Plakátot firkált? Vetkőzzön gatyára!

A nyolcadik kerület nemrég kapott 220 millió forint támogatást a kormánytól a térfigyelő kamerák felújítására, amihez az önkormányzat 73 millióval járult hozzá: így jött létre az ország legnagyobb kamerafejlesztése, amely 100 százalékos lefedettséget eredményezett a kerületben.

Egy hétnek sem kellett eltelnie, hogy bebizonyosodjon,

Erről tanúskodik legalábbis az a múlt pénteki sztori, ahol egy fideszes választási plakát összefirkálásának több mint négy órás rendőrkapitánysági tartózkodás és alsóneműre vetkőztetés lett a vége, és ami miatt a két firkáló az előállítással és a gyanúsítással kapcsolatban is panaszt tett végül a rendőrség ellen.

Még nem tudjuk mi a gyanú, de jönnek a kapitányságra!

A két firkálót – akiket a cikkben Gizinek és Gábornak fogunk hívni – saját elmondásuk alapján október 10-én, az önkormányzati választások hétvégéje előtti pénteken nem sokkal este 10 után kapták rajta a rendőrök, ahogy a Teleki tér és a Kun utca sarkán lévő fideszes választási plakátot összefirkálják. Az Index kérdésére a rendőrség ezt megerősítette: azt írták, a térfigyelő kamerákon keresztül látták őket, így értek ilyen gyorsan a helyszínre.

Józsefvárosban sem minden plakátfirkáló kerül rendőrkézre: a VIII. kerületi drogpolitikát kritizáló képet október elején küldte be nekünk egy olvasónk. A képnek Gizi és Gábor történetéhez semmi köze.

Fotó: Nagy Kriszta / Index

Gizi elmondása alapján nagyjából másfél perccel a választási plakát kipingálásának megkezdése után a helyszínen volt három rendőrautó. Arra, hogy pontosan hány autóval jöttek a helyszínre, a rendőrségnél is rákérdeztük, de a cikk megjelenéséig nem kaptunk választ. A rendőrök a firkálást helytelenítő megjegyzések közepette elkérték az irataikat, majd kicsivel később közölték, hogy be fogják őket vinni a rendőrségre. Gizi és Gábor ekkor rákérdezett, hogy mégis miért vinnék be őket, hiszen ez nem egy olyan nagyságrendű ügy, amiért ez indokolt lenne.

A rendőrök erre azt válaszolták, hogy ez bűncselekmény, amiért automatikusan be kell őket vinniük. A kérdésre, hogy pontosan milyen bűncselekményre gondolnak, Gizi és Gábor elmondása szerint a rendőr találgatni kezdett – becsületsértést, garázdaságot, rágalmazást emlegetett –, majd azt mondta, az ügyeletes tiszt dönt majd, hogy pontosan mivel gyanúsítják őket. A festéket és a filcet a rendőrök elvették tőlük.

Mi is csak a kapitányságon tudtuk meg

Fél órával később már a kapitányságon voltak, ahol Gizi elmondása folyamatosan kérdezgették őket, és többször is elmondták nekik, hogy miért helytelen, amit tettek. Folyamatosan érkeztek a rendőrök, akik közül többen is különösen agresszív, káromkodó stílusban kérték számon rajtuk a tettüket, és rájuk szóltak, hogy ne beszélgessenek egymással. Gizi szerint olyanokat is mondtak, hogy ha bizonyítható, hogy előre eltervezték a firkálást, akkor az súlyosbító tényező. Gizi elmondás alapján ettől úgy érezték, hogy félelmet akarnak kelteni bennük.

Ezután Gizit bevitték a fogdára, ahol egy rendőrnő átvizsgálta a ruházatát, amihez az alsóneműjén kívül mindent le kellett vennie. Aztán elvették és jegyzőkönyvbe vették a nála lévő dolgokat. A papírok aláírásakor rákérdeztek arra, hogy tesz-e panaszt a rendőri intézkedéssel kapcsolatban, például tudja-e, hogy miért hozták be.

Erre megjegyezte, hogy nem tudja, mivel gyanúsítják, mire a rendőr azt mondta, a helyszínen a kollégája mondott már pár lehetőséget. Gizi azt mondta, ezek csak találgatások voltak, mire a rendőr elmondta, hogy kisebb kárt okozó rongálással gyanúsítják őket, de ezt ők is csak a kapitányságon tudták meg az ügyeletes tiszttől. Gizi ekkor végül nem tett panaszt.

Húzza le az alsógatyát térdig!

Gizi elmondása szerint amíg az ő dolgait jegyzőkönyve vették, Gábor a fogda előtt az intézkedő rendőrrel maradt. Gábor szerint a rendőr célja az volt, hogy megfélemlítse, elviselhetetlen cellatársakat, bíróságot, hosszú ügyintézést, rengeteg pénzkidobást emlegetett. Többször is a tudomására hozta, hogy neki eszébe sem jutott volna a firkálás, szerinte nagyon rossz ötlet volt, többek közt bolti lopáshoz hasonlította a tettet. Szóba hozta, hogy a “gyanúsítottaknak” több joguk van, mint egy “normál civilnek”, szidta a jogvédő szervezeteket is. 

Miután Gizit bevitték a cellába, Gábort vitték a fogdára, ahol őt is alsóneműre vetkőztették, ráadásul az alsónadrágját is le kellett húznia térdig. Neki is jegyzőkönyvbe vették a tárgyait, aztán bevitték egy cellába egy másik fogvatartott mellé, mert nem volt már szabad cella.

Az Index kérdésére, hogy történt-e meztelenre vetkőztetés, a rendőrség azt írta:

ruházatuk átvizsgálása során mindketten alsóneműre vetkőztek. Levetkőztetés a szó hétköznapi értelmében nem történt. Az előállítás során az átvizsgálást végző azonos nemű rendőr megkívánt győződni arról, hogy van-e náluk támadás vagy önveszély okozására alkalmas tárgy.

Közelgett a választás, teljesíteni kellett

A rendőr, aki kihallgatta, azt mondta neki, ha rajta múlott volna, megússzák egy ötvenezres csekkel, de a választások közelsége miatt sikerült ilyenre az intézkedés. A tiszt azt is mondta, hogy kétli, hogy bíróságra jutna majd az ügy, arra tippelt, hogy pénzbírságot kell majd fizetniük. Gizi végül arra hivatkozva, hogy nincs ott az ügyvédje, nem tett vallomást, Gábor viszont röviden ugyan, de vallomást tett.

A kihallgatás után rabosították őket (ujj- és tenyérlenyomatot vettek tőlük, fényképeket készítettek róluk). A rendőrség kérdésünkre azt írta, Gizit negyed négykor, Gábort pedig fél négy után engedték ki a kapitányságról, ami megegyezik azzal, amire Gizi is emlékszik. A VIII. kerületi Rendőrkapitányság jelenleg szabadlábon hagyásuk mellett eljárást folytat ellenük, viszont ők is panaszt tettek a rendőrséggel szemben.

Ha nincs bűncselekmény, nincs előállítás sem

Az üggyel kapcsolatban megkerestük Gizi és Gábor ügyvédjét is: "A mi álláspontunk szerint a rendőri intézkedés törvénysértő volt, mivel ha valaki egy választási kampány idején egy politikai plakáton fejezi ki a véleményét ilyen módon, annak bele kell férnie a szabad véleménynyilvánításhoz való jogba.

Ha viszont nincs bűncselekmény, akkor nem lehet tetten érni, és így az előállításnak sincs jogalapja

– mondta Fazekas Tamás.

Fazekas szerint a meztelenre vetkőztetésnek még abban az esetben sem volt jogalapja, ha elfogadjuk azt, hogy volt ok az előállításra. Az ügyvéd szerint a ruhamotozás akkor lehet indokolt, ha van adat arra, hogy a fogdára befogadott személy valamilyen elrejtett eszközzel kárt tud és akar tenni magában, vagy másban, vagy esetleg ha egy olyan tárgyat tart magánál, aminek birtoklása jogsértő, például kábítószert. Ilyesmire a konkrét ügyben esetben Fazekas szerint semmi nem utalt.

Fazekas azt is aránytalannak tartja, amennyi ideig Gizinek és Gábornak a rendőrkapitányságon kellett tartózkodnia. "Egy ilyen esetben az előállításnak legfeljebb addig kellene tartania, amíg a kihallgatás meg nem kezdik. Az ügyfeleim elmondása alapján viszont hajnali három körül sikerült találni valakit, aki végül kihallgatta őket. Az egyik ügyfelem nem tett vallomást, míg a másik nagyjából három mondatos vallomást tett" – mondta az ügyvéd.

Fazekas szerint ez összesen körülbelül félórányi munka, amire nem találtak embert, miközben arra már volt idő és energia a rendőrség részéről, hogy feleslegesen levetkőztessék őket és nyilvántartásba vegyék a tárgyaikat.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!