Eszter, Eliza
14 °C
19 °C

Paródiának tűnt az alkotmánybíró-jelöltek meghallgatása

2014.09.22. 12:46
Paródiaszerű meghallgatást tartott az Országgyűlés igazságügyi bizottsága az Alkotmánybíróság leendő tagjainak: a bizottság egyetlen érdemi kérdést sem tett fel a jelölteknek. A bizottság jelenlévő fideszes tagjai egyáltalán nem voltak kíváncsiak, hogy a jelöltek mit gondolnak az alkotmányról, a hatalommegosztásról vagy úgy általában egy alkotmánybíró szerepéről. Erőt, egészséget viszont kívántak nekik.

Az Országgyűlés igazságügyi bizottsága az ellenzéki tagok távollétében hétfő délelőtt hallgatta meg az Alkotmánybíróság leendő tagjait, akiket az eseti bizottság jelölt. A bizottság ülésén ellenzéki képviselők nem vettek részt, kivéve Szabó Szabolcsot, az Együtt képviselőjét,  kérdése megfogalmazása közben tőle is megvonták a szót, úgyhogy kiment a teremből.

Elsőként Czine Ágnes, a Fővárosi Ítélőtábla büntetőjogi kollégiumvezetője mutatkozott be a bíróságnak. A harminc éve bíróként dolgozó jelölt viszonylag terjedelmesen beszélt a büntetőjogi szakmai előéletéről. A szakmai életútjáról tartott ismertetője során alkotmányjogi kérdéseket egyáltalán nem érintett. Egyetlen kérdés érkezett hozzá, mégpedig a független Szabó Szabolcstól, akinek a bizottság megengedte, hogy kérdezzen. Szabó mindhárom jelölttől ugyanarra várt választ:

Hogyan fog elszámolni a lelkiismeretével, ha egyoldali jelöltként lesz alkotmánybíró?

A kérdést végig se mondhatta, mert az ülést vezető KDNP-s bizottsági elnök Rubovszky György megvonta tőle a szót arra hivatkozva, hogy a jelöltnek csak szakmai kérdést lehet feltenni, politikait nem. Ezt Szabó szó nélkül tudomásul vette, majd távozott a teremből.

A bizottság tagjai nem kérdeztek semmit Czinétől, Papcsák Ferenc, a bizottság fideszes alelnöke örömének adott hangot, hogy büntetőjogász taggal bővülhet az Alkotmánybíróság. Czine jelölését a bizottság egyhangúan támogatta.

Meg tudja bocsátani az Államtitkár Úr, hogy nem köszöntem?

Mikor Czine Ágnes felállt, Rubovszky észrevette, hogy mögötte ül Répássy Róbert igazságügyi államtitkár, akitől azonnal elnézést kért, amiért korábban nem üdvözölte.

A bizottság ezt követően Varga Zs. Andrást, a Pázmány jogi karának dékánját, a legfőbb ügyész volt helyettesét hallgatta meg, aki először rövid történeti áttekintést adott az európai és a magyar alkotmánybíróságok kialakulásáról. Ezután egyfajta programbeszédet tartott, melyben előadta, hogy

az aktivista alkotmánybíráskodás korszaka az Alaptörvény elfogadásával véget ért,

az alkotmánybírák az Alaptörvényre esküsznek fel, nem a saját szakmai meggyőződésükre. Az Alkotmánybíróságnak a jogállami hatalommegosztás keretein belül kell működnie, nem válhat önkényessé és korlátlan hatalommá. Fontosnak tartotta azt is külön megemlíteni, hogy az Alaptörvényt a nemzeti hitvallással együtt kell értelmezni (a nemzeti hitvallás az Alaptörvény ideológiai preambuluma).

A Vigh Lászlót helyettesítő Vas Imre fideszes képviselő – egy tévéműsorra utalva – azt kérdezte Vargától, hogy a Legfőbb Ügyész helyetteseként részt vett-e koncepciós eljárásban. Varga elmondta, hogy az igazságügyi meghallgatáson nem kíván politikai üzengetésben részt venni, az ügyészséget ért kijelentést azonban kénytelen visszautasítani. Azt mondta, hogy nem lehet az ügyészségnek egyszerre felróni a magas váderedményességet és utána koncepciós eljárást kiáltani, ha egy ügyben felmentik a vádlottat. Vas Imre ezután közölte, hogy őt megnyugtatta a jelölt válasza.

Papcsák Ferenc „erőt, egészséget” kívánt a jelöltnek, és bejelentette, hogy őt is támogatni fogja a Fidesz. A bizottság Varga Zs. András alkotmánybíróvá választását is egyhangúlag támogatta.

Az ügyvéd Sulyok Tamás meghallgatása következett, akiről kiderült, hogy amellett, hogy ügyvéd és alkotmányjogot is oktat, tiszteletbeli osztrák konzul is. Sulyok a hitvallásaként a jogért való küzdelem fontosságáról beszélt, és egy idézetet olvasott fel, miszerint a jog akkor érvényesül, ha mindennap megküzdünk érte. Kitért az uniós jogismeret fontosságára, majd arról beszélt, hogy a luxemburgi és a strasbourgi bíróságok ítéletei felülírhatják a nemzeti alaptörvények egyes részeit. Úgy tűnt, hogy ezt a gyakorlatot veszélyesnek tartja, mert ezen a ponton hosszas fejtegetésbe kezdett az alkotmány identitásáról és arról, hogy a tagállamok nemzeti identitása hogyan jelenik meg az alaptörvényeikben. Azt is elmondta, hogy felértékelődőben vannak a nemzeti alkotmánybíróságok, és kitért rá, hogy mennyire fontosnak tartja az alkotmányjogi panaszt.

Sulyoktól senki nem kérdezett semmit, Papcsák Ferenc viszont őt is nagyrabecsüléséről és a Fidesz-frakció támogatásáról biztosította. Az igazságügyi bizottság Sulyokot is egyhangúan támogatta.

A sajtó maradjon a fenekén

A meghallgatás végén Rubovszky tolmácsolta a sajtónak a jelöltek kérését, hogy a megválasztásukig ne kérdezzenek tőlük. Mint mondta:

kíméljék meg az alaptalan próbálkozásaiktól a jelölteket.

Arról már nem ejtett szót, hogy a megválasztásuk után  majd azzal utasíthatják el a sajtómegkereséseket, hogy már alkotmánybírók. A testület tagjai ugyanis nagyon ritkán adnak interjút.

A meghallgatáson tudósítónknak olyan érzése volt, mintha a bizottsági tagok nem tudnák hogy hol vannak, és egy jogállamban mi a parlamenti meghallgatás szerepe. 

Zárt ülésen jelölték őket

Az Alkotmánybíróság tagjait jelölő eseti bizottság egy hete zárt ülésen szavazott a jelöltekről, amire Gulyás Gergely fideszes alelnök javaslata szerint azért volt szükség, hogy a jelöltek személyes adatait megvédjék. A szokatlan döntésről Gulyás az Indexnek kifejtette, hogy hogy nem akarták kitenni a jelölteket annak, hogy az alkalmasságukról szóló politikai vita nyilvánosságra kerüljön.

Korábban az volt a gyakorlat, hogy a bírákat jelölő bizottságban nem érvényesül a parlamenti többség, hogy a bírójelölteket ne egy oldal jelölje, hanem kompromisszumra legyen kényszerítve a kormány és az ellenzék. Ezt a gyakorlatot kormányra kerülése után a Fidesz írta felül. 

Becitálják az ombudsmant

Második napirendi pontként a bizottság egyhangúlag úgy döntött, hogy berendelik és meghallgatják az alapjogi biztost. Az ombudsman Székely László múlt héten került került a figyelem középpontjába, miután a Magyar Nemzet arról írt, hogy egy birtokában lévő levél szerint az ombudsman hivatala egyeztetett a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) civilszervezettel a józsefvárosi tűcsereprogram leállításáról szóló álláspont időzítéséről.

A tűcserét végző Kék Pont nevű szociális szervezet irodájának bezárását az önkormányzati helyiség bérletének felmondásával Kocsis Máté polgármester (a Fidesz kommunikációs igazgatója) forszírozta. A civilek szerint a tűcsereprogram leállítása valójában nem javít, hanem ront a közbiztonság helyzetén, és jelentős egészségügyi kockázatai is vannak. Ezt az álláspontot támasztotta alá az ombudsman múlt heti, a kerület vezetését elmarasztaló jelentése is. 

 Ezután született a Magyar Nemzet cikke, amit a kormányoldalon úgy értékelték, hogy Székely a liberális szervezet befolyása alá került. Lázár János a biztos távozásának szükségességéről beszélt (amennyiben a levelezésről szóló hír megalapozottnak bizonyul), Kocsis pedig az ombudsmani hivatalba befészkelő droglobbiról értekezett.

A Magyar Nemzet cikkére reagálva az ombudsman és a TASZ drogpolitikai programvezetője, Sárosi Péter is megszólalt. Kiderült, hogy a kérdéses levelet manipulálhatták, szerintük ugyanis ilyen levél a TASZ és a hivatal között nem volt (csak érdeklődés a TASZ részéről). A lap által bemutatott levélről Székely László azt közölte, hogy az a hivatalon belüli levelezés keretében született.

Az alapjogi biztos meghallgatását kezdeményező Rubovszky György a hétfői ülésen kijelentette: nem tudja, alaptalan sajtótámadásról vagy az ombudsmani hivatal működési zavarairól van-e szó, ám a biztos tekintélye és a hivatal működésének tisztasága érdekében tisztázni kell az ügyet, és ehhez szükséges Székely László meghallgatása.