A NAV nyilatkozathegyet építtet a reklámadóból

Hamarosan nyilatkozathegyek születnek az augusztus óta hatályos reklámadó nyomán.

A törvény, amelynek legújabb módosítása újabb pofont jelent az RTL Klub számára, nem csak az ellenzéki híradós tévécsatornát bosszantja.

A kormány múlt heti nyilatkozata szerint a bevezetés utáni első hónapban 700 adózótól érkezett bevallás a NAV-hoz, a befolyt bevételek a kormány előzetes várakozásának megfelelnek. A költségvetésbe várt újabb milliárdokat a reklámok közzétevőitől, azaz a televízióktól, újságoktól szedik be. Azonban a törvény szerint a közzétevő mellett adóalanynak minősülhet reklám megrendelője is.

A megrendelőn csak akkor keresi a hatóság a pénzt, ha a közzétevő nem fizette be, vagy a megrendelőnek nincs nyilatkozata arról, hogy a közzétevő befizette. Ilyen esetben a NAV mindkét oldalról behajthatja az adót, sőt a megrendelőt, és legutóbbi állásfoglalása szerint annak megrendelőit is még további büntetéssel is sújthatja. Hogy biztosan mentesüljön egy megrendelő a fizetési kényszer alól, rendelkeznie kell egy olyan nyilatkozattal, amelyet a közzétevő adott ki számára – még adott esetben akkor is, ha a reklámozó megrendelő semminemű jogi kapcsolatban nincs is a közzétevővel – arról, hogy befizeti a reklámadót.

Egyes médiajogászok szerint ez a büntetőjellegű tétel azért került a törvénybe, hogy rákényszerítse például az RTL Klubot a fizetésre. Ha ugyanis nem teszi, akkor a bevételeit biztosító partnereivel tol ki, akik így hamarosan elpártolnának tőle.

A fenyegetésre kitalált megoldást azonban nem sikerült pontosan megoldani. Az Indexnek nyilatkozó jogászok szerint a NAV most már a többszörösen vétlen hirdetőktől, de akár a reklámok előállításában résztvevő összes vállalkozástól ilyen közzétevői nyilatkozatokat követel, még akkor is, ha azok a reklámadó törvény szerint nem, de a más sokkal általánosabb társasági adótörvények révén mégiscsak másodlagos adóalanyok lehetnek.

A nyilatkozatadási kötelezettséggel a reklámszakmán kívül a Facebook-on vagy a Google-n hirdető mikro- és kisvállalkozásokat, egyéni vállalkozókat is megszívatták. A külföldi cégek ugyanis a legkevésbé sem zavartatják magukat a magyar kormányzat ötletei miatt, így adót sem fizetnek és értelemszerűen igazolást sem adnak ki. Ezért a reklámot megrendelő magyar kisvállalkozások és kereskedelmi szektor szereplői válnak az adóalanyokká, viselhetik a 25-30 százalék közötti mértékű büntetés többletterheit. Ez mindenesetben visszaveti a versenyképességet és még az ország GDP-jének is káros.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!