Most a két tannyelvű iskoláknak megy neki a kormány

Október végén jelent meg a Magyar Közlönyben egy miniszteri rendelet, amely komoly csapást mér a két tanítási nyelvű oktatást nyújtó iskolákra, írja a Népszabadság.

Csak azok a két tannyelvű intézmények működhetnek a jövőben, amelyekben: 

• a képzés indulásának tanévére beiratkozott tanulók legalább nyolcvan százaléka az intézményben marad érettségikor is,

• az iskolába járó tanulók kilencven százaléka az érettségi mellett középfokú nyelvvizsgát is tesz.

Ezeket a követelményeket 2017 őszéig teljesíteni kell, vagyis olyan évfolyamokra is vonatkozik, amelyek már megkezdték tanulmányaikat.

Egy, a lapnak név nélkül nyilatkozó intézményvezető ugyanakkor kifogásolta, hogy ezek a feltételek függetlenek a pedagógusok munkájától, vagy a képzés minőségétől. Mint mondta, a lemorzsolódásnak számos oka lehet: elköltözik a család, vagy az egyik szülő állást kap külföldön és a család is vele tart. De azt is igazságtalannak tartja, hogy ez a feltétel az első évfolyamra vonatkozik, amikor a gyerekek csak az adott idegen nyelvet tanulják, és a végén vizsgát tesznek.

Ez tulajdonképpen próbaév, ekkor nézzük meg, hogy a diákok alkalmasak-e arra, hogy a következő évtől a tantárgyakat idegen nyelven tanulják. Ilyenkor 2-4 diákot általában eltanácsolunk, vagy ők maguk ijednek meg, ami természetes dolog. Ha a jogalkotó a lemorzsolódást szabályozni kívánja, akkor e felmérő után kellene százalékos arányt előírnia az érettségihez, nem a belépéskor.

Az intézményvezető szerint a rendelet figyelmen kívül hagyja azt is, hogy az érettségi vizsgaszabály szerint a tanuló nem köteles a célnyelvből emelt szintű érettségit tenni (ez felel meg a középszintű nyelvvizsgának), ha a továbbtanulási stratégiái, pontszámítási kalkulációi miatt úgy dönt, neki elég a középszintű érettségi. Ez pedig veszélyezteti azt, hogy az adott évfolyam elérje a kilencven százalékot.

A Népszabadság felhívja a figyelmet arra is, hogy a törvénykezést már megint nem előzte meg szakmai egyeztetés, és hogy az Emmi két államtitkárságán egymásnak ellentmondó döntések születnek. Mint a lap írja, míg a felsősoktatási államtitkárságon bemeneti követelményként akarják előírni a nyelvvizsgát a felsőoktatásba lépéskor, addig a közoktatásin ellehetetlenítik azokat az iskolákat, amelyek a leghatékonyabban juttatják középfokú nyelvvizsgához tanulóikat.