Ezért tilos a rovásos aláírás

• Áprilisban írtunk róla, hogy az ezzel foglalkozó állami szerv szerint rovásírással is alá lehet írni a hivatalos okmányainkat.
• Aztán egy körlevélben mégis megtiltották az okmányirodáknak, hogy rovásos személyiket adjanak ki.
• Megkérdeztük a hivatalt, szerintük nincs ellentmondás a két álláspont között.
• A döntés  problémákat okoz: a kínaiaknak, araboknak és oroszoknak aláírást kell cserélniük, ha magyar állampolgárok lesznek.

A Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala áprilisban még azt írta az Indexnek, hogy az aláírásnak nem kell olvashatónak lennie és azzal szemben csak annyi követelmény van, hogy az embereknek az igazolványukon szereplő aláírást kell használniuk mindenhol. A törvény szerint "a polgár aláírása: születési vagy házassági családi és utónevének az általa használt és elismert írásképe", rovásosan aláírt személyiről pedig több kép is keringett a neten, itt van például egy:

Ezzel szemben augusztus végén olyan körlevél jelent meg, ami homlokegyenest mást mond és megtiltja az okmányirodáknak, hogy rovásos személyiket adjanak ki.

Nem kell olvashatónak lennie DE a vezeték- és keresztnevet is tartalmaznia kell

A KEKKH belső levele idéz egy korábbi bírósági határozatot, ami szerint az aláírásnak nem kell olvashatónak lennie. Ezt viszont úgy értelmezik, hogy annak azért ki kell derülnie az aláírásból, hogy az magyar betűkből alakult ki. Ráadásul az aláírásnak a név minden elemét tartalmaznia kell, ennek legalább "vélelmezhetően" ott kell lennie az aláírásban. Ehhez képest a körlevelet aláíró Dr. Csatári László főosztályvezető aláírása annyira olvashatatlan, hogy az rovás-, klingon-, vagy tündeírásból is kialakulhatott volna:

Az idézett bírósági határozatnak ugyanakkor bizonyos szempontból mégis megfelel a főosztályvezető aláírása: a döntés a végrendeletekkel kapcsolatban (tehát nem személyi igazolványos ügyben) mondta ki, hogy vagy az aláírásnak kell legalább annyira olvashatónak lennie, hogy abból kiderüljön az aláíró személye, vagy az olvashatatlan aláírás mellé oda kell írni az aláíró nevét olvashatóan is. Ez azért fontos, mert a személyi igazolványokon mindig szerepel az olvasható aláírás (vagyis a név).

A körlevél kitér a nemzetiségi nyelvekre, amelyeket lehet használni a hatósági eljárásokban (aláírásként is), de a 13 államilag elismert nemzetiség között nincs olyan, aminek az írása a rovásírás lenne. Így azt nem lehet használni.

Megkérdeztük a hivatalt, hogy miért változtatták meg az álláspontjukat, de szerintük erről nincs szó. Annak ellenére, hogy a korábbi levélben szó sem volt a rovásírás tiltásáról, és korábban ki is adtak ilyen okmányokat, most pedig tiltják, szerintük csak pontosították az álláspontjukat:

"Az áprilisi anyag egy általános álláspontot írt le az aláírás jogintézményével összefüggésben. Ezt követően egy jóval részletesebb anyag készült az okmányirodai ügyintézők részére tájékoztató formájában.

Ennek megfelelően nem beszélhetünk álláspont változásról, tekintettel arra, hogy a sajtó számára szóló anyagban nem volt szó konkrétan a rovásírásról, hanem általában az aláírásról, mint azonosító adatról."

Orosz, ukrán, kínai, arab, de most magyar állampolgár lesz? Az akkor egy aláíráscsere!

A KEKKH tájékoztatójából úgy tűnik, hogy nemcsak a rovásírást, de a kínait, arabot és a cirill betűs írást is kitiltották az aláírások közül. A KEKKH az Indexnek azt írta, hogy mivel a magyar állampolgárságnak feltétele a magyar nyelv ismerete, ezért azoknak, akik magyar állampolgárrá válnak „a latin ábécét kell ismerniük, és a magyar közigazgatás által kibocsátásra kerülő hatósági igazolványokon is ennek megfelelően kénytelenek aláírásukat feltünteti. Azaz sem a kínai, sem az arab, sem a cirill betűs írást nem alkalmazhatják magyar okmányaikon.”

Vegyes a helyzet a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal által kiadott iratoknál, például a tartózkodási engedélyeknél. A hivatal munkatársa telefonon azt mondta az Indexnek, hogy általában fonetikus átírással írják az idegen írásrendszert használók a nevüket (a részletes álláspontjukkal kapcsolatban írásban érdeklődtünk), de találtunk olyan tartózkodási engedélyt, ahol az eredeti, cirill betűs aláírás szerepel:

Az más kérdés, hogy erről az aláírásról senki meg nem mondja, hogy nem latin, hanem cirill betűkből alakult ki. Pedig az irat tulajdonosa egy Magyarországon élő orosz, aki cirill betűkkel írta alá a nevét.

Egy budapesti kínai hírlap munkatársa azt mondta az Indexnek, hogy a tapasztalata szerint mindenki maga dönti el, hogy ki milyen módon írja alá a magyar hivatalos iratokat. A kínaiak a letelepedési engedélyeken kínai írásjeggyel, az angol vagy a magyar fonetikus átírás szerint írnak alá, amihez éppen kedvük van. A kínai útlevelekben például nincs is aláírás, szóval egy itthoni dokumentumon végül is úgy írnak alá az itt élő kínaiak, ahogy akarnak, mert nem tudnak megfelelni az útlevélben szereplő aláírásának.

Magyarországon élő kínaiak egymás közt viszont a kínai aláírásukat használják: egy Magyarországon is működő kínai világcég munkatársa azt mondta, hogy náluk a belső levelezést és szerződéseket a kínai írásjegyeknek megfelelően írják alá. Ezek szerint előfordul, hogy egy ember párhuzamosan két különböző fajta aláírást használ attól függően, hogy kivel áll szemben.