Márta, Flóra
18 °C
31 °C

Szarul állunk nyelvtudásban? A kormány szigorít

2014.11.26. 07:05
Pénzt, energiát nem kímélve megszerzett egy nyelviskolai angoltanításra képesítő posztgraduális cambridge-i oklevelet, hogy Magyarországon taníthasson, pedig bárhova mehetne vele a világon? Kár volt, mert mostantól nem teheti be a lábát az állami és uniós forrásokból finanszírozott nyelviskolákba. A gazdasági tárca szerint a hazai pedagógiai végzettséggel nem rendelkezők teljes kitiltását a nyelvoktatás minőségének javítása érdekében kellett meglépni. A nagy minőségjavításban majdnem sikerült kitiltani az anyanyelvi oktatókat is, de ők végül kaptak egy kiskaput.

Magyarországon a legmagasabb a semmilyen nyelvet nem beszélők aránya az unióban. Egy, az év elején publikált statisztika szerint a felnőtt lakosság 63 százaléka hadilábon áll az idegen nyelvekkel.

Ebben a helyzetben a kormány sem maradhatott tétlen, és szigorított egyet a nyelvoktatókra vonatkozó szabályokon.

A felnőttképzési törvény nyelvoktatásról szóló rendelkezésének módosításával lényegében eltiltották a nyelvstúdióktól azokat az oktatókat, akiknek nincs pedagógia szakos végezettségük.

Ez azt jelenti, hogy hiába van valakinek nyelvszakos egyetemi diplomája, vagy hiába szerzett olyan, külföldön nagy becsben tartott nyelvoktatói képzettséget, mint például a CELTA (Certificate in Teaching English to Speakers of Other Languages), az nem elég.

Itthon elismert pedagógia szakos végzettség nélkül eddig sem volt túl sok lehetőség az elhelyezkedésre, a korábbi szabályozás is csak 20 százalékos részesedést engedélyezett számukra az akkreditált nyelvi képzéseknél az oktatott órákból, ráadásul ebbe beleszámolták azokat a külföldről érkezett anyanyelvi tanárokat is, akiknek szintén nem volt meg a magyar törvények által előírt diplomájuk.

A kormányzat azonban az új tanév kezdetétől zéró toleranciát hirdetett, és 0 százalékra vitte le a kvótát az állami és uniós forrásokból finanszírozott nyelvtanfolyamokon.

A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) szerint mindezt azért, hogy emeljék a nyelvi képzés színvonalát.

Van egy tippje, hogy ki tud a legkevésbé angolul az EU-ban?

english-eu

Az a turista, aki angolul próbálkozik, egy felmérés szerint minden ötödik magyarral fog tudni elbeszélgetni. Ezzel a 20 százalékos aránnyal Magyarország az utolsó az unióban az Európai Bizottság 2012-es adatai alapján készült beszédes térképen.

Indokolatlan, következetlen és káros 

Rozgonyi Zoltán, a Nyelvtudásért – Országos Nyelvoktatási és Nyelvvizsgáztatási Szakmai Egyesület elnök szerint viszont indokolatlan, következetlen és káros az új szabályozás. A törvénymódosítás elvette több száz olyan oktató megélhetését, akik más szemléletet képviselhettek, mint amit a magyar felsőoktatás pedagógia szakjai adnak. A CELTA oklevéllel rendelkezőket például a világ szinte bármely országában tárt karokkal várják az iskolák, mert a cambridge-i végzettség nem elméleti képesítést jelent. A képzésben részt vevők az első perctől azt gyakorolják, hogyan adhatják át valódi tanteremben a tudásukat.

A tiltás kizárja az oktatásból azokat a fiatal hallgatókat is, akik külföldön jártak, már megvan a nyelvtudásuk, és az egyetem mellett oktatnak. Ők sem rendelkeznek előírt pedagógiai végzettséggel. Rozgonyi szerint a törvénymódosítás eredetileg az anyanyelvi oktatótól is hazai tanári végzettséget követelt volna, ami „az anyanyelvi oktatók betiltásával lett volna egyenlő”, ezen a rendelkezésen azonban sikerült szelídíteni. A „könnyítés” az, hogy számukra „csak” egyetemi diplomát írtak elő, de azért ezzel is tovább szűkítették a törvényesen alkalmazhatók körét.

NGM: Félre akarják érteni

Az Index kérdéseire válaszolva az NGM sajtóosztályán azt állították, hogy az új szabályozás nem okozott negatív változásokat, mert „az új szabályozásból nem következik az, hogy a nyelvtanári vagy pedagógiai végzettséggel nem rendelkező jó nyelvoktatókat utcára kell tenni, vagy számukra megszűnt az óraadás lehetősége". A minisztérium szerint a nem támogatott és nem nyelvvizsgára felkészítő tanfolyamokon korlátozás nélkül oktathat bárki, akit az intézmény arra alkalmasnak talál. A tárca tagadja, hogy a nyelviskolák problémaként jelezték volna az új szabályozás várható hatásait: „Úgy látszik azonban, hogy vannak olyanok, akik szándékosan »félre akarják érteni« az új szabályokat.”

Lehetőség van, csak nem éri meg használni

Az egyesület szerint viszont a minisztérium több ponton is ferdít. Az NGM jótékonyan homályban hagyja, hogy az általa ajánlgatott lehetőség – bár technikailag valós – már a közepes méretű, helyi iskolák számára sem igazi alternatíva, ugyanis az áfamentesség elvesztését, így a tanfolyamok drasztikus drágulását jelenti. Elvileg lehet indítani olyan tanfolyamot, amelyet a mostani szabályozásban nem preferált – például külföldön szerzett nyelvtanári végzettségű – oktató vezet, a tanfolyamdíj azonban már áfaköteles lesz. Az áfamentes képzési szolgáltatás feltétele az „engedélyezés”, amit viszont csak akkor lehet megszerezni, ha a tanári kar százszázalékosan megfelel az előírásoknak.

Az viszont egyáltalán nem felel meg a valóságnak, hogy az iskolák ne jelezték volna az észrevételeiket – jelentette ki a szakmai egyesület vezetője. Szakmai szervezetek a szakértőkön keresztül számos alkalommal jelezték, hogy a szabályozás rossz, értelmetlen és káros. Az elnök szerint a még csak tervezett rendeletcsomag két legkárosabb elemét épp a tiltakozással sikerült kivédeni. Ezért nem került végül a törvénymódosításba az, hogy az engedélyeztetési eljárás általánosan kötelező legyen, ami a magántanárok és a kisebb nyelviskolák betiltását jelentette volna, illetve azt, hogy az anyanyelvi oktatóktól – a már említett módon – magyar tanári végzettséget követeljenek meg.

Az egyesület értékelése szerint az új szabályozás összességében értelmetlen, mert a nyelvtanfolyamok minőségének javítását a legcsekélyebb mértékben sem mozdítja elő. A bürokrácia növelésén túl semmilyen valós hatással sincs az engedélyezésen áteső iskolák munkájának minőségére. Papíron teljesíthető, jórészt felesleges előírásokból áll, amin átmennek olyan iskolák, ahol – mint utóbb egy-egy napvilágra kerülő eset mutatja – botrányos színvonalú az oktatás, sőt, még olyan is előfordul, hogy tanárok tömegeit éveken át nem fizetik ki. Ez viszont nem akadálya annak, hogy a papírmunkával megszerzett „papír” alapján újabb és újabb vaskos megbízásokhoz jusson az „iskola” a nagy állami finanszírozású programokban.

Közel egymillió a pluszdiploma

Néhány érintett tanár szerint a módosítás furcsasága az is, hogy a legkevésbé sem támogatja azokat, akik a bürokratikus nehezítések ellenére mégis a pályán szeretnének maradni. Az egyikük szerint még az Oktatási Hivatal sem tudott pontos útmutatást adni, hogy posztgraduális képzésen kell részt venniük azoknak az oktatóknak, akiknek a tanárszakjuk hiányzik. Három féléves pedagógia szakos képzést kínál például az ELTE is, de a diploma megszerzése közel egymilliós költséget jelent, amit természetesen nem támogat az állam.