A NAV-elnökét és több magyar üzletembert kitiltottak Amerikából

2014.10.17. 13:02 Módosítva: 2014.10.17. 17:51
Tegnap a Napi Gazdaság arról írt, az USA magyar adóhatósági vezetőket tilt ki az országból, mert vizsgálat folyik amerikai érdekeltségekbe tartozó cégek ellen. Ezzel szemben pénteken olyan hírek jelentek meg, melyek alapján úgy tűnik, minden pont fordítva van: magyar üzletemberek próbáltak meg amerikai cégeket korrumpálni. Vida Ildikó NAV-vezér és több más NAV-os mellett Habony Árpád és Heim Péter, a Századvég Gazdaságkutató első emberének kitiltásáról jelentek meg hírek. Habony és a Századvég később közleményben cáfolt. Az Index úgy tudja, a magyarországi nagykövetség már a nyáron értesítette Washingtont egy korrupciós kísérletről, a kitiltás híre pedig hetek óta kering diplomáciai körökben. Az amerikai nagykövetség egy pénteki sajtótájékoztatón elismerte, hogy valóban kitiltott az USA-ból tíznél kevesebb magasrangú kormánytisztségviselőt, akik a nagykövetség saját gyűjtésű, hiteles bizonyítékai szerint korrupciót követtek el. A nagykövetség nem árulta el, kikről van szó. Szijjártó Péter felvetette, hogy az USA esetleg befolyást akar gyakorolni.

A Napi Gazdaság csütörtökön arról írt, hogy Magyarországon több amerikai érdekeltségbe tartozó intézménnyel és céggel szemben is adóhatósági vizsgálat folyik, ezért az amerikai fél arra készül, hogy a vizsgálatokban érintett hatóságok vezetőit kitiltsa az Egyesült Államokból. 

Nem éppen úgy van

A lap értesüléseiből annyi mindenképpen helytálló, hogy a NAV vezetői feketelistára kerültek.

Úgy tudjuk, hogy az érintettek között van Vida Ildikó, a NAV elnöke, egyik helyettese, valamint a hatóság egyik főosztályvezetője, és több kormányközeli üzletember.

Az Index meg is kereste a NAV-ot, hogy valóban kapott-e értesítést Vida Ildikó a kitiltásról, illetve, hogy hat helyettese közül ki került még fel a feketelistára. A NAV nem cáfolta az elnökről szóló hírt, csupán annyit válaszolt, hogy az adóhatóság a témával kapcsolatban nem kíván nyilatkozni, így az okokról is hiába kérdeztük őket.

Tíz ismert Fidesz-közeli üzletember is persona non grata lett, az Atv.hu-nak egyikük azt nyilatkozta, behívatták a nagykövetségre, ahol elmondták neki, hogy felfüggesztették az állandó belépési engedélyét. A 444.hu szerint az üzletemberek között lehet Habony Árpád miniszterelnöki tanácsadó és Heim Péter, a Századvég Gazdaságkutató elnöke is. 

Habony Árpád egyik munkatársa kora délután az Indexnek azt nyilatkozta, a miniszterelnöki főtanácsadó nem érintett, és a napokban fog egyébként is az Egyesült Államokba utazni. Heim Pétert is kerestük, egyelőre nem sikerült elérnünk a Századvég vezetőjét. A Századvég cikkünk megjelenése után péntek délután annyit közölt, hogy sem a Századvég Politikai Iskola Alapítvány, sem pedig Századvég Gazdaságkutató Zrt. vezetőit nem tiltották ki Amerikából. Késő délutáni Habony Árpád is kiadott egy közleményt, mely szerint

nem felel meg a valóságnak az az állítás, hogy: Habony Árpádot kitiltották az Amerikai Egyesült Államokból. Ezzel szemben a valóság az, hogy Habony Árpádot nem tiltották ki az Amerikai Egyesült Államokból.

Információink szerint kormányzati és diplomáciai körökben már hetek óta keringtek informális hírek, hogy az Egyesült Államoktól figyelmeztetésre kell számítani. A kitiltásokról azonban végül még a kormány tagjai is csak a sajtóból értesültek. 

A kitiltás oka azonban információink szerint nem az, amire a Századvég-közeli Napi Gazdaság hivatkozik. Az Egyesült Államokat nem az bőszítette fel, hogy a magyar adóhatóság amerikai érdekeltségű cégeket vizsgált, sőt a nagykövetség kifejezetten hangsúlyozta, hogy ilyen vizsgálatról nem is tud. Az amerikai verzió szerint a valódi ok az, hogy magyar üzletemberek próbáltak anyagi előnyöket szerezni ezeknél a cégeknél.

Szijjártó bizonyítékot akar

A külgazdasági és külügyminiszter azt várja az amerikai kormánytól, hogy bocsássa a magyar fél rendelkezésére azokat a hiteles információkat, amelyek alapján megfogalmazta korrupciógyanúját.

Szijjártó Péter pénteki sajtótájékoztatóján kiemelte:

amennyiben az amerikai kormány ezt nem teszi meg, magára vonja annak a gyanúját, hogy csak befolyást akar gyakorolni bizonyos ügyekben.

A miniszter elmondta, az Egyesült Államok budapesti nagykövetsége mostanáig nem közölte, hogy kik azok a magyar állampolgárok, akikkel szemben beutazási korlátozást vezettek be, és semmifajta hiteles információt nem közölt az állítólagos korrupciós ügyekről.

Szijjártó Péter szerint őt a hét elején, az egyik államtitkárt a múlt hét második felében tájékoztatta a beutazási korlátozásról az ügyvivő, nevek és hiteles információk közlése nélkül. (MTI)

Ki korrumpál kicsodát?

A diplomáciai szintre emelkedő ügyben nemrég a Külgazdasági és Külügyminisztérium is kiadott egy közleményt. Ebben azt írták, hogy mind Magyarországnak, mind az Egyesült Államoknak az az érdeke, hogy a hatósági vizsgálatokat alaposan, átláthatóan és a törvényeknek megfelelően folytassák le. A közlemény szerint a magyar tisztségviselők mindenfajta nyomásgyakorlástól függetlenül végzik munkájukat. A magyar külügy ezért ma bekérette az amerikai ügyvivőt, akitől a korrupcióra vonatkozó információk átadását várják. 

 Az amerikai lépés pontos hátterét hivatalosan eddig egyik fél sem hozta nyilvánosságra. Az USA budapesti nagykövetsége a hír megjelenése után annyit közölt, hogy valóban elrendeltek beutazási korlátozásokat, mégpedig azért, mert 

hiteles információ áll rendelkezésükre, hogy ezek a személyek korrupciós cselekményekben vesznek részt, vagy azokból hasznot húznak.

Fideszes források szerint a Norvég Alappal kapcsolatos vizsgálat állhat az intézkedés mögött. A Napi Gazdaság is a civil szervezetek ellen folyó kormányzati fellépésre is utalt a cikkében, ezért megkerestük a norvég pénzekből támogatott szervezetek vizsgálatának főszereplőjét, a Kormányzati Ellenőrzési Hivatalt (Kehi), ők is kaptak-e hasonló értesítést Washingtonból. A Kehi azt válaszolta, hogy hozzájuk semmilyen jelzést nem érkezett.

Már nyáron értesítették Washingtont a korrupciós kísérletről

A 444.hu arról írt, értesüléseik szerint a magyar kormányhoz közel álló, illetve a kormánynak közvetlenül is dolgozó személyek az utóbbi másfél évben több esetben is megpróbáltak kenőpénzt szerezni amerikai nagyvállalatoktól: „Hallottunk egy esetről, amikor egy amerikai óriásvállalat kutatás-fejlesztésre akart pályázni milliárdos nagyságrendben EU-s támogatásra.

A pályázatot előbb formai okokra hivatkozva a magyar állam elutasította, majd a cég vezetése informálisan jelzést kapott, hogy megfelelő tanácsadók bevonásával el lehetne intézni a dolgot.

A tanácsadóknak tetemes összeget kellett volna kifizetni nem létező munkákra. Hallottunk olyan esetről is, hogy egy másik amerikai nagyvállalatot arra kértek, hogy írassanak tanulmányt egy bizonyos céggel, és cserébe biztosítják az állami megrendelések folyamatosságát, az együttműködés zökkenőmentességét. Állítólag az érintett cég visszaszólt az amerikaiaknak, hogy írják meg a tanulmányt maguknak, hogy a teljesítési igazoláshoz legyen mit csatolniuk."

Az Index információi szerint az Egyesült Államok budapesti nagykövetségén már nyáron foglalkoztak egy ilyen korrupciós kísérlettel. Az egyik cég bejelentése vizsgálták egy kormányközeli szervezet szerepét az ügyben, és az esetről Washingtont is tájékoztatták.

USA: hiteles információik vannak

Délután 3 órakor sajtótájékoztató volt az Egyesült Államok budapesti nagykövetségén, ahol M. André Goodfriend arról tájékoztatott, hogy nincs tudomásuk arról, hogy amerikai cég vagy intézmény ellen NAV vizsgálat folyna, és semmilyen lépésre nem került sor ilyen vizsgálat következményeként.

Viszont

bizonyos magyar magánszemélyekről úgy találták, hogy nem jogosultak az Egyesült Államokba való belépésre, ugyanis hiteles információ áll rendelkezésre arra vonatkozóan, hogy ezek a személyek korrupciós cselekményekben vesznek részt vagy azokból hasznot húznak.

Az amerikai nagykövetség ugyanakkor nem akart reagálni azokra a sajtóhírekre, hogy kiket tiltottak ki az országból. A magánélet védelmét célzó amerikai törvényekre megtiltják ugyanis, hogy kiadják az illető személyek nevét.

Saját bizonyítékok

Goodfriend a péntek délutáni sajtóbeszélgetésen utalt rá, hogy a kitiltások George W. Bush 2004-es elnöki kiáltványán alapulnak: ez alapján a Washington megtilthatja a korrupcióból hasznot húzó, az amerikai érdekeket sértő személyek beengedését az USA-ba. Az ügyvivő szerint sok minden sértheti az amerikai érdekeket: például az olyan üzleti környezet, ahol elharapózott a kenőpénz, a korrupció.

Goodfriend elmondta: a konkrét magyarországi esetekről nem a médiából tájékozódtak, hanem saját bizonyítékokkal rendelkeznek. Ezért kapcsolatba léptek a külügyi tárcával, tárgyaltak Magyar Levente államtitkárral és Szijjártó Péter miniszterrel. Végül értesítették az érintett személyeket, akik "kevesebb mint tízen" vannak.

A kormánynak kellett volna keményebben fellépnie

Goodfriend közölte, hogy a kormánynak a nagykövetség nem árulta el, konkrétan kiket érint a kitiltás. Mint mondta, lehet a két fél között együttműködés, de az USA azt szeretné, ha a kormány nem csak az amerikaiaktól származó információkra, bizonyítékokra alapozna, hiszen más forrásból is tudniuk kell az ügyekről. E ponton konkrétan utalt a milliárdos áfacsalásokról szóló, Horváth András volt adóhatósági munkatárs által kirobbantott NAV-botrányra.

Az ügyvivő kijelentette, hogy a kormánynak pont azért kéne az ilyen ügyekben fellépnie a korrupció ellen, hogy a most megfogalmazódó gyanú árnyéka ne rengeteg emberre, hanem csak az érintettekre vetüljön.

A kormányzati szereplők és üzletemberek kitiltása merőben szokatlan és súlyos lépés, amely túlmutat egyetlen konkrét ügy jelentőségén. 

Az amerikai-magyar üzleti kapcsolatokat ismerő forrásunk szerint hasonló kaliberű esetre nem volt példa az elmúlt évtizedekben.