Salamon
6 °C
14 °C

Megfejtettük Kósa Lajos fémkupakját

2014.11.20. 14:06

Inkább az áruk, a szolgáltatások adóztatását, jövedék esetében, fémkupak esetében, amelyek termékdíjként jelentkeznek, és azok ilyen környezetvédelmi szempont, hogy a fémkupakoknak az ügyében fellépve próbáljuk meg ezt a szemléletet csökkenteni,

tehát egy sor olyan adóintézkedést fogadtunk el, amelyik alapvetően nem érinti az emberek mindennapi életét

Valószínűleg az egész ország próbálja megfejteni Kósa Lajos tegnapi válaszát, amit arra a kérdésre improvizált, hogy az adóváltozások mennyiben fogják érinteni a lakosságot. De vajon miért pont a fémkupakok akadtak be Kósa Lajosnak? Miért pont ezt említette meg kétszer is az amúgy összefüggéstelen válaszban?

A kereskedelmi csomagolás után magasabb termékdíjat kell fizetniük a termékeket gyártó vagy itthon forgalomba hozó vállalkozásoknak, mondta az Indexnek Kutich Péter, a Termékdíjszakértő.hu ügyvezetője. Ez eddig elsősorban az ásványvizek, üdítők, szeszes italok csomagolására vonatkozott. Az eddigi szabályok szerint a papír, a műanyag és a fémcsomagolások is ebbe a kategóriába estek, de a címke és a záróelem (lásd kupak) eddig nem tartozott a termékdíjas körbe. A kupak eddig is termékdíjas volt, csak nem kereskedelmi csomagolószer, vagyis olcsóbban adózott.

Az adótörvények módosításával mostantól kereskedelmi csomagolásnak csak a fémből készült csomagolószerek minősülnek, magyarázta Kutich Péter. Miután a törvényből kivették a kivételeket, a magasabb termékdíj innentől a fémkupakokra is vonatkozik. Ha tehát egy borász a palackjain fémkupakokat használ, a jövőben számolnia kell vele, hogy a gyártótól vagy a forgalmazótól azt magasabb termékdíjjal szerezheti be.

Kósa Lajosnak feltehetően azért maradt meg ez az ügy valahogy a fejében, mert ebben a kérdésben vita lehetett. A törvényalkotási bizottság be is adott egy olyan módosító indítványt, ami a fémkupakokat kivette volna a magasabb termékdíj alól, de ezt valamiért nem szavazták meg. Kutich Péter úgy emlékszik, hangzott el olyan nyilatkozat, hogy ezt a kérdést később még rendezni fogják.

Furfangos

A műanyag és egyéb csomagolószerek kikerültek a magasabb termékdíj alá tartozó kereskedelmi csomagolás kategóriájából, de az ilyeneket forgalmazók ezzel nem jártak jobban, sőt. Eddig a kereskedelmi csomagolásnak minősülő műanyag után kilónként 60 forintot kellett fizetni, a nem kereskedelmi csomagolásnak tekintett műanyagért pedig 42 forintot. Ez utóbbi kategória termékdíját most 57 forintra emelték meg, így a műanyag csomagolást (nagyrészt PET-palackot) gyártók és forgalmazók most 3 forinttal vannak beljebb a korábbi helyzethez képest, a többiek pedig elég rosszul jártak. Magyarország így Európában eléggé szokatlan módon csökkentette a PET-palackok termékdíját, a többi műanyag csomagolás (tasak, zsák, tejeszacskó, szemeteszsák) termékdíja viszont 35 százalékkal emelkedett. A fémcsomagolások díjtételét – a kereskedelmi csomagolószereknél – az eddigi 300 forintról 304 forintra emelték.

Környezetvédőket a Dunába

Kósa egyébként nem véletlenül sorolta a környezetvédelemmel összefüggő adóügyet azok közé a tételek közé, amelyek „alapvetően nem érintik az emberek mindennapi életét”. A Fidesz ügyvezető alelnöke a párton belül is közismert módon azok közé tartozik, akik kifejezett ellenszenvvel viseltetnek a környezetvédelem és a zöldpolitika iránt.

Hírnevét azzal alapozta meg, hogy a párt környezetvédő szekciójának ülésén felszólalva azt állította, szerinte a Dunába kellene lőni minden környezetvédőt.

A Fidesz-alelnök a párt országos elnökségének küldötteként vett részt a 2010 előtt, még ellenzéki szerepben működő párt zöld frakciójának ülésén, ahol ezzel a beszólásával rögtön sikerült vérig sérteni a résztvevőket. Ugyanott azt is elárulta, hogy régóta képviseli ezt a szemléletet, az első egyetemi szakdolgozatát is arról írta, hogy a környezetvédelem miként teszi tönkre a gazdaságot.

Kósa másfél éve a Fidesz gyulai kihelyezett frakcióülésén majdnem ölre ment az akkori környezetvédelmi államtitkárral, akin a megemelt talajterhelési díjat kérte számon. A drasztikusan megemelt díjat a miniszterelnök valamint a teljes frakció előtt a „hülye környezetvédők” ármánykodásának minősítette. Illés Zoltán válaszában meghazudtolta Kósát, és hosszan magyarázta, hogy egyszerű gazdasági érdek állt a döntés mögött.

Kósán kívül más polgármesterek azért kérték kényszerítő intézkedésként, hogy emeljék meg a díjat, mert így tudták rászorítani az újonnan csatornázott települések lakóit, hogy a hagyományos pöcegödrök helyett csatlakozzanak rá a csatornákra. Ha nem teszik, a települések elvesztik a milliárdos, százmilliós uniós támogatásaikat. A vitában felpaprikázódott Kósa személyes elégtételt akart venni, amiből majdnem verekedés lett.