Kínos klubba jutottunk a tiltólistával

Oroszország, Belarusz, Venezuela, Észak-Korea, Irán, Mianmar, Szudán – néhány ország azok közül, amelyeknek néhány kiemelt politikusával, üzletemberével szemben beutazási tilalmat rendelt el az Egyesült Államok. Oroszországgal szemben erre már az ukrán válság előtt, a Magnyitszkij-lista elfogadásával sor került.

A tiltás általában olyan személyekre vonatkozik, akik katonai rezsim működtetésében, ellenzékiek bebörtönzésében, megkínzásában vagy – mint Irán esetében – tiltott atomprogramban vesznek részt, esetleg állami szintű korrupció működtetéséhez járulnak hozzá. (Ilyen volt a Magynyitszkij-lista, bár a konkrét okot Alekszej Magnyitszkij könyvelő előzetes fogvatartása alatt elszenvedett halála adta.)

Magyarország, egyedüliként az EU és a NATO tagjai közül, ebbe a klubba léphet be, azzal, hogy korrupció gyanújára hivatkozva közel tíz személynek – köztük a NAV elnökének és állítólag  Orbán Viktor tanácsadójának, Habony Árpádnak – megtiltotta a beutazást.

Van azért durvább is

A szankciók jellege azonban eltérő. Nem csak abban, hogy a szankció általánosabb jellegű, kereskedelmi kapcsolatokat is korlátozó – Irán, Kuba, Észak-Korea vagy az ukrán válság kapcsán Oroszország esetében – vagy csak célzott, személyre szabott. Utóbbiban is lehetnek nagy különbségek, hiszen – ahogy például néhány belarusz vagy orosz személy esetében – a beutazáson túl elképzelhető az érintettek külföldön lévő számláinak, érdekeltségeinek zárolása is.

A magyar személyeket érintő tiltás kapcsán ilyenről nincsen szó.

Obama szavainak szereztek érvényt

„Nem tudok olyan előírásról, amely arra kötelezné az Egyesült Államokat, hogy részletes indoklást terjesszen elő arról, hogy miért tagadja meg valakitől a beutazást” – mondta Valki László, nemzetközi jogász.

Ennek alapján nem várható, hogy Washington előáll azokkal az ügyvivő nagykövet szerint rendelkezésre álló bizonyítékokkal, amelyek igazolják, hogy az beutazási tilalommal sújtott személyek korrupciós ügyekben érintettek. Igaz, a Külügyminisztérium épp ezeket a bizonyítékokat kérte a pénteken bekéretett André Goodfriendtől.

Igaz, Magyarország és az Egyesült Államok között van egy megállapodás, amely  bűncselekmények megelőzésére az együttműködés fokozásáról szól. A megállapodás kölcsönös adatszolgáltatással kapcsolatos azokra vonatkozóan, akik bűncselekményeket követtek el, vagy a gyanú szerint készülnek rá – hívta fel a figyelmet Valki.

A szakértő úgy véli, hogy az Egyesült Államok mostani döntése Barack Obama Magyarországgal kapcsolatos kritikájának folytatását jelenti. Az Egyesült Államok elnöke szeptemberben arról beszélt, hogy több országban, köztük Magyarországon ellehetetlenítik a civil szervezetek működését, veszélyeztetve ezzel a demokráciát. Nem kevésbé élesen nyilatkozott egy showműsorban Bill Clinton, korábbi demokrata elnök.

A vízummentesség sem ingyenes

Magyarországra 2008 óta érvényes az a megállapodás, amely alapján magyar állampolgárok vízummentesen utazhatnak az Egyesült Államokba. Ez sem jelent azonban minden kötöttség nélküli indulást, hiszen a beutazóknak – leszámítva azokat, akik diplomáciai mentességet élveznek – az Utazási Engedélyt Jóváhagyó Elektronikus Rendszeren (ESTA) keresztül kell benyújtania kérelmét. (Erre négy éve 14 dolláros díjat is felszámolnak a kérelmezőknek.)

A jóváhagyásról nem az adott országban lévő amerikai nagykövetségen, hanem Washingtonban döntenek. Elutasítás esetén még mindig van lehetősége a kérelmezőnek, hogy vízumért folyamodjon. Ennek elutasítását sem kell indokolnia az amerikai félnek.