A rendőrségtől tudták meg, hogy meleg a fiuk

Vannak ügyek, amikor kifogástalanul nyomoz a rendőrség, volt, hogy az ügyvédeink szuperlatívuszokban beszéltek a rendőrökről

– mondta a Gyűlölet-bűncselekmények Elleni Munkacsoport csütörtöki sajtótájékoztatójának egyik felszólalója.

A beszélgetésen a szervezet bemutatott egy összefoglalót, ami 2009 és 2013 között történt huszonnégy olyan esetet foglal össze, ahol a rendőrség vagy az ügyészség hibázott cigányok, bevándorlók vagy szexuális kisebbséghez tartozók ellen elkövetett bűncselekmények után (a dokumentum itt érhető el pdf formátumban, érdemes belelapozni).

...nem kell demonstrálni, akkor nem fordul elő az ilyesmi!

Ezt mondta például egy rendőr tavaly júliusban egy segítséget kérő férfinak. A férfi barátját néhány pillanattal korábban rúgta lágyékon egy támadó, miután azt kiáltotta neki, hogy „Na mi van, te buzi! ”. A lágyékon rúgott férfi súlyos sérülést szenvedett, belső vérzése volt és két napig tartották benn a kórházban. A dolog tavaly július hatodikán történt, a Pride záróeseményére tartott az áldozat és az ismerősei. Hat, szélsőjobboldali ruhába öltözött ember támadta meg őket, ennek során rúgták meg a férfit.

A helyszínen lévő rendőr nem segített, majd a sérültnek a feljelentés megtételében sem segédkeztek. A kapitányságon nem vették fel a feljelentést, hanem azt mondták, hogy emailben küldje el azt. A nyomozást garázdaság miatt indították meg, ami az alulminősítés tipikus esete. 

Elmarad az indíték

Sok olyan eset van, amikor a rendőrség vagy az ügyészség a nyilvánvaló jelek ellenére nem veszi figyelembe, hogy nem „sima” garázdaságról van szó, hanem közösség tagja elleni erőszakról (ez az egyik leggyakoribb esete az alulminősítésnek). Ez egy súlyosabb bűncselekmény, amit akkor követ el valaki, ha azért támad meg mást, mert az például szexuális kisebbséghez, egy nemzetiséghez vagy egy valláshoz tartozik. Ilyen volt a fenti este is, ahol már csak a felkiáltásból („Na mi van, te buzi!”), a helyszínből (a Pride záróeseményétől néhány sarokra) és a támadók öltözékéből ki lehetett következtetni, hogy azért rúgták meg az áldozatot, mert homoszexuálisnak tartották őt a támadók.

A kiadvány szerint általános probléma, hogy a rendőrség nem tárja fel az elkövetők személyiségét, nem nyomoz eléggé annak érdekében, hogy ki lehessen deríteni: mi volt a támadók szándéka. „Házkutatást nem rendelnek el, környezettanulmányt nem végeznek el abból a célból, hogy az elkövetőnek egyébként milyen az életvezetése (otthon tele van-e a fala szélsőséges szimbólumokkal, nyilvános fórumokon milyenek a megszólalásai, stb.), és a kihallgatás során is elmulasztják feltenni a motivációval kapcsolatos kérdéseket, a kapcsolati háló felkutatása elmarad” – fogalmaz a tanulmány.

Egy másik esetben 2012-ben a budapesti Lövölde téren utazott hazafelé a trolin egy meleg férfi, akit már a buszon szidni kezdett két másik részeg utas: „köcsög”, „buzi”, „kis faszszopó”. Amikor leszállt a későbbi sértett, a két férfi megtámadta, földre teperte és ott is ütötte.

A rendőrségen feljelentést tett az áldozat, de

A rendőrség kikérte a környéken lévő biztonsági kamerák felvételeit, de azok használhatatlanok voltak, így az elkövetőket szinte lehetetlen előkeresni.

A nyomozást testi sértés (tehát nem közösség tagja elleni erőszak) miatt folytatta a rendőrség, a sértett ezt megpanaszolta az ügyészségen, amit elutasítottak. A válasz szerint a kifejezéseknek nincs különösebb jelentősége. A rendőrség szerint az ebben az esetben is használt „trágár kifejezések az ittas állapotban elkövetett garázda jellegű, gátlástalan támadások során sajnálatos módon igen széles teret nyertek, elszaporodtak, azt az agresszívan, kötekedően fellépő elkövetők válogatás nélkül használják.” 

Van, hogy nem csak az elkövető szándékát nem deríti fel a rendőrség, de az alapvető dolgokat sem teszik meg, például nem szerzik be a biztonsági kamerák felvételeit. Egy Lövölde térihez hasonló esetben a Ferenciek tere környékén működő, a felvételeket 72 óra után törlő biztonsági kamerák felvételeit hónapokkal később kérték ki.

Az már csak hab volt a tortán, hogy a rendőrség a sértett kifejezett kérése ellenére a szüleihez bejelentett lakcímére kézbesítette az iratokat.

Az előbújás végülis jól sikerült, a szülők jól reagáltak – mondta erről Dombos Tamás, aki a Háttér Társaság képviseletében szólalt fel, de azért itt adatvédelmi problémák mindenképpen felmerültek.

A véretekkel festem ki az új házamat

Nem csak melegek ellen követnek el olyan bűncselekményeket, amiket nem derít fel kellőképp a rendőrség. Három éve történt Gyöngyöspatán, hogy a Betyárseregre jellemző ruhában sétált négy ember a cigányok lakta környéken. Az egyikük egyszer csak minden előzmény nélkül elkezdett ordítani a kertben ülő roma származású nővel, hogy mit hangoskodnak, takarodjanak be. Mikor a sértett visszakérdezett, hogy mi a baj azzal, ha a kertben ülnek, a férfi teljesen bekattant, ilyeneket mondott:

• Te büdös retkes cigány, a kurva anyádat. Megöllek!
• A véretekből fogom felépíteni az új házamat ide a cigánysorra!
• A véretekkel fogom kifesteni a házamat!

Majd a baltájával a nő felé suhintott. A nyomozás során a rendőrség és az ügyészség szerint itt sem merült fel a rasszista indíték, de később már a garázdaságot sem tartották megalapozottnak az ügyészségen, így a nyomozást megszüntették. Rossz üznetet küld az elkövetőnek és a társadalomnak, hogy ezeket a bűncselekményeket meg lehet úszni csekély, vagy semmilyen bűncselekménnyel, mondta Dombos.

Miért nem nyomoz a rendőrség?

A Munkacsoportot létrehozó öt civil szervezethez (TASZ, Helsinki Bizottság, Háttér Társaság, Amnesty International, Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda) nem minden ügy jut el: három év alatt harminc körüli olyan ügyük volt, ahol gyűlölet-bűncselekmény történt, ebből néhány esetben jól végezte a dolgát a rendőrség, a 24 problémás esetből készült az összesítés. Ennél sokkal több ilyen bűncselekmény történt, de rengeteget nem is jelentenek a rendőrségnek (vagy a rendőrség nem hajlandó felvenni a jegyzőkönyvet), illetve a legtöbb ügy nem jut el a jogvédő szervezetekhez sem, mert sokan azt sem tudják, hogy léteznek.

A Helsinki Bizottság rendészeti programjának vezetője, Tóth Balázs szerint sok probléma bármilyen más ügyben is előfordul: ő is tud olyan esetről, amikor egy ismerőse egy sima pénztárcalopás miatt akart feljelentést tenni, de a rendőrök nem vették jegyzőkönyvbe a feljelentést. Dombos szerint ennek az az oka, hogy egyszerűen hibás a rendőri teljesítményértékelési statisztika: arra motiválja a rendőröket, hogy elküldjék a problémás feljelentőket, mert minél több a le nem zárt ügy, annál rosszabb a statisztikájuk. A rendőröknek ezért az egyszerű, gyorsan lezárható ügyekkel éri meg foglalkozni (egy pénztárcalopás, ahol semmilyen nyom nincs, nem ilyen), a bonyolultaktól csak szabadulni akarnak.

Sok esetben az eljáró rendőr előítéletessége is szerepet játszik az eljárási hibákban, mondta Jovánovics Eszter, a Társaság a Szabadságjogokért romaprogramjának vezetője.

Vannak azonban pozitív változások: az Országos Rendőr-főkapitányság néhány éve létrehozott egy „szakvonalat”, vagyis minden megyében kijelöltek egy-egy embert, akik a gyűlölet-bűncselekmények nyomozásáért felel. Azokat az ügyeket, amelyek eljutnak a szakvonalhoz, több civil szervezet szerint is sokkal jobban kezelik. A szakvonalhoz tartozó rendőröknek a Munkacsoport képzéseket is szervez, illetve segédanyagokat is ír, vagy fordít.

Problémás viszont, hogy nem lehet pontosan tudni, hogy kik is a gyűlölet-bűncselekményekre kijelölt rendőrök egy-egy megyében. Ezt ugyanis a rendőrség nem árulja el, a civil szervezetek is csak az országos vezetőt ismerik.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!