Bence
10 °C
25 °C

A CÖF feljelentést tesz a kitiltási botrány miatt

2014.11.13. 12:34

Egyelőre nem szervez Békemenetet a Civil Összefogás Fórum (CÖF) „az Egyesült Államok részéről hazánkat ért támadások” miatt, mert úgy gondolják, ezt a konfliktust egyelőre még diplomáciai eszközökkel és háttértárgyalásokkal is meg lehet oldani. Bár olajat semmiképp nem akarnak önteni a tűzre egy Washington elleni Békemenettel, feljelentést azért tettek, mivel az amerikai nagykövetség egyes munkatársainak hitelt érdemlő információk lehetnek a magyarországi korrupcióról, azonban mégsem tettek feljelentést a hatóságoknál, és ezt a büntető törvénykönyv (Btk.) három évig terjedő börtönnel bünteti.

„A Békemenet lehetősége mindig ott van a levegőben, de ez egy olyan megoldás, amelyhez csak végső esetben szabad fordulni. Nem lehet sok kis Békemenetet szervezni és ezzel csökkenteni ennek a grandiózus és lélekemelő eseménynek a jelentőségét” – mondta Fricz Tamás politológus, a Békemenetek egyik főszervezője. „Az USA már az Európai Unió vezetőit is zsarolja, hogy szankcionálják Magyarországot, ezért most rajtuk a világ a szeme, nekik kell megvédeniük a saját és Magyarország szuverenitását. Ha ez nem sikerül, ha az ország szuverenitása és a legitim, választott kormánya veszélybe kerül, akkor fordulhatunk a Békemenethez mint mozgalomhoz és intézményhez” – fejtette ki.

Fricz két Jézus-idézetet is előhozott az álláspontjának alátámasztására.

Legyetek szelídek, mint a galambok, és ravaszak, mint rókák” – mondta Jézus,

és ezért nem kell most Békemenetet szervezni, de ha a szelídség és a ravaszság nem válik be, „ha a globális erők már előre döntöttek Magyarország sorsáról”, akkor a

Csípőtök legyen felövezve, és égjen a lámpásotok

jézusi elvnek megfelelően eljön a Békemenet ideje.

A CÖF azonban addig sem tétlenkedik, hanem jogállami eszközökkel élve megmutatja az Egyesült Államoknak, hogy Magyarország bizonyos szempontból egyenrangú vele. Ennek szellemében feljelentést tesznek, amiért az amerikai nagykövetség munkatársai – például André Goodfriend ügyvivő –, nem tettek feljelentést a rendőrségen, noha állításuk szerint hitelt érdemlő bizonyítékaik vannak magyar kormánytisztviselők korrupt tevékenységéről.

A feljelentést ismeretlen tettes ellen teszik meg, de ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász, Békemenet-szervező példaként Goodfriendet hozta fel, aki a botrány kirobbanása óta többször kilépett az amerikai nagykövetség épületéből, tehát belépett Magyarország területére, így pedig a magyar törvények szerint feljelentési kötelezettsége volt. Lomnici azt is elmondta, hogy diplomaták ellen kicsit másképp folyik egy eljárás, ezért 

Goodfriendet valószínűleg csak kitiltani lehet, ha a gyanú beigazolódik és valóban bűncselekményt követett el.

Az új Btk.-ban külön bűncselekmény a vesztegetés feljelentésének elmulasztása. A törvény azt mondja:  „Az a hivatalos személy, aki e minőségében hitelt érdemlő tudomást szerez arról, hogy még le nem leplezett vesztegetést vagy vesztegetés elfogadását követtek el, és erről a hatóságnak, mihelyt teheti, nem tesz feljelentést, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”

A bécsi egyezmény ezt mondja

29. cikk

A diplomáciai képviselő személye sérthetetlen. A letartóztatás vagy őrizetbevétel semmiféle formája sem alkalmazható ellene. A fogadó állam illő tisztelettel bánik vele és minden megfelelő intézkedést megtesz a személye, szabadsága és méltósága bármely sérelmének megakadályozására.

31. cikk

1. A diplomáciai képviselő mentes a fogadó állam büntető joghatósága alól.

2. A diplomáciai képviselő nem köteles tanúvallomást tenni.

4. A diplomáciai képviselő mentessége a fogadó állam joghatóságától nem vonja ki őt a küldő állam joghatósága alól.

32. cikk

1. A küldő állam lemondhat a diplomáciai képviselő és a 37. cikk alapján mentességet élvező személy joghatóság alóli mentességéről.

2. A lemondásnak mindig kifejezettnek kell lennie.

Goodfriend már reagált is

Csakhogy André Goodfriend speciális helyzetben van, mivel diplomata. A régi Btk.-nak szinte a legelején volt a diplomáciai mentesség szabálya. Az új Btk.-ból ez a rész hiányzik, de persze ez nem jelenti azt, hogy a szabály megszűnt volna. Az új Btk. értelmezését segítő kommentárban maga Polt Péter, a legfőbb ügyész jegyzi az ide tartozó fejezetet.

Polt ezt írta: „Sajátosan alakul a diplomáciai és nemzetközi jogon alapuló egyéb mentességet élvezők büntetőjogi felelőssége, ha Magyarország területén bűncselekmény követnek el. A magyar büntető joghatóság területi hatálya rájuk is kiterjed, azonban felelősségre vonásuknak eljárási akadálya van.” Polt magyarázata szerint a diplomáciai mentességről szóló rész csak az eljárásjogi természete miatt nem került át az új Btk.-ba.

A mentességet élvező emberek büntetőjogi felelősségénél nem a Btk., hanem nemzetközi szerződés, nemzetközi gyakorlat az irányadó: vagyis ők a hazai bíróságuk előtt vonhatók felelősségre, illetve a küldő állam, Goodfriend esetében az USA oldhatja fel őket a mentesség alól.

Goodfriend a a CÖF bejelentését az Atv.hu tudósítójának így kommentálta: „A bécsi egyezmény mindig hasznos olvasmány.”

Ifj. Lomnici kioktatja Goodfriendet

Ifj. Lomnici délután közleményben visszaszólt Goodfriendnek. Azt írta: "Az amerikai ügyvivő elgondolkodtatóan nagy hibát követett el azzal, hogy egy a CÖF-CÖKA által kezdeményezett, ismeretlen tettes elleni feljelentésre reagált. Mivel azonban az általa előadottak a magyar jogszabályok ismeretének hiányáról árulkodnak, így a CÖF-CÖKA kénytelen kiegészíteni az ideiglenes ügyvivő úr ismereteit, jóllehet ez nem elsősorban a szervezet feladata lenne."

Ifj. Lomnici egy 1973-as külön jogszabályt említ, amely szerinte kimondja, hogy diplomata cselekményével kapcsolatban is lefolytatható nyomozás. Szerinte ebben az esetben az eljárást a hatóság, illetve a bíróság felfüggeszti, és állásfoglalást kér az ügyészségtől mint felettes szervtől, illetve az igazságügyi minisztertől az eljárás folytatásáról. "A diplomaták mentességére vonatkozó nemzetközi immunitás nem eredményezheti azt, amit az ügyvivő úr mond, hiszen ezen az alapon az ideiglenes ügyvivő akár embert is ölhetne nyugodtan hazánkban a büntetőjogi mentesség égisze alatt" - fejezi be a közleményt.

A CÖF szóvivője valószínűleg a diplomáciai vagy egyéb mentesség esetében szükséges eljárásról szóló 1973. évi 7. törvényerejű rendeletre gondol, amely egyébként még a Magyar Népköztársaság elnevezést használja. Ez a jogszabály egyértelműen kimondja azt is, hogy a mentességet élvező személyeknél a magyar törvények megsértése esetén az a szabály: "felelősségre vonásuk saját államuk joghatósági körébe tartozik".

A rendelet valóban azt írja elő, hogy az eljárást ilyen esetben fel kell függeszteni, és a felettes szervhez fordulni. Csakhogy a felettes szervnek, az igazságügyi minisztériumnnak vagy az ügyészségnek nincs nagy mozgástere. Csak az alapján tud dönteni az eljárás folytatásáról, hogy tényleg fennáll-e a mentesség vagy sem. Ha igen, akkor itt meg is áll a történet. Ilyen esetben a bíróság vagy más hatóság a joghatóság hiányára vonatkozó rendelkezéseket alkalmazza.

A sajtótájékoztatón Csizmadia László CÖF-elnök egyébként részletesen kifejtette, hogy miért nincs most itt a Békemenet ideje, bármennyire is nehéz az ezt követelő tömegeket visszatartani, mert:

  • a Békement nem számháború, utalva az internetadó elleni tüntetéseken megjelent tízezrekre
  • a törpepártok polgárháborút szító törekvéseire nem reagálnak (a sas nem fogdos legyeket), inkább azt javasolják neki, hogy állítsák meg az atomizálódásukat
  • a tüntető civilek pedig nem egységesek, és egyes témákra kapnak csak rá, ezt pedig kormányzati szinten is könnyű kezelni, ha nem lesz több olyan baklövés, mint az internetadó ötlete.

És összefoglaló jelleggel az elmúlt két hónap minden fontosabb eseményét kommentálta:

  • beszólt a civil szervezeteknek: felvette például, hogy a Transparency International Magyarország mégis kiket fizetett ki abból a 83,4 millió forintból, amit a beszámolójuk szerint személyi költségekre költöttek, illetve ugyanez a kérdés a TASZ-szal kapcsolatban is felmerült, csak ott az összeg 119 millió forint, amiből az öt vezetőjük fizetésére 22 millió forintot költöttek;
  • beszólt a Norvég Civil Támogatási Alapnak is, amely szerinte pártpolitikai korrupcióra használja a pénzeket;
  • a CÖF-öt is vállon veregette, mert szerinte a szervezetnek is fontos szerepe volt abban, hogy a kormány kiáll a devizakárosultak mellett;
  • a kitiltási botránnyal kapcsolatban azért azt is elmondta, hogy ha tényleg a korrupció komoly gyanúja merül fel valamilyen kormánytisztviselőnél, akkor azt alaposan ki kell vizsgálni, és ha a gyanú bebizonyosodik, akkor annak az illetőnek le kell mondania a posztjáról.

A kitiltási botrány eddigi mozzanatai egy idővonalon: