Huba
18 °C
34 °C

BRÉKING: Demokratikus szavazás lesz a Fideszben

01
2014.11.14. 08:45
Szokatlan demokráciajelenség ütötte föl a fejét a Fideszben. A Nógrád megyei közgyűlés Salgótarjánból Balassagyarmatra való költöztetése miatt két lobbi feszült egymásnak a pártban, és úgy néz ki, senki nem meri eldönteni előre, melyikük elképzelése valósuljon meg. A kérdés: elköltözhessen egy megyei közgyűlés a megyeszékhelyről – finoman előkészítve ezzel akár egy megyeszékhelyváltás ötletét is –, vagy ne? Megnéztük a két Nógrád megyei várost is.

Ahogy azt korábban megírtuk, a Nógrád megyei közgyűlésben Barna János fideszes alelnök javasolta a székhely áthelyezését Salgótarjánból Balassagyarmatra. Azzal érvelt egyrészt, hogy ez egy történelmi igazságtétel lehetne, mivel 160 évig, 1950-ig Balassagyarmat volt a megye székhelye, másrészt a választási eredmény alapján legitimitásukat hatvan százalékban Nyugat-Nógrád polgárainak köszönhetik, harmadrészt bár korábban az intézményfenntartói, szakhatósági feladatok miatt erősen kötődött a megyei önkormányzat a megyeszékhelyhez, de ez ma már egyáltalán nem releváns.

Határozat, módosító, módosítót módosító

A költözést a közgyűlés megszavazta, a képviselők pedig nem pártállás alapján szavaztak: a közgyűlés fideszes − salgótarjáni − elnöke, Skuczi Nándor nem támogatta, a balassagyarmati MSZP-s tag viszont igen.

A döntés a Fideszen belül sem tetszett mindenkinek, ők el is kezdtek lobbizni azért, hogy ne történhessen meg a költözés. Így a közgyűlési határozat után nem sokkal maga Rogán Antal, a Fidesz országgyűlési frakcióvezetője − hat Fidesz-KDNP-s képviselőtársával − kezdeményezte az önkormányzati törvény módosítását, többek között azért, hogy rögzítsék benne: megyei önkormányzatok székhelye csak megyeszékhelyen lehessen.

Képeinken a két település, Salgótarján (balra) és Balassagyarmat városi intézményeit, belvárosát, vasútállomását hasonlítottuk össze.

03
Fotó: Huszti István

Erre a költözéspártiak is lobbizni kezdtek: a megye egyik parlamenti képviselője, a szintén fideszes Balla Mihály hétfőn benyújtott egy módosító indítványt, amely megengedné az önkormányzat elköltöztetését.

A megyei önkormányzat székhelyéről szóló törvénymódosítást végül hétfőn vitatják meg a Fidesz országgyűlési képviselői. Úgy tudjuk, a két egymással szembemenő álláspont teljesen megosztja a frakciót, az ügy nagyon felpiszkálta a képviselőket, ezért heves összecsapás várható költözéspártiak és tiltók között. Kósa Lajost a salgótarjáni fideszesek kérték fel, hogy segítsen be a megyében kirobbant csatározásba, de nyilatkozni a frakcióülésig nem szeretett volna. Rogán Antal pedig nem akar állást foglalni a két javaslat között, mert a hagyományokkal szembemenő költözéspártiak érvelését is logikusnak találta, ezért szavazásra bocsátja Balla Mihály indítványát is.

Balla javaslatát szerdán az igazságügyi bizottság, csütörtökön pedig a Gulyás vezette törvényalkotási bizottság tárgyalta, amelyek végül formálisan jóváhagyták a költözést mégis engedő módosítót, de a hétfői frakcióülés véleményét kérik ki a végső döntésben.

Bosszú, taktikázás vagy törvényszerűség?

A megyei közgyűlés költözésének megszavazásakor az első hírek úgy interpretálták a döntést, hogy az nagyon szerencsétlenül a választást követően történt meg − a megyeszékhelyen az MSZP-s polgármesterjelölt legyőzte a fideszes jelöltet −, így egyfajta bosszú a várossal szemben. Majd később arról érkeztek hírek, hogy ez igazából egy belső fideszes konfliktusból eredt: a költözésről szóló szavazást benyújtó fideszes Barna János sérelmezte, hogy nem lehetett a megyei közgyűlés elnöke, mivel a párt vezetése a salgótarjáni Skuczit jelölte erre a posztra, így kvázi bosszúból megszavaztatta az egyébként nyugat-nógrádi többségű közgyűléssel a költözést.

Telefonon beszéltünk Barna Jánossal, és megkérdeztük, igazak-e ezek a szóbeszédek, illetve mi volt a valódi oka a költözésnek, miért pont mostanra időzítette, illetve egyeztetett-e a pártvezetéssel erről előtte.

05
Fotó: Huszti István

A megyei közgyűlés fideszes alelnöke szerint szó sincs bosszúról, ő több érvet is felsorakoztatott a döntés mellett, amelyek mind megállják a helyüket. Az 1950-ben meghozott politikai döntés után, amivel az erős polgári települést szerették volna meggyengíteni a szocialisták erős bázisának számító ipari várossal Salgótarjánnal szemben, nagyon is indokolt lehet egyfajta szépségtapaszként ez a döntés. A megyének nincs már igazán intézményrendszere, a területfejlesztési koordinációs feladatát pedig bárhol el tudja látni. Salgótarján nem is szavaz a közgyűlés összetételéről, illetve a fejlesztési forrásokban sem lesz változás, hiszen a megyeszékhelynek most is saját kerete van.

Az időzítéssel kapcsolatban pedig elmondta: az ötlet, a terv 2012 óta megvan, de egyrészt a leköszönő elnök, Becsó Zsolt – aki az országgyűlési képviselőséget választotta – utolsó évébe nem szeretett volna bekavarni, ahogy a választás előtti kampányidőszakba sem szeretett volna bedobni egy olyan témát, ami feleslegesen fel lett volna erősítve, át lett volna politizálva.

Nem cél, csak előjel

Bár a képviselő azt mondta, ezzel sem rövid sem hosszú távon nem az a céljuk, hogy megyeszékhelyváltás történjen a megyében, azt azért elismerte, hogy előjele, előszele lehet egy ilyen folyamatnak egy ilyen döntés.

„Vannak városok, amik fejlődnek, és vannak városok, amik pusztulnak. Abból a szempontból liberális vagyok, hogy szerintem az a jó, ha a politika minél kevesebbet avatkozik bele, vagyis ne szóljunk bele, ha egy város fejlődik, és azzal változnak a struktúrák, feladatkörök. Márpedig, ez a tervezett megkötés gátja lenne több település fejlődésének is" − mondta Barna, aki szerint a költözést ellenzőknek nincsenek valódi érveik, és biztos benne, hogy a frakció nem fogja megakadályozni azt.

Barna szerint látni kell, hogy Salgótarján lakossága durván visszaesett, a rendszerváltás után nem igazán tudott talpra állni, a legtöbb gyár bezárt, jelenleg a körülbelül fele annyi lakosú Balassagyarmat, az éveken át büntetett polgári város ipari termelése nagyobb, mint Salgótarjáné.

Próbáltuk elérni a közgyűlés fideszes elnökét is, aki a költözést salgótarjáni képviselőként nem támogatta, de a mobilján nem értük el; munkahelyén úgy értesültünk, hétfőig, a Fidesz frakciójának végső döntésééig szabadság miatt nem is tudjuk elérni. Elértük viszont Balassagyarmat fideszes és Salgótarján szocialista polgármesterét.

02
Fotó: Huszti István

Akkor foglaljuk vissza a Felvidéket

A balassagyarmati Medvácz Lajos szerint örömteli dolog lenne, ha a városba költözne a közgyűlés, a városháza mellett álló, 1800-as évek közepén épült vármegyeházában már ki is jelölték az irodákat és termeket, amiket a város ingyen ad. Elmondta, a rendszerváltás után egyszer már komolyan felmerült ez a költözés, akkor azonban nem tudták keresztülvinni a tervet.

Dóra Ottó, Salgótarján MSZP-s polgármestere szerint a benyújtott módosítók nélkül is törvénytelen lett volna a közgyűlés költöztetése, mivel egy megyei önkormányzati rendelettel kormányhatározatot nem lehet felülírni, márpedig egy kormányhatározat eddig is előírta, hogy a megyei közgyűlés helye a megyeszékhelyen van. A szocialista polgármester is azok közé tartozik, akik szerint a javaslat egyfajta féltékenység vagy bosszú volt: nem az lett az elnök, aki nagyon szeretett volna lenni, a Rogánék módosítóján pedig látszik, hogy ezt nem is fogják tudni keresztülvinni.

Dóra szerint ez a történelmi igazságtétel érv olyan, amit akár addig is folytathatnánk, hogy miért nem viszik akkor Losoncra a közgyűlést, az is volt megyeszékhely, és akkor ahhoz meg ugye csak a Felvidéket kellene visszafoglalni. Szerinte a Fidesz felesleges harcba ment bele ezzel, a döntés a helyi szocialistákat csak megerősítette, és hozzátette, hogy bár nem szeretne, de Salgótarjánban gond nélkül az utcára tudna vinni 15 ezer embert, ha tényleg elköltöztetik a közgyűlést. Dóra is azt gondolja, hogy a költözés csak az első lépése a tervezett megyeszékhelyváltásnak.

Kutya-macska barátság

Bár a megyei közgyűlés költözése nem jelent megyeszékhelyváltást, kérdés, egy megyeszékhelyváltás teljesen valóságtól elrugaszkodott döntés lenne-e Nógrád megyében. Salgótarján egyre kilátástalanabb gazdasági helyzete, fogyó lakossága, romló mutatói mellett folyamatosan erősödő Balassagyarmat visszakövetelheti-e régi, megyeszékhelyi rangját?

Ön szerint hol legyen Nógrád megye székhelye?

  • 4418
    Balassagyarmaton
  • 3428
    Salgótarjánban

A rendszerváltás után, már 1991-ben felhatalmazta Balassagyarmat polgármesterét a városi képviselő testület, hogy készítse el a megyeszékhelyi rang visszakérésének előterjesztést. A város meg is nyert jó néhány megyei települést, hogy támogassák az elképzelést. A dolog akkor is a képviselő-testület költözésével kezdődött volna, de Salgótarján érthető okokból teljesen elzárkózott az ötlettől, és végül nem is lett belőle semmi. 

A két település közti viszonyt jól jellemzi egy 1992-es hír: „Évtizedek óta tart a kutya-macska barátság Nógrád megye két legnagyobb városa, a megyeszékhely Salgótarján és a hajdani megyeszékhely Balassagyarmatközött. Ennek akar most véget vetni, a salgótarjáni önkormányzat, megelégelve az áldatlan állapotokat, amelyekre az a jellemző, hogy hol gazdasági, hol politikai okok által színezett viták pattannak ki a két rivális város között. S miután eddig jószerivel csak a sajtóban üzengettek egymásnak a ,,perben álló,, felek, a nézeteltérések soha nem tudtak nyugvópontra jutni. Nem használt a két város közeledésének a nemrégiben napirendre került megyeszékhely áthelyezési vita sem, sőt, a zömében érzelmi, indulati síkon folytatott többszöri pengeváltás újabb érzékeny sebeket is ejtett. A rossz szomszédi viszony a megye országgyűlési képviselőinek munkájára is hatással van, feszültségeket szít közöttük".

Ellátogattunk mindkét településre.

A panelek gyorsabban csúnyulnak

Az 1950-ben kinevezett megyeszékhely, Salgótarján mesterségesen felhúzott ipara mára szinte teljesen összeomlott, eltűnt. A rendszerváltás után sorra szűntek meg a gyárak, üzemek, a város a nem kevés fejlesztési források ellenére sem tudott talpra állni. Lakossága az elmúlt 15 évben több ezerrel csökkent, a felsőfokú végzettségű, szakmát szerző fiatalok elhagyják a várost, a munkanélküliség pedig 20 százalék fölött van. A befektetők elkezdték a környező településeket vagy épp Balassagyarmatot választani Salgótarján helyett.

04
Fotó: Huszti István

A város polgármestere szerint − amellett, hogy Balassagyarmat sem áll sokkal fényesebben, mint Salgótarján − a közgyűlés elköltöztetése lélektanilag lesz rossz hatással a városra. Egy megyeszékhelyváltás pedig komoly érvágás lenne. A megye egyébként körülbelül 20 milliárd forint fejlesztési pénz felett diszponál, míg Salgótarján mint megyeszékhely körülbelül 7 milliárd felett. Nyilvánvalóan, ha elveszíteni megyeszékhelyi státuszát, azzal ezt is elveszítené.

Dóra szerint a rendszerváltásból Balassagyarmat sem tudott rendesen kikecmeregni, ugyanúgy vergődik, mint Salgótarján, a város közgyűlése által elfogadott határozat szerint semmiképpen sem tekinthető történelmi igazságtalanságnak, hogy 1950-től Salgótarján lett Nógrád megye székhelye. Salgótarján Balassagyarmatnál egy évvel korábban, 1922-ben vált várossá; lakossága több mint kétszer akkora, mint Balassagyarmaté, és Salgótarján az iparosodottság mértékét, gazdasági súlyát tekintve megtartotta elsőségét a nyugat-nógrádi várossal szemben.

Persze most valamivel jobb a helyzet ott, szemre tetszetősebb, a panelek gyorsabban csúnyulnak, mint a polgári házak, és bár jobbak Balassagyarmat foglalkoztatási mutatói, de minden másban rosszul áll mindenki

 − érvelt Dóra.

A legbátrabb város

Balassagyarmat 1923-ban lett város, történelmének egyik kiemelkedő eseménye az úgynevezett csehkiverés: 1919-ben a megszálló cseh helyőrséget önkéntesekből álló fegyveresek visszaszorították az Ipoly túlpartjára. A város több mint 160 éven keresztül, 1785 és 1949 között volt Nógrád megye székhelye. Ezt egy 1950-es politikai döntés változtatta meg. A kommunista párt minden erővel azon volt, hogy meggyengítse az erős polgári városokat, megyeszékhelyeket, így lett Balassagyarmat helyett az iparvárosnak felhúzott Salgótarján Nógrád megye székhelye. (És így lett Esztergom helyett Tatabánya Komárom megye székhelye, vagy Békésben Békéscsaba Gyula helyett.)

01
Fotó: Huszti István

A rendszerváltással azonban sokkal nagyobbat zuhant Salgótarján, Balassagyarmatnak nem volt honnan: egy polgári város volt, az is maradt. Jelenleg pedig a megyeszékhelyhez képest fellendülőben van, leginkább könnyűipari cégek települnek le a városban, illetve környékén. 

A város polgári jellege a tavaly megújult főtéren, az ott található Városházán, az 1800-as évek közepén épült Vármegyeházán, a szemközti oldalon található jelenleg képtárként funkcionáló, egykori kaszinón vagy a mögötte található hotel épületén is meglátszik.

A megyei közgyűlés a Vármegyeházába költözne, ahol jelenleg Fidesz-irodák találhatók, illetve egy szakközépiskola. Az épület egyik szárnya még a közgyűlés átköltözésével is teljesen kihasználatlan marad. Az épület udvarán található az ország legrégebbi, ritka, kör alakú börtöne, amit hosszú távú tervek szerint börtönmúzeummá, hotellé alakítanának. A hosszú távú tervek között szerepel még egy rekreációs központ kialakítása, illetve a most magánkézben lévő lakatlan hotel épületének visszaszerzése is.