Menyhért, Mirjam
12 °C
24 °C

Orbán: Az az érdekünk, hogy Magyarország és Oroszország között legyen valami

2014.11.20. 10:44

„A magyar kormány célja, hogy a magyar nemzet fennmaradjon, a magyar emberek életminősége javuljon. A magyar kormány nemzeti elkötelezettségű kormány. Két szélsőséget kell elutasítanunk, ha valaki nem tekinti értéknek a nemzeti létet, illetve ha kétségbe vonja más nemzetek létezéshez való jogát” – jelentette ki Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) ülésének kezdetén.

Mi az a Máért?

A Magyar Állandó Értekezletet az első Orbán-kormány idején hívták össze, majd a szocialista kormányok idején szünetelt. Újjászületése a második Orbán-kormányhoz kötődik. A magyar állam vezetői és a külhoni magyarság képviselői - főként a határon túli magyar pártok vezetői – évente legalább egy alkalommal, a miniszterelnök meghívására ülnek össze.

A Máért sajtónyilvános részében Semjén Zsolt után Orbán Viktor miniszterelnök szólalt fel, aki elmondta, hogy a 2014-es év a választások éve volt mindenhol a Kárpát-medencében. Szerinte a magyar érdekképviselet erősödött mindenhol, a Délvidéken, Kárpátalján, Felvidéken és Erdélyben is jól szerepeltek a magyar pártok.

A választások legfontosabb tanulsága, hogy ha van összefogás, van győzelem, ha viszont szétforgácsolódunk, akkor vereséget fogunk szenvedni, az anyaországban és külhonban is.

Orbán ezt követően az ország külpolitikája kapcsán elmondta, hogy most Európa nyakába szakadt egy hideg béke, és egyelőre nem látni, hogy ennek kik lesznek a vesztesei és a nyertesei. Mint mondta, Ukrajnában háborús helyzet van, „szeretném világossá tenni, hogy következetesen ki kell állnunk keleti szomszédunk területi szuverenitása mellett, ki kell állnunk az ukránok mellett".

Az nem amerikai vagy európai, hanem magyar érdek, hogy Magyarország és Oroszország között legyen valami, ez pedig Ukrajna. Egy szuverén, demokratikus Ukrajna, ahol egy 200 ezres magyar közösség él.

Mint a miniszterelnök mondta, ennek az évnek az a legfontosabb változása, hogy a geopolitikai megközelítés a korábbinál fontosabbá vált. „Mi, veterán rendszerváltók, láttunk már teljes világpolitikai átrendeződést. Nem szeretném úgy befejezni az életemet, ahogyan elkezdtem, ugyanabban a világpolitikai rendszerben."

Orbán hangsúlyozta, hogy a magyar nézőpontot Európában a legjobban a németek értik, a hidegháborús kettéosztottságuk okán, ezért Magyarország folyamatosan figyeli a német pozíció alakulását, ami iránytűt is jelent számunkra. Orbán a Máérton részt vevő külhoni magyar pártok képviselőinek figyelmét is felhívta arra, hogy kövessék figyelemmel Németország külpolitikáját.

Amikor válság van a világban, amikor a világ hatalmai meg akarják szabni az egymással szembeni érdekszférájuk határait, akkor nem az a feladatunk, hogy értékeljük a nagyhatalmak magatartását, hanem az, hogy a saját szempontjainkat határozzuk meg. Nem az a kérdés, hogy Magyarországnak hova kell állnia – ez egy kommunista megközelítés –, hanem az, hogy mi a magyar érdek, ezt kell meghatároznunk.

A kormányfő emlékeztetett rá, hogy a NATO tagjai vagyunk, és mindig teljesítettük a kötelezettségünket. Mint mondta: „Elmentünk Afganisztánba, pedig nem a mi háborúnk volt, és büszkék vagyunk rá. Elmentünk Irakba, erre nem vagyunk büszkék, de elmentünk, mert a szövetségeseink ezt kérték, most viszont minden szövetségesünktől azt kérjük, hogy segítsenek a mi érdekeinket képviselni."

Mi a magyar geopolitikai érdek? A béke, az energiabiztonság és a kereskedelmi lehetőségek – ezeket kell megvalósítani.

Orbán szerint az ország úgy szeretne kikerülni ebből a vitahelyzetből, hogy annak minden jelentős szereplője Magyarország sikerében legyen érdekelt. „Ha erről a kötélről nem esünk le, akkor sikeres külpolitikát folytatunk. Az a cél, hogy Amerika, Európa, Oroszország, Kína, az arab világ, India, Japán, Törökország is találja meg itt a számítását, nem könnyű ezt kialakítani, de ma ebben a pozícióban vagyunk.

A felszínen zajló politikai lökdösődések ne zavarják meg önöket. Amerikával a mélyben egy erős és kölcsönös együttműködésünk alakult ki.

Mint mondta, az a meggyőződése, hogy ezzel a vonalvezetéssel tudja a kormány a legtöbb támogatást adni a Kárpát-medencei magyarok számára, „csak ez lehet a bátor, nemzeti önérdekből álló lépés”.

Orbán Viktor az EU jövőjével kapcsolatban elmondta, hogy az európai intézményeket meg kell erősíteni, a recessziós hullámot el kell hárítani, ehhez pedig erős bizottságra van szükség. Mint mondta, volt vita az Európai Bizottság elnökének személye körül, „mi nem támogattuk, de erős elnök nélkül nem képzelhetőek el a változások.

Juncker a mi elnökünk, támogatni kell a munkáját, különben súlyos veszteségeket könyvelhetünk el.

A miniszterelnök szerint a sikeres nemzetpolitika feltétele az erős anyaország, Magyarország pedig most az unióban a gazdasági növekedés tekintetében a dobogón áll. 2015-től pedig meghirdeti a kormány Magyarország történelmi léptékű, gazdaságfejlesztési programját, aminek eredményeképpen 2018-ban várhatóan teljes foglalkoztatás lesz az országban.

A magyar kormány jövő évtől a magyar nyelvű szakképzés évét indítja meg a Kárpát-medencében, mert Orbánnak az a meggyőződése, hogy a szakmunkások számát kell jelentősen növelni. Egy olyan ösztöndíjprogramon dolgoznak, amiben mondjuk egy székelyudvarhelyi szakmunkás ösztöndíjjal mehet tanulni Budapestre vagy Szabadkára. „Egy Erasmushoz hasonlatos programban gondolkodunk, ki fogjuk találni a magyar nevét.” Mint mondta, ez a következő év legfontosabb célja, és ehhez a pénzügyi keretek is rendelkezésre állnak.