Meg se épült, már rettegnek a tatabányai via ferratától
További Belföld cikkek
- Súlyos baleset történt Debrecenben, a buszmegállóba hajtott egy autó
- Orbán Viktor: Brüsszel Magdeburgot akar csinálni Magyarországból
- Bombariadó miatt megszakadt egy buli Budapesten, több ezren maradhattak hoppon
- Deutsch Tamás: Mintegy 3,4 milliárd forintnyi kórházfejlesztés valósul meg Budapesten
- Több mint 300 millió forintot bukhat el egy magyar lottónyertes, ha nem jelentkezik
Tatabányán épül brutális módszerekkel, több, úgynevezett via ferrata (vasalt mászóút), írta olvasónk, aki levelében azt kifogásolta, hogy nem egyeztettek velük a 15 millió forintos beruházásról. Véleménye szerint az egész úgy néz ki, hogy
néhány hegymászószerűség leirtja a növényzetet, lekaparja a követ és a földet a sziklákról, a kövek egészen az aszfalt útig zuhannak, kontroll nélkül, ahol autók és emberek járnak.
Az olvasó nem érti, hogy lehetett a védett, Natura 2000-es területet átalakítani. Mint írja, inkább a Turul szobor előtti lánckorlátot kellene megerősíteni, ahol nemrég lezuhant egy nő. Ehelyett az önkormányzat inkább egy még veszélyesebb kalandparkot finanszíroz, adófizetői pénzekből, fejezi be a levelét.
Megkerestük Kovács Tamást, a pálya kiépítőjét, aki elmondta, hogy a via ferrata nem brutális módszerekkel épített mászóút. Összesen több mint 500 méternyi út várja majd a vállalkozó kedvűeket, ami európai szinten is a középmezőny tetejére teszi a mászóhelyet.
Közölte, hogy több mint harminc éve kezdte a sziklamászást, több mint 200 utat épített már Magyarországon. A Turul hegyoldalon az elmúlt húsz évben nem kalandparképítéséről álmodozott, hanem mászóutakat épített (nem drótköteles via ferrátát, hanem sima sziklamászóutat, a 60 útból 40-et). A projektben részt vevő sziklamászók a hazai mászóiskolák harmadát építették ki, ezen kívül a legjelentősebb első megmászásokat teljesítették külföldön.
Hozzátette, hogy a kivitelezésben részt vevő Kovács Tamás, Kovács Attila, Babcsán Gábor, Tiboldi András, Pál Vince, Suhajda Szilárd a legnagyobb rosszindulattal sem nevezhető „hegymászószerűségnek”. Fontos szerepet játszottak a hazai sportmászás létrehozásában, a mászóiskolák kiépítésében és a magashegyi mászásban egészen a legutóbbi 8000-es csúcs megmászásáig.
Az építésről Kovács elmondta, hogy
a kivitelezés során sok kerttulajdonossal beszéltünk, de senkinek sem volt kifogása a beruházással szemben.
Nem kaparták le a földet, nem irtották le a növényzetet a sziklaút megtisztításakor. A terület természetvédelmi szempontból a Natura 2000-nél most is nagyobb védettséget élvez és soha senki még csak meg sem kísérelte az átminősítését. Országosan védett terület. A pályaépítés rendelkezik az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség engedélyével.
A Turul szobor alatti via ferrata mászóút Magyarország második ilyen jellegű mászóútja. A Csesznek melletti Kőmosó-szurdokban kiépített, és tavaly nyáron átadott első pályát több mint tízezren próbálták ki, és csak egy, nem túl súlyos baleset történt. A drótkötéllel megerősített mászóutak Olaszországban terjedtek el néhány évtizede, és gyorsan meghódították Ausztriát és Németországot.
A cseszneki pályáról készített korábbi videónkból kiderül, hogy a via ferrata lényege, hogy ne csak a profi hegymászók, hanem az amatőrök is megtapasztalhassák, milyen biztonságosan a magas sziklafalakon mászni: