Orsolya
7 °C
17 °C

Meg se épült, már rettegnek a tatabányai via ferratától

2014.11.12. 05:45
Helyi lakosok már előre félnek a tatabányai Turul szobor alatti sziklafalon épülő fix drótköteles sziklamászópályáktól, pedig az építést még be sem fejezték. Olvasónk lekapart szikláról, zuhanó kövekről számolt be. A kivitelező cáfolja a brutalitást, és kiemeli: a fokozottan védett területen a megfelelő természetvédelmi engedélyek alapján jártak el.

Tatabányán épül brutális módszerekkel, több, úgynevezett via ferrata (vasalt mászóút), írta olvasónk, aki levelében azt kifogásolta, hogy nem egyeztettek velük a 15 millió forintos beruházásról. Véleménye szerint az egész úgy néz ki, hogy 

néhány hegymászószerűség leirtja a növényzetet, lekaparja a követ és a földet a sziklákról, a kövek egészen az aszfalt útig zuhannak, kontroll nélkül, ahol autók és emberek járnak.

Az olvasó nem érti, hogy lehetett a védett, Natura 2000-es területet átalakítani. Mint írja, inkább a Turul szobor előtti lánckorlátot kellene megerősíteni, ahol nemrég lezuhant egy nő. Ehelyett az önkormányzat inkább egy még veszélyesebb kalandparkot finanszíroz, adófizetői pénzekből, fejezi be a levelét.

turul
Fotó: VargaMaria2800 / Indafotó

Megkerestük Kovács Tamást, a pálya kiépítőjét, aki elmondta, hogy a via ferrata nem brutális módszerekkel épített mászóút. Összesen több mint 500 méternyi út várja majd a vállalkozó kedvűeket, ami európai szinten is a középmezőny tetejére teszi a mászóhelyet.

Közölte, hogy több mint harminc éve kezdte a sziklamászást, több mint 200 utat épített már Magyarországon. A Turul hegyoldalon az elmúlt húsz évben nem kalandparképítéséről álmodozott, hanem mászóutakat épített (nem drótköteles via ferrátát, hanem sima sziklamászóutat, a 60 útból 40-et). A projektben részt vevő sziklamászók a hazai mászóiskolák harmadát építették ki, ezen kívül a legjelentősebb első megmászásokat teljesítették külföldön. 

Hozzátette, hogy a kivitelezésben részt vevő Kovács Tamás, Kovács Attila, Babcsán Gábor, Tiboldi András, Pál Vince, Suhajda Szilárd a legnagyobb rosszindulattal sem nevezhető „hegymászószerűségnek”. Fontos szerepet játszottak a hazai sportmászás létrehozásában, a mászóiskolák kiépítésében és a magashegyi mászásban egészen a legutóbbi 8000-es csúcs megmászásáig.

Az építésről Kovács elmondta, hogy

a kivitelezés során sok kerttulajdonossal beszéltünk, de senkinek sem volt kifogása a beruházással szemben.

Nem kaparták le a földet, nem irtották le a növényzetet a sziklaút megtisztításakor. A terület természetvédelmi szempontból a Natura 2000-nél most is nagyobb védettséget élvez és soha senki még csak meg sem kísérelte az átminősítését. Országosan védett terület. A pályaépítés rendelkezik az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség engedélyével.

A Turul szobor alatti via ferrata mászóút Magyarország második ilyen jellegű mászóútja. A Csesznek melletti Kőmosó-szurdokban kiépített, és tavaly nyáron átadott első pályát több mint tízezren próbálták ki, és csak egy, nem túl súlyos baleset történt. A drótkötéllel megerősített mászóutak Olaszországban terjedtek el néhány évtizede, és gyorsan meghódították Ausztriát és Németországot.

A cseszneki pályáról készített korábbi videónkból kiderül, hogy a via ferrata lényege, hogy ne csak a profi hegymászók, hanem az amatőrök is megtapasztalhassák, milyen biztonságosan a magas sziklafalakon mászni: