Gyöngyi
9 °C
9 °C

Rohamrendőrökkel védték a Parlamentet

BSZ 9411
2014.11.17. 23:55 Módosítva: 2014-11-17 23:56:21
Hosszas kiszorítósdi utójáték követte a Kossuth téren a kormányellenes tüntetést, a rendőrség és a tiltakozók között. Bár az EU-zászlókkal tűzdelt többezres tiltakozás kormányellenesnek indult, a felszólalók inkább az egész elmúlt 25 évet temették volna, új rendszerváltást követelve. Vidéken is volt tiltakozás, de Európa több városában is tartottak kisebb demonstrációkat Londontól Amszterdamon át Berlinig.

Békés hazamenetel helyett kordonbontás lett a „közfelháborodás napjából" a Kossuth téren. A kormányellenes tüntetők a tiltakozás hivatalos lezárása után előbb egy órán át a Parlament lépcsőjénél álló rendőrökkel néztek farkasszemet – és bár összecsapás nem volt, a rendőrök csak a tömegben rosszul letteket emelték ki –, este nyolc előtt pedig már megjelentek a sisakos rohamrendőrök is a Parlament fő lépcsőjénél.

Megjelenésük kezdetben inkább növelte a feszültséget, ahogy az is, hogy többször felszólították a tömeget a távozásra. A rendfenntartók azonban fegyelmezetten igyekeztek apránként hátrébb szorítani, a tömeget, amely magától csak nagyon lassan fogyatkozott a tüntetés utáni első órában.

Este tízre azonban már csak ezren maradtak a tüntetők, akiket a rohamrendőrök apró lépésekben végül messzebbre toltak Parlament falától. Ezután az Alkotmány utca felé terelve elkezdték kitolni a tüntetőket méterről méterre, a Kossuth tér műveleti területnek minősített Parlament előtti részéről. Még így is sokan maradtak a téren, ami végül 23 óra után ürült ki szinte teljesen.

Az ORFK késő esti közleménye szerint senkit sem állítottak elő vagy vettek őrizetbe. Négy nő lett rosszul, egyikük meg is sérült, őket a rendőrök segítették ki a mentőkhöz.

Orbán híján Orban

Az ország több városában is volt demonstráció, Győrben, Szombathelyen, Nagykanizsán, Pécsen, ahol ezren vonultak a város főterére. Száz főt elérő tüntetés volt Berlinben, Londonban, kisebbek Stockholmban, Amszterdamban, Brüsszelben is – utóbbi helyen jobb híján az egykori belga miniszterelnök, Walthère Frère-Orban szobránál.

Igaz, a 19. századi politikus csak két évig állt a kormány élén, ráadásul liberális volt.

CCCP, basszátok meg

A sokezres budapesti tüntetésen szokatlanul vegyes volt a kép, idősek, fiatalok egyaránt megjelentek. Még a Parlament előtti füves területet is igyekeztek megkímélni.

A tüntetés elején az MSZP frakciójának irodájából Kunhalmi Ágnesék kilógatták az EU zászlaját, amit a tömeg nagy ovációval fogadott. Ez volt az utolsó, aminek az ellenzéki párt örülhetett a tüntetésen.

A pódiumon felszólalók ugyanis nagyjából

mindenkit elküldtek a fenébe az elmúlt 25 év politikai elitjéből.

Talán az elitellenességet hangsúlyozta a felszólalókat felkonferáló fiatalember vörös sálas, sildes sapkás fekete bőrdzsekis összeállítása, amihez kissé váratlanul egy CCCP feliratú pulóvert vett fel – elvégre mégiscsak EU-zászlók lobogtak a tömeg felett, és a kormány túlzott orosz kapcsolatait kifogásoló transzparensekkel tiltakoztak.

Az „Orbán, takarodj!” rigmusra fél órát kellett várni, a pódiumról viszont – megint csak a teljes elitre vonatkozóan – a „basszátok meg” valamivel korábban hangzott el.

Krasznahorkai Emma a „dühös vagyok" refrénjére felépülő beszéde is az elmúlt 25 évvel kapcsolatos általános elégedetlenséget tükrözte, az MSZP, a Fidesz, Bajnai, Orbán, de még az LMP és a 4K! is a felsorolásban volt az MTVA Híradójával és a kormány netadójával együtt.

Kertész Luca és Nemes Balázs harcos hangon elmondott beszéde is ezt tükrözte. Mindannyian hangsúlyozták, hogy nem a netadó vitte őket utcára, az csupán az utolsó csepp volt a pohárban.

Ebből a vonalból talán a gyors nemzeti konzultációt tartó iskolai tanárnő felszólalása lógott ki. Az alábbi kérdéseket tette fel: „Akarja-e ön,

  • hogy a kormány további százmilliárdokat vonjon ki a közoktatásból,
  • hogy beszélő szerszámokat bocsásson ki a magyar közoktatás,
  • hogy az oktatási rendszer kivesse magából a legelesettebbeket,
  • hogy az érettségi adó gimnáziumokba csak a kiváltságosok járhassanak,
  • hogy a továbbtanulást elzárják a gyermeke elől,
  • hogy gyermeke már akár 14 évesen elhagyja a magyar közoktatást és ezzel akár Magyarországot is.

„NEM" – zárta rövidre a nemzeti konzultációt.

Hozzá hasonlóan egy kicsit más volt a hangvétele Horváth Andrásnak is.

A NAV korrupciós ügyeit nyilvánosságra hozó egykor adóellenőr, ezúttal ércesebb hangon szólalt meg, arról beszélve, hogy

  • a kormány inkább a bűncselekményekre utaló dokumentumok eltüntetésén dolgozik a NAV-nál,
  • nincs Orbán–Simicska-háború,
  • korrupcióellenes intézményt kell létrehozni, akár EU-s irányítás alatt is, ha a kormány nem képes elhatározni magát a korrupció felszámolására.

Nem terveztek semmit

Még javában farkasszemet néztek a rendőrökkel a tüntetők, amikor az ATV stúdiójában az egyik szervező már arról beszélt, hogy a tüntetés utánra nem volt különösebb tervük. „A tüntetés lezárult akkor, amikor a konferanszié bejelentette, hogy a tüntetésnek vége van” – mondta Dabóczy Mihály, aki a pódiumon az elmúlt 25 év eltemetéséről beszélt.

„Adtunk tanácsokat arra, hogyan lehetne folytatni a most indult ellenállást: közösségeket kell létrehozni és ezeknek a közösségeknek kell a céljait meghatározni, és ebbe az irányba mutató cselekvéseket végrehajtani" – jelentette ki Dabóczy. Hogy milyenek is legyenek ezek a célok, milyen legyen az új rendszer, ahhoz szerinte „valódi nemzeti konzultációt kell tartani".

Az általános elitellenesség jól kirajzolódott abban is, hogy Dabóczy szerint közösségi hálózatok létrehozására van szükség, de pártalapításra vagy a választásokon való elindulásra nem feltétlenül, mert „sok más módszerrel is lehet befolyásolni", hogy milyen országban akarunk élni.