Romagyilkosságok: vádat emelhetnek a katonai elhárítás emberei ellen is

2014.10.03. 07:12 Módosítva: 2014.10.03. 07:25

Vádelőkészítő szakaszba lépett a romák elleni támadássorozat kapcsán indult katonai nyomozás, írja a Magyar Hírlap. Nagy Andrea, a Központi Nyomozó Főügyészség szóvivője a lapnak elmondta, hogy az ügyészség ezután dönt arról, vádat emel-e a négy, meg nem nevezett gyanúsított ellen. Őket hivatalos személy által elkövetett közokirat-hamisítással gyanúsítják. Mivel minősített ügyről van szó, az ügyészség további részleteket nem árult el.

Feltételezések szerint a Katonai Biztonsági Szolgálat (KBH) felelőssége állhat az ügy középpontjában. Kiderült ugyanis, hogy a romagyilkosságok negyedrendű vádlottját, Csontos Istvánt a KBH korábban beszervezte. A kapcsolatot azonban az eljárás alatt a szervezet és Csontos volt tartótisztje, H. Ernő is tagadta. A volt tartótiszt nem mondott igazat az ügyet vizsgáló parlamenti bizottságnak, és hamis tanúzás miatt a bíróság is feljelentette.

Az ügyre a 2010-es kormányváltás után derült fény, miután Hende Csaba honvédelmi miniszter leváltotta a KBH teljes vezetőségét. Egy 2010. szeptember 15-én elfogadott vizsgálati jelentés szerint a KBH korábbi vezetői – Kovácsics Ferenc altábornagy, főigazgató és helyettese, Hamar Ferenc nyugállományú vezérőrnagy   súlyos szakmai, erkölcsi és etikai hibákat követtek el az ügyben. Bebizonyosodott, hogy felelőtlen magatartásuk komoly károkat és jelentős presztízsveszteséget okozott a nyomozó hatósággal folytatott együttműködésben.

A vizsgálat szerint H. Ernő több hibát is vétett a Csontossal való kapcsolattartásban. Megsértette a szolgálati szabályzatot azzal, hogy fedett munkakörben dolgozó tisztként az informátora megismerhette H. Ernő családi körülményeit. Csontos tudta H. Ernő telefonszámát, és járt H. Ernő lakásán is. H. Ernő a szaktárca által elrendelt belső vizsgálat szerint számos információt nem dokumentált, a találkozókról szóló írásos jelentése sem teljes.  Az ügyben súlyos mulasztásokat elkövető felső és középvezetőket már korábban eltávolíttatták a KBH éléről.

Korábban az is kiderült, hogy Kiss Istvánt, a romagyilkosságok egyik elkövetőjét az  NBH megfigyelés alatt tartotta az első gyilkosság előtt. Lett volna ok meghosszabbítani a megfigyelését, de ezt a hatóságok nem tették meg.

A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség szóvivője, Csiha Gábor a Magyar Hírlapnak azt mondta: az ügyészségen van jelenleg a hat halálos áldozatot követelő, romák elleni támadássorozat aktája. Az elsőfokú ítélet iratai augusztus végén érkeztek meg a Budapest Környéki Törvényszékről, az ügyészségnek hatvan napja van arra, hogy eldöntse, milyen vádindítványt terjeszt a másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla elé.  

A Budapest Környéki Törvényszék 2013 augusztusában tényleges életfogytiglanra ítélte a romagyilkosságok miatt Kiss Árpádot, Kiss Istvánt és Pető Zsoltot, Csontos István negyedrendű vádlott büntetése pedig tizenhárom év fegyház. A Kiss testvérek és Pető 2008–2009-ben kilenc helyszínen intézett támadást lőfegyverekkel, gyújtópalackokkal romák otthonai ellen. A bűncselekmény-sorozatban hat ember, köztük egy gyerek meghalt, öten súlyosan megsebesültek. Az elkövetők 78 lövést adtak le, 11 Molotov-koktélt dobtak, 55 ember testi épségét veszélyeztették. Negyedik társuk a két utolsó támadásban vett részt sofőrként.