Ezzel megint olyat csinálunk, mint senki Európában

2014.10.22. 17:07 Módosítva: 2014.10.22. 18:16
Adójogi akadálya aligha van annak, hogy bevezessék a magyarországi internetadót, azonban egy ilyen lépés szembe menne a nemzetközi trendekkel és uniós törekvésekkel. Az érintett cégek köpni-nyelni nem tudtak, egy fideszes politikus nagyon szomorú lett.

Az Index információi szerint még a Fidesz-frakció sem tudott az internetadó bevezetésének tervéről. Legalábbis nem a pontos tervekről: a kormánypárti képviselőcsoport előtt is csak virágnyelven hangzott el, hogy a kormány egy új adónemet is beletesz a jövő évi költségvetésbe. Azt a megfogalmazást, hogy javasolják a távközlési adó kiterjesztését, nem sokan értették úgy, hogy az internet használatért kell majd fizetni.

A gazdasági bizottság egyik fideszes tagja szerint szomorú, hogy ekkora horderejű, és a gazdaságfejlesztés fő irányával szembemenő döntésről előzetesen nem kérték ki a véleményüket. 

Az internetadóról maga a kormány sem tudhatott sokat egy héttel ezelőttig, ugyanis az NGM távközlési szabályozási tervei között nem szerepelt ez az ötlet. Az új adó bevezetéséről szóló terv nagy port kavart a kormánypárton belül – még a Fidesz elnöksége sem tudott róla –, ezért hétfőn belső egyeztetést hívtak össze a témában. 

De nem csak a fideszes politikusokat nem tájékoztatták.

Semmilyen szakmai egyeztetés nem volt

Az internetadó tervezete olyannyira meglepte a hazai internetszolgáltató cégeket, hogy amikor kedd este kerestük őket, a hír hallatán köpni-nyelni nem tudtak. De még szerda délelőtt is csak ott tartottak, hogy megpróbálták értelmezni a jogszabálytervezetet, és törték a fejüket, mit lehet tenni ebben a helyzetben.

Sőt, az érintett cégek eddig azt hihették a hivatalos tájékoztatás alapján, hogy az NMHH a „fejlesztéseket gátló piacszabályozás és hozzáférési kötelezettségek” felülvizsgálatán dolgozik. A szakma tehát azt hitte, sínen van az internet fejlesztésének ügye. 

Nem véletlenül lepődtek meg ennyire az internetadón, ugyanis nincs még egy ország az Európai Unióban, ahol nyoma lenne ilyen adónak. Ezek után a legfontosabb kérdés, hogy a világon szinte egyedülálló, unortodox adónemet vajon bevezethetik-e Magyarországon, vagy ez csak egy olcsó figyelemelterelés a kormánytisztviselők amerikai kitiltásáról?

A válasz: simán bevezethetik!

A távközlési adó példáját nézve akár az internetadó is átmehet az unió vizsgálóbizottságain. Az Európai Bizottság egy idő után visszavonta a távközlési adóval kapcsolatos keresetét, mert a bíróság úgy látta, hogy az összeegyeztethető az uniós joggal, az erre vonatkozó szabályok megalkotása a tagállamok szuverenitásába tartozik. Hasonló lehet a helyzet az internetadóval is.

Az adó oldaláról tehát nem biztos, hogy támadható a kormány terve, de úgy tűnik, hogy más, elvi szempont talán gátat vethet elé. Ezért van esély arra, hogy a kormány meghátrál, vagy finomít a tervezeten, amire a korábbi ügyek (például a hallgatói szerződés) fényében nem tűnik elképzelhetetlennek.

Az EU és az OECD évek óta vizsgálja, hogy a digitális világ adózása alapvetően más elveken nyugszik-e, mint az offline. Egyelőre csak annyi tűnik biztosnak, hogy mindkét szervezet amellett érvel: nem indokolt bármilyen megkülönböztetés. Ugyanakkor az internetadó terve ellentétes lehet több uniós vagy nemzetközi alapelvvel, például a hálózatsemlegességgel, a szólásszabadsággal, vagy akár a befektetések védelmével – mondta Mester Máté ügyvéd, az Explico vezető tanácsadója.

Épp szembemegyünk a világgal

A hálózatsemlegesség elve az unióban röviden azt jelenti, hogy a felhasználók szabadon hozzáférhessenek az információkhoz és szabadon terjeszthessék azokat, illetve használhassák az általuk választott alkalmazásokat és szolgáltatásokat. Vagyis a neten továbbított adatoknak minden felhasználónál hasonlóan kell elérhetőnek lenniük, függetlenül attól, hogy kitől származik a tartalom, ki a felhasználó, milyen eszközzel milyen alkalmazást vesz igénybe. Az internetadó viszont komoly torzító hatással lehet a használat egyenlő feltételeire, arról nem is beszélve, hogy a nemzetközi trendekkel teljesen ellentételesen az internet használat visszafogására ösztönözhet.

Az európai uniós szabályokkal nem ütközik az internetadó, ellenkezik viszont egy egy csomó uniós törekvéssel,

ilyen például a szélessávú internet 100 százalékos elterjesztese, az elektronikus kereskedelem arányának növelése, a digitális tartalmak elérhetőve tétele. Ezeket a célokat természetesen a magyar kormány is teljes erőbedobással támogatta eddig az uniós Tanácsban. További érdekesség, hogy az épp ma jóváhagyott új Európai Bizottság három prioritása közül az egyik a digitális belső piac megvalósítása, amit egy internetes különadó nyilván megint nem segít.

Mester szerint egy ilyen adót a szolgáltatók elvben nem háríthatnak át a fogyasztókra, de az valamilyen formában mindenképpen meg fog jelenni az előfizetési díjakban. Ha másért nem, mert tovább növeli az amúgy sem alacsony költségeket és adóterheket.

Ha bevezetik az internetadót, több teher hárul a fogyasztókra és a távközlési szolgáltatókra, de leginkább a hálózattulajdonos cégekre, ami összességében negatív hatással lehet a magyarországi internet fejlődésére. Kérdés továbbá az is, hogy ezen az alapon a távközlési szolgáltatók hivatkozhatnak-e majd arra, hogy az internet előfizetéseken keresztül profitot termelő globális cégek is vegyék ki a részüket a növekvő költségekből. Ami nem lenne szerencsés.

Duplagyomros lesz

Amíg Finnországban majdnem alapjogi szinten van a szélessávú internethozzáférés és világosan látszik, hogy a világ az adatforgalom növekedés felé halad és minden szolgáltatás adat alapúvá válik egy internetadó jelentősen gátolhatja a fejlődést itthon. Ráadásul az internet nem csak a már működő cégeknek alapvető jelentőségű, hanem a kis magyar cégek és startupok számára is. Mester Máté megjegyezte, hogy 

a befektetési vállalkozásokra az internetadóval együtt kivetni tervezett különadó így egy duplagyomros lesz az amúgy a kormány által is ajnározott startupoknak.

Mester szerint az unió egyértelmű célja, hogy növelje a szélessávú szolgáltatások elérhetőségét, minőségét és elterjedését, amiben egyébként a kormány is partnernek mutatkozik. Bár az uniós cél 2020, a kormány nemrég azt mondta, hogy két évvel korábban szeretnének minden háztartásba elvinni a szélessávú internetet, illetve az internet használat növelése évek óta szakmapolitikai cél.

Az internetadó azon kívül, hogy visszafoghatja a használatot, a szélessávú internet terjedését is veszélyezteti. Egyrészt, mert a kormány célját megvalósító szolgáltatók olyan plusz terhet kapnak, hogy számukra kevésbé fogja megérni további tőkét ölni egy egyre alacsonyabb profitrátával működő szolgáltatásba. Másrészt azok a szegényebb magyar állampolgárok, akik eddig sem interneteztek, a szélessávú internettel akkora adatforgalmat bonyolíthatnak le csak pár óra facebookozással is, hogy nem fogják tudni fizetni az előfizetésüket. Hiszen a szélessávú internetet nem elég elvinni minden háztartásba, jó lenne, ha azt használnák is az emberek.

Összességében úgy tűnik, hogy a kormányon belül hiányoznak a szakpolitikai egyeztetések. Egyrészt cél, hogy minden meglévő infrastruktúrára épülő szolgáltatást (távközlés, közművek) megadóztassanak, másrészt ezekkel az adókkal saját szakpolitikai céljaikkal mennek szembe.

De azt is látni kell, hogy az internetre elképzelt adók és szabályozások egyelőre nem igazán értették az internet működését. Egyrészt

az adó mértéke a jelenlegi formában akár a GDP 1-2 százalékát is elérheti,

és a leggyorsabb hálózatokon akár pár másodpercenként is összejöhet 1 GB adatforgalom. Egy olyan világban, ahol szinte minden fejlődés az interneten zajlik, komoly fenyegetésnek tűnik az internetadó.