Melinda, Vivien
2 °C
8 °C

Orbán lépéskényszerben van, Amerika ideges

2014.11.13. 08:46
Orbán Viktor nem tartja komoly problémának a kitiltási ügyet, és úgy tűnik, a Fidesz számára készített belső felmérések csak felbátorítják. Pedig az Egyesült Államok konkrét lépéseket vár, és a két ország közötti kapcsolat még korántsem érte el a mélypontját, és ha a kormány nem veszi az üzenetet, a helyzet még jobban eldurvulhat. Sok múlhat azon, mit várnak el a németek.

El lehet ugyan vitatkozni azon, kell-e angolul tudnia az adóhatóság vezetőjének vagy sem, és jó ötlet volt-e hülyét csinálnia magából, amikor a Hír Tv kíséretében, de tolmács nélkül próbálta kideríteni, mi is a baja az amerikai diplomatáknak vele. De azon túl, hogy mémek készülnek a Nagy Találkozásból, a NAV-elnök és André Goodfriend amerikai ügyvivő közös performansza egyáltalán nem befolyásolja azt a konfliktust, ami Budapest és Washington között zajlik. Ennek a konfliktusnak nem Vida Ildikó a főszereplője, ahogy Goodfriend is legfeljebb csak az ikonikus figurája lehet, de nem több

Három nappal azután, hogy október 17-én a kitiltási botrány kirobbant, a kormányzati kommunikáció összeomlott, a parlament nemzetbiztonsági bizottságának ülésén Lázár János annyiszor mondta ki, hogy  az amerikaiak a barátaink, mint talán soha életében. Aztán a kormány  ellentámadásba lendült át, és most már ott tartunk, hogy a Fidesz frakcióvezetője, Rogán Antal szerint Goodfriend szavahihetetlen

De igazából ezek csak szavak, a konfliktus lényegét tekintve nincs akkora jelentőségük, mint a tetteknek. Az, hogy a Fidesz bizonyítékokat vár az amerikaiaktól Vida Ildikó kitiltásával kapcsolatosan, sokkal inkább a szavazóknak, mintsem Washingtonnak szól. És annak is legfeljebb csak a belpolitikában lehet jelentősége, hogy a kormány vagy Vida hazudott-e a botrányban, a két ország közötti viszonyban ez nem oszt, nem szoroz. Ami számít, azok a tettek, a lépések, de ezekből egyelőre nem látni semmit. 

Pedig a labda még mindig a mi térfelünkön pattog.

Washington egyértelműen üzent, amikor hat emberrel, köztük több kormánytisztviselővel levélben közölte, hogy nemkívánatos személyek az Egyesült Államokban. Bár a kormány az elején igyekezett úgy tenni, mintha nem értené, mi a bajuk az amerikaiaknak, fideszes kormányzati szereplők szerint azért ezt a feladványt nem volt olyan nehéz megfejteni. Már csak azért sem, mert a washingtoni aggodalmakról Orbán Viktort korábban már figyelmeztették, ha más nem, párttársa, Németh Zsolt biztosan.

Amikor az amerikai–magyar viszonyra rálátó fideszes forrásokkal beszélgettünk, ők nagyjából így foglalták össze, miért kaphattuk a pofont:

  • Washingtont zavarhatja, hogy a kormány ellene van az Oroszország elleni uniós szankcióknak. Fideszes forrásaink szerint a szankciók amerikai nyomásra születtek, Washington ezért nem nézi jó szemmel, hogy Orbán és köre ezek ellen ágál.
  • A fideszesek szerint az sem tetszik Washingtonnak, hogy Budapest az orosz–ukrán konfliktusban nem állt egyértelműen az ukránok oldalára. Ennek a csúcspontja volt, amikor szeptember végén a magyar fél közölte, nem szállít több földgázt Ukrajnának. Minden, Ukrajna pozícióját gyengítő magyar lépés szembemegy az amerikai érdekekkel.
  • Az sem tetszik az Egyesült Államoknak, hogy a kormány a paksi bővítésnél az oroszokkal szerződött, és elköteleződött a Déli Áramlat megépítése mellett. Orbán szerint valójában ez zavarja Washingtont

Az amerikai–magyar viszonyra rálátó fideszes forrásaink szerint minden más ügy (médiatörvény, sajtószabadság, civil jogok, alkotmánymódosítások) valójában nem is igazán izgatja Washingtont, ahogy az Index által feltárt korrupciós vád is csak egy ürügy. Egyik forrásunk példának Szaúd-Arábiát hozta fel, mondván, ott kevésbé zavarja az amerikaiakat, hogy a civil jogokra fittyet hány az ország vezetése. Egy, a külügyekre rálátó fideszes politikus ugyanakkor elismerte, hogy szokatlanul kemény pofont kaptunk a kitiltásokkal, ami a szomszédos kelet-európai államoknak is egyfajta figyelmeztetés: ne kövessék az orbáni utat, mert azon csak veszíthetnek!

Ám korántsem biztos, hogy a kormányzatnak igaza van abban, hogy Washington kizárólag nyers geopolitikai okok miatt rágott be. Hiszen már az orosz–ukrán konfliktus kiéleződése előtt sem volt túl jó a viszony a kormányzat és a Budapesten ténykedő amerikai diplomaták között. Éppen ezért valószínűbbnek tűnik, hogy az oroszokhoz való közeledés csak az utolsó csepp volt a pohárban.

Szijjártó félreérthette a baráti légkört

Azt fideszes forrásaink is megerősítették, hogy a kitiltás a kormányzatot tényleg meglepte, noha már korábban is kaptak jelzéseket, hogy nagy a baj. Egy washingtoni konferencián Németh Zsoltnak kevésbé baráti hangnemben adta tudtára Victoria Nuland külügyi államtitkár-helyettes az amerikai aggodalmakat, és a kormányzat azt hitte, hogy legalább ilyen kemény fejmosást kap majd a botrány kirobbanása után Washingtonba látogató Szijjártó Péter is.

Csakhogy diplomáciai forrásokból úgy tudjuk, bár Szijjártó valóban kemény beszélgetésre számított, ehelyett kedélyes, baráti légkörben fogadták, amit ő valószínűleg félre is értett, és úgy kódolta, hogy nincs is akkora vész. Pedig valószínűleg mindössze annyi történt, hogy az Egyesült Államok betartotta a diplomáciai protokollt, és nem akarta a földbe döngölni a messziről jött vendéget.

És mivel az amerikai vállalatok képviselői is baráti légkörben beszéltek Szijjártóval, a diplomácia világában még kevésbé jártas külügyminiszter tényleg azt hihette, hogy olyan nagy vész azért nincsen. 

Mintha két valóság létezne egymás mellett: diplomata forrásaink arról beszéltek, hogy a magyar külügyben dolgozó karrierdiplomaták pontosan tudják, a helyzet súlyos, ahogy azt is, mi a washingtoni üzenet, míg az ifjú, a végletekig lojális fideszes titánokkal körbevett Orbán Viktor, tanácsadójával, Habony Árpáddal együtt egy teljesen más valóságban él. Ahogy az egyik magyar diplomata fogalmazott: „a kontraszelekció most bosszulja meg magát”. Ez a rendszerzavar okozhatja azt is, hogy a kormány eddig még nem tett érdemi lépéseket azért, hogy az amerikai aggodalmakat enyhítse.

De van egy másik magyarázat is a kormány passzivitására.

Mégpedig az, hogy a Fideszben nem aggódnak.

Fideszes forrásaink szerint a Fidesz és Orbán sem tartja igazán komoly problémának a kitiltási ügyet. Úgy ítélik meg, hogy az amerikai fellépésnek nincs igazán tétje, az egész történetnek nincs olyan része, amely beavatkozást kívánna. A botrány okozta népszerűségcsökkenést pedig időlegesnek és visszafordíthatónak tekintik. A párt ugyanis hetente méri a támogatottságát, a legutóbbi mérések pedig megnyugtatták a pártvezetést. Ebből az derült ki, hogy sikeres volt a párt kommunikációja, és egyre többen ítélik meg úgy Vida és társai kitiltását, hogy azzal az Egyesült Államok saját politikai érdekében próbált nyomást gyakorolni Magyarországra. A legutóbbi fideszes adatok szerint a megkérdezettek több mint fele ezt gondolta.

Részben a közvélemény-kutatások eredményére, részben izraeli példát követve kezdett keményebb kommunikációt az ügyben Rogán Antal. A belső fogalmú magyarázatok szerint Izrael is összerúgta a port az Egyesült Államokkal egy fegyvervásárlási ügy miatt, ezért az amerikaiak ott is diplomáciai offenzívába kezdtek. Az izraeliek azonban a kemény fellépés mellett döntöttek, amit jó és követendő példának találtak a Fideszben.

Úgy tudjuk, hogy Rogán azon felszólalását, amelyben szavahihetetlennek minősítette Goodfriendet, kormányzati szinten is jóváhagyták. Vida Ildikó hétfői akciója viszont a NAV elnökének saját ötlete volt. A Goodfrienddel történt találkozója előtt hívta fel a kormányzati kommunikációt, hogy elmondja, mire készül. Úgy tudjuk, azt magyarázta, hogy neki ki kell állnia a NAV-os kollégái elé, ezért nem hagyhatja annyiban, ha gyanúba akarják keverni a nevét.

Nem fognak beletörődni a semmibe

A kitiltási ügy elején a kormányzaton belül  voltak olyan félelmek, hogy az Egyesült Államok kezében esetleg kemény bizonyítékok vannak, de ma már ez a félelem – ha meg nem is szűnt – érezhetően alábbhagyott. Az egyik, Vida Ildikót személyesen ismerő és a diplomáciai csatározásokra is rálátó fideszes politikus például azt fejtegette nemrég az Indexnek, hogy az amerikaiaknak valószínűleg nincsenek bizonyítékaik a NAV elnöke ellen. Egy másik fideszes forrás pedig arról beszélt, hogy ha vannak is ütőkártyáik, elképzelhető, hogy azokhoz nem tisztán jutottak hozzá, hanem illegális hírszerzés útján. Azokat pedig úgysem használhatnák fel, tehát nincs miért aggódni.

Csakhogy az egész kitiltási botrányban az Egyesült Államok eddig alig erőltette meg magát, a Fideszt mégis képes volt összezavarni. Nagyon leegyszerűsítve szinte csak annyi történt, hogy hat embernek, köztük Vida Ildikónak kiküldtek egy levelet, minden, ami ezután történt, a magyar vezetés produkciója volt, nem amerikai összeesküvés: a botrányt eleve a kormányközeli Századvég Alapítvány tulajdonában álló Napi Gazdaság robbantotta, Vida fogta menekülőre, és a NAV elnöke hazugozta le a kormányt

Diplomáciai forrásaink szerint naivitás azt hinni, hogy az Egyesült Államok majd beletörődik abba, ha a nyilvánvaló üzenete süket fülekre talál. Nem véletlen, hogy Goodfriend nemrég már arról beszélt, hogy további hivatalos személyeket tilthatnak ki az Államokból, de „nem ugyanabból az okból, mint a »hatoknál«”.

Úgy tudjuk, az elmúlt időszakban a Bunge-féle korrupciós ügyön kívül más olyan dossziék is keletkeztek amerikai oldalon, amelyek roppant kínos helyzetbe hozhatják a kormányzatot a szövetségi rendszeren belül. Ahogy arról is hallani, hogy ha nem javul az amerikai–magyar viszony (értsd: a kormány nem tesz olyan lépéseket, ami Washington számára is kielégítő), akkor akár addig is elfajulhat a helyzet, hogy az amerikaiak bezárják a budapesti nagykövetségüket. Ez azonban csak a végső lépés lenne, és diplomáciai forrásaink hangsúlyozták: ez egyik félnek sem állna érdekében, ettől fogva ugyanis szinte lehetetlen helyreállítani a kapcsolatokat, legalábbis ezzel a kormányzattal.

Információink szerint van olyan, egyébként nem korrupciót, hanem biztonságpolitikát érintő információ az amerikaiak birtokában, amivel akár ez a lépés is kiprovokálható lenne. Diplomáciai forrásokból már a nyár folyamán hallani lehetett például egy olyan észak-afrikai ügyletről, ami kiverte a biztosítékot Washingtonban, és amelynek a főszereplője a gyanú szerint egy, a kormányzattal is kapcsolatban álló, egyébként büntetett előéletű üzletember. A férfi annak ellenére mozgolódik a kormányzat közelében – több-kevesebb sikerrel –, hogy korábban már az Információs Hivatal látókörébe is került. 

Még van visszaút

Abban Orbán Viktornak igaza van, hogy amit az amerikaiak csinálnak, az nyomásgyakorlás. Így azok a fideszes, sőt a szélsőjobboldalról is gyakran érkező bírálatok sem alaptalanok, miszerint az Egyesült Államok be akar avatkozni a magyar bel- és külpolitikába. Ez azonban nem feltétlenül jelenti azt, hogy Orbánt meg szeretnék buktatni. Azzal ugyanis az amerikaiak is tisztában vannak, hogy a baloldalon egyelőre nincs kormányozni képes, széles társadalmi támogatottságot élvező politikai erő, miközben a Jobbik a második legerősebb párttá nőtte ki magát. Az a Jobbik, amelyik orosz befolyás alá került és amelynek több politikusát is kitiltották Ukrajnából az orosz–ukrán konfliktussal összefüggésben.

A legvalószínűbb tehát, hogy az Egyesült Államok arra játszik, hogy a Fideszen belüli repedéseket kihasználva meggyengítse Orbán pozícióját, rajta keresztül pedig a pártot, és így vagy úgy, de rákényszerítse a kormányzatot a változtatásra. Erre lehet eszköz, ha más kormányközeli személyek beutazását is korlátozzák a jövőben, abban bízva, hogy előbb-utóbb „átmegy” az üzenetük. 

Berlin szava döntő lehet

Sok múlhat azon is, mit lép a német diplomácia, mert ha valakitől tart Orbán, az Berlin. Már vannak arra utaló jelek, hogy a németeknek is kezd sok lenni a kormány keleti nyitása. (A Hvg.hu fideszes forrásra hivatkozva írt arról, hogy a különutas magyar politikának Berlin véget vet.) Márpedig ha Németország és az Egyesült Államok érdekei Ukrajna ügyében találkoznak, Budapestnek egész egyszerűen nem lesz más választása, mint igazodni Washingtonhoz. 

Nem elhanyagolható fejlemény az sem, hogy Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszter a Szijjártó Péterrel tartott közös berlini sajtótájékoztatóján szerdán közölte: az Európai Bizottságnak a földgázvezetékkel kapcsolatban vannak kérdései a magyar kormányhoz, és ezeket a kérdéseket Magyarországnak meg kell válaszolnia. És az is jelzésértékű, hogy Orbán a Die Weltnek adott minapi interjújában már nem túl barátságos hangot ütött meg az oroszokkal, amikor azt mondta: „Az oroszok világossá tették, hogy egy pufferzónát akarnak kialakítani köztük és a NATO között, és ennek érdekében még a nemzetközi jogot is hajlandóak megsérteni."

Kérdés, hogy mindez mennyiben Orbán híres hintapolitikájának a része. Abban nagyjából mindegyik, az amerikai–magyar viszonyt közelről ismerő diplomáciai forrásunk egyetértett, hogy bármennyire is szeretné, a nemzetközi porondon Orbán nem lesz képes eljátszani azt, amit az ellenzékkel szokott. Pontosabban megpróbálhatja, de annak előbb-utóbb csúnya bukás lesz a vége.