Gyöngyi
9 °C
9 °C

Sutyiban más tankönyvből tanítanak a tanárok

B  OB20140729004
2014.11.27. 07:55 Módosítva: 2014-11-27 10:45:45
A neten kicikizett tankönyvi feladatok nagy része nem az új kiadványokból származik, azokkal más baj van. A tanárok szerint a sebtében összetákolt állami kísérleti tankönyvek némelyike nehezen tanítható, ezért több helyen a renitens tanárok összefogtak a szülőkkel: megvették a bevált régi könyveket, és titokban abból tanítanak, még ha emiatt a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) el is marasztalhatja őket. Mások szerint az egész hiszti amiatt van, hogy a tanárok nem képesek megújulni, a kísérleti év után pedig az új tankönyvek sokkal jobbak lesznek.
  • A másodikosoknak euróban kell számolniuk, de az eredményt forintban kérdezik tőlük; a 8 eurós szendvics a feladat közepén már csak 5 euróba kerül.
  • Nemi sztereotípiák: anyu hülye, apa próbálja elmagyarázni neki a házi feladatot.
  • Tudománytalan nézetek és hamis idézetek a finnugor nyelvrokonságról.
  • Szőrtelenítési tanácsok nyolcadikosoknak a nem kívánatos látvány megszüntetésére.

Az elmúlt hetekben sorra érkeztek a fentiekhez hasonló példák a tankönyvekben és a munkafüzetekben található hibákról – ezekről itt találja exkluzív top 10-ünket. Ha azonban jobban utánuk nézünk, a hibák többsége nem az állam által idén rohammunkában kifejlesztett kísérleti tankönyvekben szerepel. A nyugatimádatról szóló, CNN-t néző, Coca-Colát vedelő, magukat microsoftos játékokkal butító, a távolból faxon (!) dolgozó emberekről szóló blőd tankönyvi példáról például kiderült, hogy semmi köze a mostani oktatáspolitikához: csak éppen benne felejtették egy nyolc éve kiadott tankönyvben.

Jöttek az új tankönyvek

Az iskolai könyvekben mindig is voltak kisebb-nagyobb hibák és elírások, ez nagyjából elkerülhetetlen. Amíg a tankönyvminősítést még igazán komolyan vették, és akár két hónapig is vizsgálták az új könyveket, a szakmai bírálók akkor sem ellenőrizték egy matek munkafüzet összes példáját.

A tankönyvpiacot jól ismerő forrásunk szerint a hibák benne is maradtak a könyvekben. A kisebb elírásokat ugyanis nem érte meg mindig javítani egy újabb kiadással, és az iskolák sem szerették, ha emiatt újra meg kellett venniük a tartós tankönyveket.

Az iskolák közel felében, kb. 1500 intézményben viszont ma már az állam által kifejlesztett új kísérleti tankönyveket használják. Az Index által megkérdezett pedagógusok szerint ezeket a könyveket nem a fent bemutatott elírások vagy hibák jellemzik, sokkal inkább újszerűségükkel és a taníthatóságukkal van a baj.

Teszt élesben

A 3600 általános és középiskola közül 1500 intézményben használják az 1-2., 5-6. és 9-10. osztályokban az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI) kísérleti tankönyveit. Ezeket élesben tesztelik: a tanárok ezekből tanítanak, 151 iskola 1170 tanára pedig egy szerződés alapján folyamatosan jelenti a hibákat és küldi az észrevételeit az OFI-nak

Olyat kérdeznek, ami csak később szerepel  

A tanévkezdés óta eltelt közel három hónap alatt a pedagógusok is megismerték az új könyveket, és nem lehet azt mondani, hogy nagy a lelkesedés. 

Már be sem viszik a kísérleti tankönyvet, mert nincs értelme. Folyamatosan hibákba ütközünk, a mindennapi munkánkat lehetetlenítik el, csak kapkodjuk a fejünket. A szülői munkaközösség kérte, hogy hívjak össze egy értekezletet a tankönyvekkel kapcsolatos problémák megoldása miatt

– mesélte az Indexnek egy vidéki iskola igazgatója, amely két évfolyamon a kísérleti tankönyveket használja.

A tantárgyi integráció sehol nem valósul meg, a tananyag felépítése több helyen logikátlan. Kérik, hogy a gyerek egészítse ki a metaforát, de a könyv csak öt leckével később tárgyalja a metafora fogalmát

– említ egy példát az igazgató. Az elméleti anyag tömény, sűrített és kevés, és lényeges dolgok maradnak ki belőle, sorolja tovább a tanárok által összegyűjtött problémákat.

Elküldtem a tanárainkat egy OFI-s konferenciára, ami az új tankönyvek tanításáról szólt. Velük akarták kijavíttatni a hibákat. A tanárok felháborodtak, és eljöttek.

Fénymásolnak, füzetbe dolgoznak

Egy másik budapesti iskola alsós tanára sincs túl jó véleménnyel az új tankönyvekről:

Már alig használom őket az órán. Sem én, sem a kollégáim nem ebből tanítanak, de a kukába azért mégsem dobhatjuk őket.

Pedig az új könyvek szakmai visszhangja nem volt egyértelműen rossz. Vonzó külsejük mellett többen elismerték új szemléletüket is. Ez a tanár is úgy látja, hogy a másodikos olvasás könyv például kifejezetten jó: jó feladatok vannak benne, és sok csoportmunkára ad lehetőséget.

Milyennek tartja az új matekkönyveket az ELTE matematikusa?

Vásárhelyi Éva docensnek sokkal jobb véleménye van a kísérleti matematika-tankönyvekről, bár szerinte is van még javítanivaló. Az Indexnek így foglalta össze az erényeket és a hibákat:

Jó, hogy:

  • Tetszetős külleműek, világos szerkezetűek.
  • A szerkesztési és grafikai elemek jól szolgálják a tanulók eligazodását
  • A példák és feladatok többsége mindenkinek szól, de szép számmal vannak a gyorsabban haladóknak szánt jó feladatok is.
  • Fokozott szerepet kap a matematika hasznossága, szépsége.
  • A tanulók élményanyagára, egyéni tapasztalatszerzésre épít.
  • Játékos megközelítés, szórakoztató feladatok.
  • Páros- és csoportmunka.

Jogos kritika, hogy:

  • Nyelvhelyességi és sajtóhibák.
  • Kevesebb a kidolgozott mintapélda, mint a korábbi tankönyvekben.
  • Igazán könnyű feladat kevés van, a gyengébbek irányába való differenciálást kevésbé segíti.
  • Várni kell még a megoldáskötetre és a tanári kézikönyvre.
  • Nem készült el az elektronikus anyag és portál.

Az azonban látszik, hogy a könyvek rohammunkában készültek, nincsenek igazán átgondolva, mondta az általános iskolai tanár. A legtöbb baja a másodikos kísérleti nyelvtan- és matematikakönyvvel van, főleg az utóbbival. A könyv egész más sorrendben veszi a dolgokat, mint ahogy ő helyesnek tartaná. Ő azt a célt szeretné elérni, hogy a másodikosok biztonsággal tanuljanak meg 100-ig számolni, de ezt ezzel a könyvvel szerinte nem lehet megvalósítani. Ezért úgy döntött, hogy a szülőkkel inkább egy másik matematikakönyvet rendeltet, és abból fog tanítani:

Megyek a saját fejem után, fénymásolatokat használok más tankönyvekből, és sokat dolgozunk inkább a füzetbe.

Álljanak le az egésszel

A fentiek alapján érdekes helyzet rajzolódik ki. Bár az állami iskolák az új tantervek szerinti évfolyamokon csak a kísérleti tankönyveket vagy egy másik ajánlott könyvet használhatnak, sok helyen a renitens (vagy inkább autonóm) tanárok valójában nem ezekből tanítanak. A szülőkkel külön megvetették a Klebelsberg-központ által nem ajánlott, régen bevált tankönyveket.

Sok iskola próbálkozik azzal, hogy hátulról betankol mozaikos könyvvel

– árulja el az előbbi vidéki iskola igazgatója. A tankönyvlistáról száműzött Mozaik Kiadó könyveit most a szülők gyűjtik egy „titkos raktárban”, és  ha jövőre lesz hely a könyvtárban, akkor oda kerülnek. A Klik tankerületi igazgatója azonban már rájuk szólt: „álljanak le ezzel az egésszel – aki az államtól kapja a fizetését, tegye azt, amit az állam mond”.

A tankerületi igazgatói értekezleten több iskolának is hasonló véleménye volt az új könyvekről. Az igazgatót azzal próbálták megnyugtatni, hogy a próbaidőszak után kijavítják a könyveket. „Nem értik meg, hogy ezek a gyerekek most tanulnak belőle, nem később. Nem fogják fel, hogy hatszor annyi energia más könyvet is vinni az órára.”

A tanárok kényelmes konzervativizmusa

Történelem: szakmai erények és hibák

Miklósi László, a Történelemtanárok Egyletének vezetője szerint a kísérleti történelem tankönyvek és munkafüzetek egyes szakmai erények mellett – részben az időhiány, és a szinte teljesíthetetlenül rövid határidő miatt – hibákat is tartalmaznak, amelyek már a következő kiadásban is kijavíthatók. Van néhány vitatható megfogalmazás a könyvekben, a 9.-es munkafüzet elemzésekor pedig a Nyest.hu alapvető forráskezelési hibát talált az egyik feladatnál. Miklósi szerint izgalmas lesz megfigyelni, hogy a kerettantervekben szereplő értékrend és ideológia hogyan jelenik majd meg a 7-8.-as és a 11-12.-es tankönyvekben.

Gombos Péter olvasáskutató szerint a „kísérleti tankönyvekkel kapcsolatos hisztéria” részben a tanárok kényelmes konzervativizmusából fakad. Többségük a felülről érkező újításokkal szemben maradna a korábban kialakított tanítási módszereinél, miközben sok oktatási szakértő politikai széljárástól függetlenül már régóta megreformálandónak gondolja a tankönyveket.

Gombos kifejezetten károsnak tartja a beidegződött rutinhoz való túlzott tanári ragaszkodást. A gond ott kezdődik, mondja, hogy a magyar tanárok – nemzetközi összehasonlításban is – túlhasználják a tankönyveket; a tankönyvnek fontos segédeszköznek kellene lennie, de annál nem többnek.

Tudatosítani kell, hogy nem a tanároknak, hanem a gyerekeknek írunk tankönyvet.

A pedagógusok véleményét ezzel együtt ő is fontosnak tartja. A mostani kísérleti tananyagfejlesztésben szerinte kifejezetten pozitívum, hogy itt a visszajelzéseknek van egy hivatalos módjuk: a kiépített elektronikus rendszerben az OFI-val szerződött tanárok minden feladatról és bekezdésről tudnak részletes bírálatot írni.

A tanárokkal való párbeszédet, a visszajelzések jelentőségét hangsúlyozza az OFI is. Az új tankönyvek kifejlesztői az Index kérdésére azt írták: a most zajló kipróbálási folyamat lényege, hogy a pedagógusok gyakorlati tapasztalatai alapján finomítsák tovább a tankönyveket. Ebben tantárgyanként 50 pedagógus vesz részt, így több mint 1000 pedagógustól kapnak javaslatokat. Ezek a konkrét módosítások mellett jóval átfogóbb visszajelzéseket is jelentenek. A jelenleg forgalomban lévő kísérleti könyvek leghamarabb a 2016/17-es tanévben válnak tartós tankönyvekké.

Szakiskolák: összeollózott könyv sok ábrával

„Hiába jeleztek vissza a tanárok a pilot végén, hogy a könyv nem jó, változatlanul kezdte használni az egész évfolyam a próbaév után. Van olyan tanár, aki el sem kezdte tanítani, és van olyan, aki egy hónap után kidobta az egészet” – mondta egy megyeszékhelyi szakiskola tanára az új kilencedikes szakiskolai közismereti tankönyvről. „Belekap a reformációba, az abszolutizmust elintézi három és fél mondatban. A következő egyetemes történeti rész Franciaország, csak megemlíti, hogy volt egy forradalom, aztán egyszerre csak jött Napóleon.” (A tankönyv egyben tartalmazza a matematika-, természetismeret-, magyar-, történelem- és osztályközösségépítés-tananyagot.)

Megmondták előre

A mostani helyzet annak a következményeit mutatja, amitől tavasszal sokan óvtak: az iskoláknak nem elég egy- vagy kétféle tankönyv, mert ennél többféle tanulási út és módszertan van. A kormány azonban idén a tankönyvkiadást államosította, megvették a piac két meghatározó szereplőjét, a Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadót és az Apáczai Kiadót, majd minden szabályozási eszközzel az ő kiadványaik és az új kísérleti tankönyvek megrendelésére kötelezték az iskolákat.

Míg korábban az iskolák tantárgyanként akár 5-6 féle tankönyvcsalád közül is választhattak, az állam által fenntartott iskolák (azaz az iskolák 80 százaléka) idén már csak egy szűkített listáról rendelhettek. A listán a kísérleti tankönyvek mellett általában csak egy alternatívát engedtek meg. A rohammunkában készült új kísérleti tankönyvek helyzetbe hozása érdekében ráadásul úgy módosították a tankönyvrendeletet, hogy a kísérleti tankönyveket a miniszter engedélyével 15 napos (!) határidő alatt elbírálta a Nemzeti Tankönyvtanácsnak.

Idén júniusban ki is lépett a testületből Tél Tamás akadémikus. A fizikus nyílt levelében akkor azt írta: az egész tankönyv-elbírálási folyamatot végig a rohanás jellemezte. A 13 tagú testületnek kb. 50 kísérleti tankönyvet és munkafüzetet kellett véleményeznie rövid határidőre. Tél Tamás szerette volna kikérni a szakmai szervezetek véleményét is a matematika-, fizika-, természetismeretkönyvekről, erre azonban nem hagytak neki időt. A Szakismeret 9., 10. című könyv Természetismeret fejezetéről az akadémikus azt írta: olyan bonyolult nyelvezetet használ, hogy a fejezet az adott korosztály számára az adott iskolatípusban tankönyvi használatra teljesen alkalmatlan. Tél szerint az ő feladatuk épp a koncepcionális hibák kiszűrése lett volna, ez azonban ezzel a metódussal nem volt lehetséges, néhány kísérleti tankönyv pedig egy létező jobb kiadványt szorít ki ki a közoktatásból.

És ön okosabb, mint egy hatodikos? 10+1 dolog, amit megtanulhat gyereke tankönyvéből.

Kommentelje a cikket az Index Facebook-oldalán: