt be arról, hogy a Belügyminisztérium közfoglalkoztatási és vízügyi helyettes államtitkársága befejezte a tavasszal megkezdett nagyszabású közmunka-vizsgálatot, és közzétette az eredményeit.
A felmérésből többek között kiderült, hogy válaszadók több mint 90 százaléka szerint jobban megéri közfoglalkoztatottként magasabb bérért dolgozni, mint otthon ülni az alacsonyabb összegű (a kérdőívben feltett kérdés pontosan megmondja: 22 800 forintos) szociális ellátással. Azt is sikerült kimutatni, hogy a közmunkások elsöprő többsége, négyötöde szerint hasznos a közmunka.
A tárca szerint a négyoldalas kérdőívek kitöltetésében ugyanis csak és kizárólag olyan személyek vehettek részt, akik hierarchiában nem álltak a válaszadók felett: ilyen személy volt a képzésben részt vevők esetén az oktató, a munkát végzők esetén az olyan önkormányzati alkalmazott, aki nem a polgármester és nem a jegyző. A minisztérium szerint mindkét esetben névtelen borítékkal is garantálták az anonimitást.
A felmérést szerették volna a teljes közmunkás állományra kiterjeszteni, de a mintegy 215 ezer érintettből március-áprilisban csak mintegy 183 ezer főt sikerült elérni. Közülük valamivel több mint 178 ezren válaszoltak a kérdésekre.
A válaszadók nagy többsége szerint azzal egyetértett, hogy a közfoglalkoztatási programok miatt könnyebbé vált a megélhetésük, de bérrel több mint 50 százalék elégedetlen volt, és úgy véli, kevésbé felel meg tudásának, képességeinek. A közfoglalkoztatottak többsége a fizetési rendszert is igazságtalannak tartja - az elégedetlenség mértéke a megkérdezett iskolai végzettségével párhuzamosan nőtt.
A közfoglalkoztatottak jelenleg 77 300 forintot keresnek, a szakképesítést igénylő munkakörben dolgozók garantált bére pedig 99 100 forint. A béreket 2014-re emelték meg, a program 2011-es indulásakor nagyjából 20 ezer forinttal voltak alacsonyabbak, akkor még 57 ezer, illetve 78 ezer forinttal kellett beérniük a munkásoknak.