Szász (PSZÁF) Károly lesz a SOTE kancellárja
További Belföld cikkek
- Napsütéses, de szeles idő lesz karácsony másnapján
- A rendőrség 210 ittas vagy bedrogozott járművezetőt kapcsolt le
- 13 éves lányt kényszerített prostitúcióra a nyírmihálydi baltás gyilkos
- Adminisztratív úton szigorítanák a közpénzből hirdetők plakátkampányait
- Most már biztos, Gulyás Gergely szakított az ünnepi hagyománnyal
Az egyetemek új vezetőinek névsorát pénteken ismerteti Balog Zoltán humánminiszter. A kancellárokat eredetileg szeptemberre akarták kinevezni, a miniszterelnök döntése azonban több hetet csúszott.
A befutó pályázóra az Emmi tett személyi javaslatot Orbán Viktornak, az egyetemeknek viszont gyakorlatilag semmilyen beleszólása nem volt a folyamatba. Ennek köszönhetően a nevek az utolsó pillanatig titokban maradtak. A SOTE-n még csütörtök délután sem tudták megmondani, ki lehet a kancellár, holott az irodáját már ki is alakították a rektori titkárság közelében.
Az 57 éves közgazdász végzettségű Szász Károly Kupper András, korábbi fideszes országgyűlési képviselővel versenyzett a SOTE-kancellári posztért, végül a kétszeres PSZÁF-elnök került ki győztesen.
Szász először az első Orbán-kormány idején kapta meg a pénzügyi felügyelet élére a kinevezést, a Medgyessy-kormány idején azonban még mandátuma lejárta előtt elmozdították, miután egyre többször összeütközésbe került az szociálliberális kormányzattal. 2010-ben ismét ő lett a szervezet vezetője egészen a PSZÁF MNB-be való beolvasztásáig. Szász legismertebb közszereplése a Kulcsár-ügy kirobbantása, és az utcai megveretése volt.
A kancellárok kiválasztásnál nem a papír volt a meghatározó. Nem írtak elő gazdasági végzettséget feltételül, csak legalább hároméves vezetői gyakorlatot. Ezt azzal indokolták, hogy а gazdasági élet más területein bevett gyakorlathoz hasonlóan itt is a hozzáértés, az alkalmasság, а kompetencia és а tapasztalat számít.
A 29 állami fenntartásban lévő egyetem és főiskola kancellári posztjára így is 380-an pályáztak. Volt olyan jelentkező, aki 19 felsőoktatási intézménybe is beadta jelentkezését. Végül 21-22 helyre sikerült kancellárt találni, 7-8 egyetemen és főiskolán új pályázatot kell majd meghirdetni.
Korábban annyi szivárgott ki, hogy bizonyos helyeken jó eséllyel az addigi gazdasági igazgatók lehetnek a kancellárok - már ha korábban jól teljesítettek. Korábbi lapértesülések szerint a Debreceni Egyetemen jó esélye van Bács Zoltán korábbi gazdasági főigazgatónak, aki élvezi Kósa Lajos Fidesz-alelnök bizalmát, Szegeden pedig az eddigi gazdasági és műszaki főigazgató, Majó Zoltán is pályázott. A Pécsi Tudományegyetem kancellári posztjáért tízen is indultak. Az esélyesek között emlegették Ruzsa Csaba gazdasági főigazgatót és Lengvárszky Attila oktatási igazgatót Kaposváron korábban Borbás Zoltán, az egyetem Agrárközpontjának igazgatóját várták lehetséges befutóként. A Hvg.hu arról is írt, hogy Gál András Levente, a „jó állam” kialakításáért felelős volt kormánybiztos is bejelentkezett az ELTE kancellári posztjára.
A kancellári rendszer bevezetésének célja, hogy szétválasszák az egyetemek akadémiai és gazdasági irányítását. A kancellárok az állami pénzből fenntartott egyetemeken az állam mint fenntartó érdekeit fogják képviselni. Nekik kell őrködni az állami források takarékos és hatékony felhasználásán. Vétójogot kapnak minden olyan kérdésben, ami érinti az egyetem költségvetését. А kancellárokat az egyetem sem mozdíthatja el, hiszen munkáltatójuk az oktatásért felelős miniszter lesz. А rektor a kancellárok bizonyos döntései, intézkedései ellen legfeljebb a minisztériumhoz címzett kifogással élhet majd.