György
2 °C
15 °C

Köcsögözni például csak óvatosan

troll
2014.10.30. 10:44
Komolyabb összegekbe, durvább esetben akár letöltendő börtönévekbe kerülhet, ha valaki netezés közben átlépi a törvényesség néha nem is túl egyértelmű határait. Facebook, Youtube, kommentelés, mémgyártás: a büntetőjogi oldalról Szabó Juditot, a Budapest Környéki Törvényszék Büntető Kollégiumának vezető-helyettesét, a polgári jogi buktatókról Kiss Mártát, a BKT Polgári Kollégiumának vezetőjét kérdeztük.

Ha jó ötletnek tűnne más email- vagy Facebook-fiókjába belépni

Szabó Judit: Háromféle bűncselekmény is kapcsolódik ide. Az egyik a tiltott adatszerzés, ami a régi Btk.-ban a magántitok jogosulatlan megismerése néven szerepelt. A másik az információs rendszer vagy adat megsértése: a jogosulatlan belépés, bent maradás, adat jogosulatlan törlése vagy hozzáférhetetlenné tétele. Ez két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. És van egy kiegészítő tényállás: az információs rendszer védelmét biztosító technikai eszköz kijátszása.
Ez lehet a jelszó megszerzése, ami önmagában nem bűncselekmény, csak akkor, ha a célja az előző kettő.

Annak van jelentősége, hogy mi az, amit a másik fiókjába belépve csinálok? Csak hülyéskedem, kiteszek a Facebook-oldalára valami vicceset, vagy pedig kiírom, hogy "utálom a főnökömet", azzal az ártó szándékkal, hogy kirúgassam?

Sz. J.: Fontos az elkövetői tudattartalom, hogy mire irányult a szándék. Például hogy az adott közösségben az ilyen vicc szokásos vagy nem szokásos. Ha bizonyítható, hogy egy munkahelyen az a szokás, hogy ha valakinek a gépén véletlenül nyitva marad a Facebook, valaki odamegy, és beírja ugyanazt a szöveget, akkor az utolsó ilyen eset is belefér ebbe a vonulatba, tehát poénnak minősíthető. A vádlotti tudattartalomra a külvilágban megnyilvánuló jelekből kell következtetnünk, hiszen nem tudunk belelépni egy másik ember fejébe, pláne nem egy múltbeli pillanatban. Nem egyszerű bizonyítani, de nem is lehetetlen. Az eset összes körülményét vizsgálni kell, hiszen lehet becsületsértés is.

Kiss Márta: Más Facebook-oldaláról tudnom kell, hogy az egy védett fiók, és nem az enyém. Tudnunk kell, hogy más magánszférájába nem lépünk be meghívás nélkül. Körülbelül ez a vízválasztó.

Ha párkapcsolatban élünk, lehet, hogy a szokásunk az, hogy bejelentkezünk egymás védett internetes oldalaira is, ismerjük a jelszavakat.

A kapcsolat megszakadása után viszont a jogalkalmazó vélelmezi, hogy az engedély már nincs meg,

innentől kezdve a belépés feltörésnek, a személyhez fűződő jogok megsértésének minősül. Előfordul ilyen például gyerekek elhelyezésével kapcsolatos perekben: feltörik az email-fiókot, és a levelezést felhasználják.

Polgári vagy büntetőper legyen?

Kiss Márta: Az, hogy valakit büntetőeljárásban már elítéltek, nem jelenti azt, hogy a tette polgári jogi vonzatát ne kellene viselnie. Sőt, ha valakit elítélnek a büntetőeljárásban mondjuk rágalmazás vagy becsületsértés miatt, akkor a polgári bíróság azt már nem is állapíthatja meg, hogy nem követte el a bűncselekményt. Csak az a kérdés, hogy mennyi lesz az összeg. Visszafelé viszont ez nem igaz. Attól, hogy valami nem meríti ki egy büntető tényállás valamennyi tényállási elemét, még egyáltalán nem biztos, hogy a személyiségi jogsérelem ne valósulna meg.

Tehát aki sértettje valamilyen jogsértésnek, ha már eldönti, hogy bíróság elé viszi a dolgot, akkor neki megéri mindkét vonalon elindulnia, mert rosszul nem jöhet ki belőle?

Azt azért tudnia kell, hogy a polgári perben 6 százalék az illeték a pertárgy értéktől függően. Ha kér 10 millió forintot sérelemdíjként, és elveszíti a pert, akkor annak nagyon sok az illetékvonzata.

A keresetben meg kell mondani, hogy az ember sérelemdíjként pontosan mennyit kér?

Igen, az minimális tartalmi kellék. De a bírói gyakorlat szerint hogyha nem ítélünk meg annyit, de nem volt irreálisan magas a követelés, akkor a különbség illetékvonzatát azért nem kell viselni.

A polgári per indítása előtt meg kell várni a büntetőeljárás végét?

Nem kell, a bírói gyakorlat egységes most már hosszú évtizedek óta ebben. Ráadásul a polgári jogi igény öt év után el is évül.

A nem megengedett eszközzel szerzett bizonyítéknak hatása lehet a gyerekelhelyezési perben?

K. M.: Ha az állított tény bizonyítására alkalmas, akkor felhasználható. Olyan nincs, mint az amerikai jogrendszerben, hogy kizárjuk. Minden egyes bizonyítékot a tartalma szerint és az összes többivel összefüggésben kell értékelni. Egy gyerekelhelyezési perben az is egy elem, hogy nevelési hiba-e, ha valaki úgy érzi, hogy számára megengedhető mások magántitkának firtatása. Aztán az egy másik elem, hogy egyébként az emailekben a másik fél mit írt le. Mind a kettejük személyiségére lehet ebből levonni következtetéseket. Az, hogy jogellenesen került a birtokába, nem jelenti azt, hogy automatikusan kizáródna a bizonyítékok közül. De a helyén kell kezelni.

Ha szakítás után a meztelen képei terjesztésével állna bosszút az exen

Sz. J.: Ha valaki egy régebben neki küldött, vagyis általa jogosan megszerzett képet használ fel, az nem bűncselekmény.

Szemétség, de nem bűncselekmény.

K. M.: Az, hogy valami bűncselekménynek még nem minősül, egyáltalán nem jelenti azt, hogy polgári jogi tényállást ne valósítana meg. Az intim szférához mindenkinek joga van. Az, hogy megosztom-e a rólam készült képet a közösséggel, az a magán autonómiám része. Nekem kell erről döntenem. És hogyha a magán autonómia sérül, akkor az illető polgári jogi védelemben részesül.

Volt olyan konkrét eset, amikor szakítás után valaki a volt barátnője telefonszámával hirdetett szexuális szolgáltatást. Rendszeresen hívták is a hölgyet, meg kellett változtatnia a telefonszámát. Ez sima, mezei személyiségi jogsértés volt. Ahogy nem teszünk fel meztelen fotókat, úgy telefonszámot sem teszünk fel viccből vagy bosszúból.

Milyen következményei lehetnek a személyiségi jogsértésnek?

K. M.: Lehet kérni például a jogsérelem megállapítását, az eltiltást a folytatástól, elégtételadást és természetesen a régi szabályok szerint nem vagyoni kár, a jelenlegi szabályok szerint sérelemdíj megállapítását. Ha magánszemélyek között, mondjuk a Facebookon történik a jogsérelem, az elégtételadásnak még nincs meg igazából a gyakorlata.

Az új Ptk. március 15-én lépett hatályba, azóta van sérelemdíj. A nem vagyoni kártérítéshez bizonyítani kellett a jogellenes magatartást, a kárt és a kettő között az ok-okozati összefüggést. Most viszont ha a személyiségi jogi sérelem bekövetkezik, automatikusan jár valamennyi sérelemdíj. Mérlegelés kérdése lesz, hogy mekkora összeg.

Kialakult már, hogy milyen összeghatárok között lehet mozogni?

K. M.: Még nem, de nem fog változni a nem vagyoni kár összegénél használt szempontrendszer. Tudni kell, hogy mi az a konkrét élethelyzet, amiben valakit sérelem ért. Például egy orvosi műhibaperben, ha kiveszik a méhet, mert elcserélik a leleteket, nem mindegy, hogy ezen a beavatkozáson egy családalapítás előtt álló 26 éves nő esik át, vagy egy 52 éves, akinek két gyereke van. Ugyanígy nem mindegy, hogy egy arcsérülés egy 70 éves hölgyet vagy egy manökent ér. Ahogy mi hívjuk, az 1 és 5 forintos sérelemdíjakat el kellene kerülni, de hogy mi lesz az a minimális sérelemdíj, amit még megítélünk, az még a bírói gyakorlatra vár.

Ha sérelemdíjból akarna meggazdagodni

Megtehetem, hogy elkezdem pásztázni az internetet, hátha találok magamról engedély nélkül készült fényképet, és kezdhetek sérelemdíjért perelni?

K. M.: Nehéz elkerülni, hogy az ember tipikus turistafotókra ne kerüljön rá, különösen Budapesten, ahol szerteszét vannak a nevezetességek. Ezt helyére fogja tenni a bírói gyakorlat.
De a képmáshoz való jog az egyedi személyazonosítás egyik alapeleme. Ezért védi a jogalkotó, és nemcsak a magyar jogalkotó, hanem az ENSZ-egyezmény, a Római Egyezmény, az ezzel kapcsolatos uniós egyezmény. Az önrendelkezési jogunk, nekünk kell eldönteni, hogy elkészülhet-e rólunk az egyedi azonosításra alkalmas felvétel. Ez így van még a művészfotónál is. 

Ha egy engedély nélkül készült fotó felkerül az internetre, akkor annak lehet következménye.

De ha csinálnak egy sorozatfotót, amelyen egyfolytában mosolygok bele a kamerába, az egyértelműen és világosan ráutaló magatartásnak tekintendő.

Mit kezdjünk a megélhetési perekkel? Ha maradt volna a régi szabályozás, akkor azt mondtuk volna, hogy nem tud felmutatni kárt, és ezért a kereset elutasításának van helye. A sérelemdíj ebből a szempontból más. Alapvető különbség, hogy most már nem kell kárt felmutatni. De ez nem fogja azt jelenteni, hogy mondjuk százezer forintról indulunk. A bírói gyakorlat a józan önmérsékletből fog kiindulni. Kialakul majd ennek a gyakorlata. Én 5 évre prognosztizálom, mire ez nyugvópontra kerül. És lesznek kilengések.

Ha megszalad a photoshop

Mi van azokkal az esetekkel, amikor a kép hozzájárulással készült, de utána a felhasználás már nem tetszik annak, aki rajta van? Az internetes népművészetre, a mémekre, a photoshopolásra gondolok. El kell tűrnie mondjuk egy kormánytagnak, ha a fejét egy macska testére photoshopolják?

Sz. J.: Itt a társadalomra veszélyesség szempontja jön be. A bírói gyakorlatban benne van, hogy vizsgálni kell: a bűncselekmény fogalma szerint az adott dolog tényleg bűncselekmény-e. Az a bűncselekmény, ami szándékos (fő szabályként), veszélyes a társadalomra, és büntetését rendeli a törvény. A mém tipikusan micsoda? Egy poén. Lehet erőteljesebb, de a nyugati kultúrákban már elfogadott szórakoztatási forma, és alapvetően nincs társadalomra veszélyessége, ahogy a trollkodásnak sem.

Azért egy-kettő olyan mémet én is láttam, amiért lehetne becsületsértés miatt feljelentést tenni. Ezek a bűncselekmények magánindítványra büntethetők. Az szó szerint a sértett magánügye, hogy csak röhög egyet az egészen, vagy fel van háborodva.

De alapvetően a mémeknek nincs társadalomra veszélyessége, legalábbis büntetőjogi szempontból.

K. M.: Mi van aláírva? Mi a környezet? Nem lehet lealacsonyító, aránytalanul bántó, és nem lehet alpári. Valahol itt vannak a határok. Elképzelhető, hogy ha valakinek a fejét macskára applikálják, az a kép súlyos jogsérelmet fog jelenteni, mert mondjuk olyan a szövegkörnyezet, vagy egy olyan fotósorozatba rakták bele, hogy az eredmény lealacsonyító, alpári, vagy az intim szférát érinti már. Az intim szférába, családi kapcsolatokba nem szabad belemászni a közszereplőkénél sem.

És amikor egy konzervatív, keresztény értékrendjéről ismert politikusról megtudja a sajtó, hogy csalja a feleségét, és lefotózzák csók közben a szeretőjével?

K. M.: Ha a család iránti elkötelezettség a közszereplésének az alapja, és kiderül, hogy a család iránti elkötelezettséget magára nézve lazán kezeli, akkor ez belefér.

De a bemutatás ekkor sem lehet alpári, bántó, lealacsonyító.

Mi az, ami már biztosan alpárinak, biztosan lealacsonyítónak minősül?

K. M.: Például amikor egy komplett nehézlovasság megirigyelhetné azt a jelzős szerkezetet, amit leírnak. Vagy az állatokhoz hasonlítás: amikor egy disznóólban rengeteg trágya között dagonyázó állatra valakinek ráapplikálják a fejét, az azért már a határon túl van. Míg egyébként lehet, hogy egy kismalaccal ugyanez vicces lehet. Nem az a kérdés, hogy ő tud-e rajta nevetni, hanem az, hogy a társadalmi megítélése szempontjából negatív-e.

Mielőtt rosszakat írna másokról

Sz. J.: Rágalmazást követ el, aki valakiről más előtt a becsület csorbítására alkalmas tényt állít, híresztel, vagy ilyen tényre közvetlenül utaló kifejezést használ. Minősített eset az aljas indok, a nagy nyilvánosság és a jelentős érdeksérelem. A Facebooknál például simán bejöhet a nagy nyilvánosság, attól függ, az illetőnek hány ismerőse van, az oldala hogyan van levédve.

Ide tartozik az is, ha nem szöveget írok, hanem mondjuk felteszek a netre egy videófelvételt?

Sz. J.: Nem. 2013, a bajai bizonyítékhamisítási botrány óta van egy új bűncselekmény: a becsület csorbítására alkalmas hamis hang- vagy képfelvétel nyilvánosságra hozatala.

Itt nem feltétel, hogy az illető maga hamisítsa a felvételt, elég, ha tudja róla, hogy hamis,

és úgy teszi ki mondjuk a Facebookra.

A laikusok általában a „becsületsértő” szót használják, de először amit mi vizsgálunk az az, hogy rágalmazás történt-e. Ha nincs se tényállítás, vagyis rágalmazás, se hamisított felvétel, akkor jöhet be a becsületsértés.

Mi számít tényállításnak? Mondjuk ha azt írom valakiről, hogy korrupt?

Sz. J.: Az tényállítás.

És milyen egy klasszikus becsületsértő állítás?

Sz. J.: Ami sérti az emberi méltóságot. A "hülye vagy", az nem jó példa, mert az lehet tényállítás is. De a durva szitokszavak ide tartoznak, például a "köcsög vagy". Lehet gesztus is, ez a tettleges becsületsértés, például a lefelé fordított hüvelykujj. De itt van két szűkítő feltétel: a becsület csorbításának vagy nagy nyilvánosság előtt, vagy a sértett munkakörének ellátásával, közmegbízatásának teljesítésével vagy közérdekű tevékenységével összefüggésben kell történnie. Ha hárman vannak egy szobában, és az egyik azt mondja a másikra, hogy köcsög, az önmagában még nem lesz bűncselekmény. Ha azt mondja, hogy köcsög újságíró, az viszont már a foglalkozással összefüggésben lévő megnyilvánulás, az már becsületsértő.

A köcsög önmagában akkor becsületsértő, ha nagy nyilvánosság előtt hangzik el,

de a három fő még nem számít annak. A becsületsértésnek van egyébként egy szabálysértési változata is, itt nem kellenek ezek a plusz feltételek. Ezek egyébként általában nem egyszerűen bizonyítható ügyek.

Sok van ilyenből?

Sz. J.: Igen, elég sok, több tucat biztosat összejön havonta. Azért is van ennyi ügy, mert a feljelentés illetékének összege évek óta változatlanul ötezer forint, és lehet kérni illetékmentességet is. A feljelentés nincs formához kötve, nem kell szabatosnak lennie. Csak annyit kell írni, hogy kérem az elkövető felelősségre vonását, aki ekkor és ekkor ezt és ezt írta.

Ha egy szobafestő tönkretette a lakásomat, bajom lehet belőle, ha kiírom róla a Facebookra, hogy egy kontár, és aki jót akar, ne bízza meg?

Sz. J.: Ez simán rágalmazás lehet, mert ez tényállítás. A valóság bizonyításának akkor van helye, ha a tény állítását közérdek vagy bárkinek a jogos érdeke indokolta. A közérdek az a társadalmi érdek, vagy egy szűkebb közösség érdeke, de akkor jól behatárolható közösségé. A haverok nem tartoznak ide.

Amikor a neten valaki rosszat ír egy szolgáltatóról, mondjuk egy étteremről, sokszor rögtön jön a fenyegetőzés, hogy beperelik jóhírnév megsértése miatt. Van ezeknek a pereknek létjogosultsága?

K. M.: El kell különíteni a tényközlést és a véleményt. Az átlagember gondolkodása a mérce arra, hogy mi az, ami tény. Ha hajszál volt a levesben a Michelin-csillagos étteremben, és én erről csinálok egy fotót, az tényközlés. Az, hogy szerintem nem volt ár-érték arányban jó, amit nyújtottak, hogy szerintem nem volt jó az ízek összhatása, az a véleményem. Ez biztos nem fog személyiségi jogsértést megvalósítani.

És ha leírom, hogy hajszál volt a levesben, de nem tudom bizonyítani?

K. M.: Abból már lehet baj, igen, mert ez tényállítás. Körülbelül ott van a különbség, hogy elvileg lehetséges-e objektíven bizonyítani.

A cyberbully-jelenség

Tipikus eset: van az osztálytársak között egy kipécézett gyerek, akinek a Facebook-falára a többiek csapatostul olyanokat írogatnak föl heteken, hónapokon keresztül, hogy „egy senki vagy”, „lúzer vagy”, „minek élsz egyáltalán”. Külföldön nem egy olyan eset volt, amikor az áldozat végül öngyilkos lett. Az ilyen kimerítheti a zaklatás fogalmát?

Sz. J.: A becsületsértésen vagy – ha tényt állítanak – a rágalmazáson kívül nem igazán tudok olyan Btk.-tényállást, ami ide illene. A zaklatás tényállása úgy szól: „aki abból a célból, hogy mást megfélemlítsen, vagy más magánéletébe, illetve mindennapi életvitelébe önkényesen beavatkozzon, őt rendszeresen vagy tartósan háborgatja, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő”. Ezeknél az eseteknél egyszerűen csak a szívatás a cél, amely nem feltétlenül magánéletbe beavatkozás. De feltétlenül vizsgálni kell a becsületsértés és a zaklatás tényállásának elemeit.

És ha ezzel azt érik el, hogy nem akarja már kitenni a lábát a házból?

Sz. J.: Ez a példa határeset. Meg kell nézni, hogy az érintett magánéletében ez mit jelent. Van egyébként egy folyamatban lévő ügyünk életveszélyt okozó testi sértés miatt. Két fiatalkorú vádlott egy, a sértettnek tulajdonított, egyikükre nézve dehonesztáló Facebook-bejegyzés miatt kezdte a verekedést az iskola udvarán, aminek ilyen súlyos kimenetele lett.

A cyberbully jelenség része az is, amikor lefilmezik egymást minél kínosabb, megalázóbb helyzetekben, és aztán felteszik a netre.

K. M.: Ott az Iskola a határon, tudjuk, hogy a gyerekek gonoszak tudnak lenni közösségen belül. Annyiban egyszerűbb lesz az élet, hogy ezek a dolgok így bizonyíthatóvá válnak. Meg kell értetni a gyerekekkel, hogy ha felvételek készülnek, és ezeket felteszik bármilyen megosztóra, akkor ez automatikusan azt jelenti, és különösebb bizonyítást nem is fog igényelni, hogy ők megsértették valakinek a személyiségi jogait. 

És ezért a szüleik felelősséggel tartoznak.

A kiskorú vétőképtelen, de a szülő tekintetében súlyos nevelési hiányosságnak minősül a bírói gyakorlat szerint, ha a gyerek nem tudja, hogy lealacsonyító felvételeket nem tehet fel az internetre.

Ha részeg volt, amikor az a videó készült

2012 óta van egy olyan bűncselekmény, hogy kiszolgáltatott személy megalázása. Ebbe a kategóriába beleeshetnek a Szalacsi-féle videók?

Sz. J.: Két évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető, aki valakit kiszolgáltatott élethelyzetét kihasználva arra bír rá, hogy magát megalázó magatartást tanúsítson, és erről felvételt készít, vagy ilyen felvételt a nagy nyilvánosság számára hozzáférhetővé tesz. Ez eredetileg a hajléktalanokra lett kitalálva.

Egy sima részegség kiszolgáltatottságnak minősülhet?

Sz. J.: Nem, ez élethelyzetre vonatkozik. A törvény indoklása szerint a jogalkotó ezt nem kívánta kiterjeszteni a csak pillanatnyilag kiszolgáltatott helyzetben lévőkre.

Akkor például a részeg gólyatáborozókról készült megalázó videóknak sincs büntetőjogi következménye?

Nincs, ha igazi a felvétel. Ha nincs mellette zsarolás, ha nem csinálnak mást, mint felrakják a Youtube-ra, akkor

nincs büntethetőség, csak személyiségi jogi per lehet belőle.

Ha nem tudni, ki volt az

Mit tehetek, ha nem tudom, hogy ki követte el a jogsértést velem szemben, mert csak a nicknevét látom annak, aki nagyon durva dolgokat írt rólam mondjuk egy kommentben?

K. M.: A moderátortól a hozzászólás törlését lehet kérni, de kiadni nem fogja tudni az adatokat, mert azokkal ő nem rendelkezik.

És akkor sérelemdíjat nem tudok kitől követelni?

K. M.: Attól nem, aki elkövette.

Sz. J.: A feljelentéshez nem kell tudni a nevet, de nem biztos, hogy meglesz az elkövető. Ha a bíróság elrendeli a nyomozást, akkor tanúként kihallgatják a feljelentőt. Volt például egy olyan rágalmazásos ügy, amit egy újságíró indított, miután elég kemény tényállításokat tettek róla egy weboldalon. Ő az IP-címet meg tudta szerezni, és a rendőrség az alapján ki tudta nyomozni, ki volt az elkövető. Tanúkat hallgattak meg, hogy ki használta azt a gépet, ki nem, így derült ki.

A névviseléshez való jog vonatkozik a netes nicknevekre is?

K. M.: A nickneveknek még nincs gyakorlata. A keresztneveket például automatikusan nem lehet védettnek tekinteni, de kivétel, amikor valaki a keresztneve alapján híresül el. Vagy például Alfonzó. A lényeg, hogy a nevünk az egyedi azonosításunk eszköze, nem lehet összetéveszthető, nem adhat visszaélésre alapot. Ha azon a néven, amivel engem a szűkebb-tágabb környezetemben azonosítanak, rám nézve hátrányos, kínos dolgokat osztanak meg, akkor ennek lehetnek következményei. Az átlagember átlagos internetezésével kapcsolatban még nincs gyakorlatunk erre, de lehetnek ebből személyiségi jogi jogviták.

Mi van akkor, ha valaki egy perben azzal védekezik, hogy az adott problémás dolgot nem is ő követte el, az nem is az ő adatlapja, vagy valaki más belépett az övére?

Sz. J.: Van egy ilyen folyamatban lévő, becsületsértés miatt indult ügy. Rossz kapcsolat alakult ki két család között, mindenki fent volt a Facebookon. A vádlott üzenőfalán dehonesztáló kifejezések jelentek meg a sértetti oldalra nézve, szexuális jellegűek és az idős korával kapcsolatosak. Szó szerint idézve például: "az öreg banya összejöhetne az öreg retekkel".

A vádlott tagadta, hogy ezt ő írta volna, és az első fok fel is mentette azzal, hogy nem lehetett bizonyítani: tényleg ő volt fent azon a felhasználónéven. Viszont a másodfok hatályon kívül helyezte az ítéletet, és új eljárásra utasította a bíróságot. 

Kirendeltek ugyanis egy igazságügyi nyelvész szakértőt annak a vizsgálatára, hogy a Facebook-hozzászólások származhatnak-e a vádlottól.

A vizsgálathoz biztosítottak olyan szövegtöredékeket, amelyek kétséget kizáróan tőle származtak, ehhez persze kellett az ő együttműködése is. A szakértő a tematikai, helyesírási és nyelvtani hasonlóságok miatt erősen valószínűsítette az azonosságot. Azt mondta, hogy a feltárt egyezések olyan nagy számúak, hogy nem alapulhatnak véletlenen.

Az igazságügyi nyelvész szakértő elég nagy ötlet, mert enélkül olyan nagy terjedelmű bizonyításra lenne szükség, amire nem biztos, hogy volna kapacitás. Ezek magánvádas ügyek, a nyomozás határideje legfeljebb hat hónap, nem fér bele, hogy na, akkor nézzük meg, kivel él együtt a vádlott, ki használhatja a számítógépet, lefoglalni a gépet, ellenőrizni a belépési időpontokat, stb. Egyébként ebben az ügyben azt is megállapították, hogy egyesült államokbeli székhelyű Facebook megkeresése bűnügyi jogsegélyben indokolatlanul sokáig tartana. Ez minden ilyen ügyben problémát okozhat.

A bizonyításnak még gyakorlata sem nagyon van. Nagyban függ az adott bíró felhasználói ismereteitől, hogy ő használja-e a Facebookot. A gazdasági bűnözésnél is van egy olyan elvárás a bírákkal szemben, hogy a gazdasági alapfogalmakat értsék, tudják, használják, hiszen akkor tudják elbírálni az ügyet. Aki még életében nem látott Facebookot, az nem fog tudni elindulni egy ilyen ügyben.