Orbán: Csak a gyenge országnak nincsenek konfliktusai

Magyarország magyarbarát

A magyaroknak nem érdekük egy újabb hidegháború

− mondta Orbán Viktor a Magyar Diaszpóra Tanács IV. ülésén, a Várkert Bazárban. A miniszterelnök, amikor a jelenlegi geopolitikai helyzetről szólt beszéde végén, elmondta: Magyarország tagja a NATO-nak és az EU-nak, és „lojális lesz a szövetségeseihez”, még akkor is, ha nem ért egyet bizonyos lépésekkel. Viszont Magyarországnak emellett mindent meg kell tennie, hogy a geopolitikai helyzetéből fakadó gazdasági érdekeit megpróbálja megvédeni:

Nem járulok hozzá egy olyan politikához, ami visszahozza a hidegháborút. Nem szeretném úgy befejezni az életem, ahogy elkezdtem... nem akarunk semmilyen falat látni.

A miniszterelnök szerint az, hogy Magyarországot oroszbarátnak minősítik, szamárság, mert Magyarország magyarbarát. Kiemelte viszont, hogy Magyarországnak nem érdeke, hogy piacokat, együttműködő partnereket veszítsen, főleg olyanokat, amelyek gazdagok nyersanyagokban.

Nem a Marson élünk, geopolitikai tények vannak. Jobbra a germánok, körös-körül a szlávok, kicsit balra el az oroszok, így festenek a tények.

Szerinte a nyugati világnak meg kellett volna teremtenie egy olyan energiarendszert, ami összekapcsolja északot déllel, de erre nem adtak pénzt, a Nabuccót nem építették meg, hiába kérte ezt többek között Magyarország is többször.

Szerinte csak most veszik komolyan, amikor kialakult egy komoly ukrán–orosz konfliktus:

Ezeket húsz vagy tíz évvel ezelőtt kellett volna megtenni, és akkor a geopolitikai valóság más lenne ebben a térségben.

Behorpadt nemzetközi hírnév

A miniszterelnök arról is beszélt, nagyon fontos, hogy Magyarország gazdaságilag sikeres legyen, mert szerinte csak így ellensúlyozható a szellemi viták miatti negatív nemzetközi megítélés.

A nemzetközi térben a szellemi alapállásunk miatti negatív megítéléseket csak a gazdasági sikerekkel lehet ellensúlyozni

− mondta, azt ugyanis reménytelennek látja, hogy „Magyarország behorpadt nemzetközi hírnevét ideológiai vitákkal ki lehessen javítani”, mivel a magyar kormány számos dolgot a nyugati mainstreamtől eltérően lát.

Az EU legvidámabb barakkja

Orbán a szuverenitásról beszélve elmondta, 1989-ben volt egy világos terv: szabad Európa, szabad Magyarország, szabad magyar nemzet. Úgy fogalmazott, Magyarország számára az Európához való csatlakozás hitbéli kérdés volt, és azt gondoltuk, ha átvesszük a nyugati, neoliberális elveket, az automatikusan jóléti államhoz vezet, a jogrendszer pedig a védelmünket jelenti. Ezt okkal gondolhattuk, ez volt a korszellem és világhangulat. De valahogy kívülről vártuk a megoldást Magyarország bajaira, kihívásaira:

A szabad Magyarország első két évtizede arról szólt, hogy kiárusították az országot, majd hitelekből tartották fenn a jóléti állam illúzióját, és másodjára is a legvidámabb barakká váltunk, csak most az EU-ban.

− fogalmazott, majd példaként hozta a devizahiteles problémát. Orbán szerint a 2008-as válság volt a nagy kijózanodás:

Ez a pénzügyi nyugati válság kijózanító volt, elkezdtünk hallgatni a józan eszünkre.

Orbán szerint „a szabadságunk forrása mi magunk vagyunk. Ha van erőnk kivívni, és élni vele, jól fogunk élni. Ez alól a törvény alól semmi sem ment föl, sem az EU-tagság, sem NATO-tagság."

Senki sem fogja helyettünk megküzdeni a küzdelmeket.

A miniszterelnök szerint a kommunizmus maradványa, hogy a 40 évig gyámság alá helyezett nemzet könnyen azt gondolja, helyette vívják meg a küzdelmeket, helyette döntenek, amivel nehéz szakítani. De nem lehetetlen, erre példa a 2010-es kétharmad, „ami megadta az erőt ahhoz, hogy átalakíthassuk a közgondolkodást, a közjogi rendszert és a politikai játékszabályokat" − fogalmazott.

Orbán szerint Magyarországon vita van arról, hogy a gazdasági önrendelkezés értelmes törekvés-e egy globalizált világrendben. Pedig elég megnézni Németországot vagy Amerikát, ahol nem kérdés, hogy a nemzeti érdekek mozgásterének megteremtése a legfontosabb. Szerinte ilyen vita csak nálunk van.

Szervilis megfelelési kényszer helyett elkezdtünk európaiként viselkedni. Rájöttünk, az a jó európai, aki nem fogad el mindent szó nélkül, hanem kiáll az érdekeiért, vállalja a konfliktusokat.

− mondta, majd hozzátette,  az lehet, hogy máshol finomabban fogalmaznak. A gyenge nyelvtudással viszont az a baj, hogy az embernek ki kell mondania, mire gondol konkrétan, és abból lesznek a konfliktusok. Ha igaz, hogy mi is Európához tartozunk, akkor alakíthatjuk is Európa jövőjét, jogunk van saját ötleteket bemutatnunk, javaslatokat tennünk.

Kóser Alkotmány

Az Alkotmány is szóba került. Szerinte most mindenki csak arra emlékszik, milyen konfliktusok voltak körülötte, de ritkán beszélünk arról, hogy „ez az egyetlen EU által átvilágított alkotmány, ez az egyetlen, amit összevetettek az EU jogrendjével... egy kóser alkotmány". 

Európai korszellembe bombaként robban be az új magyar alkotmány

− fogalmazott, és hozzátette, függetlenül a kontraszttól, ez az EU jogrendjével összefésült jogi dokumentum. Ami egyébként egy páratlan kreáció az Európai Unió történetében, mivel ellenben a többi közép-európai ország alkotmányával, ez már akkor készült, amikor az Európai Unió tagja voltunk. Ezért is van az, hogy a többi alkotmánnyal ellentétben a miénk körül ennyi vita volt. Az ország megnevezése nélkül annyit mondott, van olyan alkotmány, ami a szentháromság definíciójával kezdődik, de soha senki nem támadta. A magyar Alkotmány Szent Istvánra való utalása viszont azonnal politikai vitákat gerjesztett.

Orbán szerint a következő évek intézkedései:

• elindul az ország történetének legnagyobb gazdaságfejlesztési programja
• minden magyar lakásban lesz széllássávú internet
• 2018-ig minden autópálya eléri az országhatárt
• 2018-ra elérjük a teljes foglalkoztatottságot
• létrehozzuk Európa legrugalmasabb munkaerőpiacát
• megszilárdul az adórendszer
• erősítik a családtámogatási rendszereket
• házasságot támogató juttatásokat vezetnek be
• beindul az Államreform II.