Sutyiban más tankönyvből tanítanak a tanárok

• A másodikosoknak euróban kell számolniuk, de az eredményt forintban kérdezik tőlük; a 8 eurós szendvics a feladat közepén már csak 5 euróba kerül.
• Nemi sztereotípiák: anyu hülye, apa próbálja elmagyarázni neki a házi feladatot.
• Tudománytalan nézetek és hamis idézetek a finnugor nyelvrokonságról.
• Szőrtelenítési tanácsok nyolcadikosoknak a nem kívánatos látvány megszüntetésére.

Az elmúlt hetekben sorra érkeztek a fentiekhez hasonló példák a tankönyvekben és a munkafüzetekben található hibákról – ezekről itt találja exkluzív top 10-ünket. Ha azonban jobban utánuk nézünk, a hibák többsége nem az állam által idén rohammunkában kifejlesztett kísérleti tankönyvekben szerepel. A nyugatimádatról szóló, CNN-t néző, Coca-Colát vedelő, magukat microsoftos játékokkal butító, a távolból faxon (!) dolgozó emberekről szóló blőd tankönyvi példáról például kiderült, hogy semmi köze a mostani oktatáspolitikához: csak éppen benne felejtették egy nyolc éve kiadott tankönyvben.

Jöttek az új tankönyvek

Az iskolai könyvekben mindig is voltak kisebb-nagyobb hibák és elírások, ez nagyjából elkerülhetetlen. Amíg a tankönyvminősítést még igazán komolyan vették, és akár két hónapig is vizsgálták az új könyveket, a szakmai bírálók akkor sem ellenőrizték egy matek munkafüzet összes példáját.

A tankönyvpiacot jól ismerő forrásunk szerint a hibák benne is maradtak a könyvekben. A kisebb elírásokat ugyanis nem érte meg mindig javítani egy újabb kiadással, és az iskolák sem szerették, ha emiatt újra meg kellett venniük a tartós tankönyveket.

Kaposi József, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet főigazgatója, Kósa Lajos Debrecen fideszes polgármestere, Czunyiné Bertalan Judit, az Emberi Erőforrások Minisztériumának köznevelésért felelős államtitkára, Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának miniszterhelyettese, Hegedűs István tankönyvellátásért felelős miniszteri biztos és György Géza, az Alföldi Nyomda Zrt. vezérigazgatója  sajtótájékoztatót tart a tankönyvekről a debreceni Alföldi Nyomda Zrt.-ben 2014. július 29-én.

Fotó: Czeglédi Zsolt

Az iskolák közel felében, kb. 1500 intézményben viszont ma már az állam által kifejlesztett új kísérleti tankönyveket használják. Az Index által megkérdezett pedagógusok szerint ezeket a könyveket nem a fent bemutatott elírások vagy hibák jellemzik, sokkal inkább újszerűségükkel és a taníthatóságukkal van a baj.

Olyat kérdeznek, ami csak később szerepel  

A tanévkezdés óta eltelt közel három hónap alatt a pedagógusok is megismerték az új könyveket, és nem lehet azt mondani, hogy nagy a lelkesedés. 

Már be sem viszik a kísérleti tankönyvet, mert nincs értelme. Folyamatosan hibákba ütközünk, a mindennapi munkánkat lehetetlenítik el, csak kapkodjuk a fejünket. A szülői munkaközösség kérte, hogy hívjak össze egy értekezletet a tankönyvekkel kapcsolatos problémák megoldása miatt

– mesélte az Indexnek egy vidéki iskola igazgatója, amely két évfolyamon a kísérleti tankönyveket használja.

A tantárgyi integráció sehol nem valósul meg, a tananyag felépítése több helyen logikátlan. Kérik, hogy a gyerek egészítse ki a metaforát, de a könyv csak öt leckével később tárgyalja a metafora fogalmát

– említ egy példát az igazgató. Az elméleti anyag tömény, sűrített és kevés, és lényeges dolgok maradnak ki belőle, sorolja tovább a tanárok által összegyűjtött problémákat.

Elküldtem a tanárainkat egy OFI-s konferenciára, ami az új tankönyvek tanításáról szólt. Velük akarták kijavíttatni a hibákat. A tanárok felháborodtak, és eljöttek.

Fotó: Oláh Tibor

Fénymásolnak, füzetbe dolgoznak

Egy másik budapesti iskola alsós tanára sincs túl jó véleménnyel az új tankönyvekről:

Már alig használom őket az órán. Sem én, sem a kollégáim nem ebből tanítanak, de a kukába azért mégsem dobhatjuk őket.

Pedig az új könyvek szakmai visszhangja nem volt egyértelműen rossz. Vonzó külsejük mellett többen elismerték új szemléletüket is. Ez a tanár is úgy látja, hogy a másodikos olvasás könyv például kifejezetten jó: jó feladatok vannak benne, és sok csoportmunkára ad lehetőséget.

Az azonban látszik, hogy a könyvek rohammunkában készültek, nincsenek igazán átgondolva, mondta az általános iskolai tanár. A legtöbb baja a másodikos kísérleti nyelvtan- és matematikakönyvvel van, főleg az utóbbival. A könyv egész más sorrendben veszi a dolgokat, mint ahogy ő helyesnek tartaná. Ő azt a célt szeretné elérni, hogy a másodikosok biztonsággal tanuljanak meg 100-ig számolni, de ezt ezzel a könyvvel szerinte nem lehet megvalósítani. Ezért úgy döntött, hogy a szülőkkel inkább egy másik matematikakönyvet rendeltet, és abból fog tanítani:

Megyek a saját fejem után, fénymásolatokat használok más tankönyvekből, és sokat dolgozunk inkább a füzetbe.

Álljanak le az egésszel

A fentiek alapján érdekes helyzet rajzolódik ki. Bár az állami iskolák az új tantervek szerinti évfolyamokon csak a kísérleti tankönyveket vagy egy másik ajánlott könyvet használhatnak, sok helyen a renitens (vagy inkább autonóm) tanárok valójában nem ezekből tanítanak. A szülőkkel külön megvetették a Klebelsberg-központ által nem ajánlott, régen bevált tankönyveket.

Sok iskola próbálkozik azzal, hogy hátulról betankol mozaikos könyvvel

– árulja el az előbbi vidéki iskola igazgatója. A tankönyvlistáról száműzött Mozaik Kiadó könyveit most a szülők gyűjtik egy „titkos raktárban”, és  ha jövőre lesz hely a könyvtárban, akkor oda kerülnek. A Klik tankerületi igazgatója azonban már rájuk szólt: „álljanak le ezzel az egésszel – aki az államtól kapja a fizetését, tegye azt, amit az állam mond”.

A tankerületi igazgatói értekezleten több iskolának is hasonló véleménye volt az új könyvekről. Az igazgatót azzal próbálták megnyugtatni, hogy a próbaidőszak után kijavítják a könyveket. „Nem értik meg, hogy ezek a gyerekek most tanulnak belőle, nem később. Nem fogják fel, hogy hatszor annyi energia más könyvet is vinni az órára.”

Fotó: Czeglédi Zsolt

A tanárok kényelmes konzervativizmusa

Gombos Péter olvasáskutató szerint a „kísérleti tankönyvekkel kapcsolatos hisztéria” részben a tanárok kényelmes konzervativizmusából fakad. Többségük a felülről érkező újításokkal szemben maradna a korábban kialakított tanítási módszereinél, miközben sok oktatási szakértő politikai széljárástól függetlenül már régóta megreformálandónak gondolja a tankönyveket.

Gombos kifejezetten károsnak tartja a beidegződött rutinhoz való túlzott tanári ragaszkodást. A gond ott kezdődik, mondja, hogy a magyar tanárok – nemzetközi összehasonlításban is – túlhasználják a tankönyveket; a tankönyvnek fontos segédeszköznek kellene lennie, de annál nem többnek.

Tudatosítani kell, hogy nem a tanároknak, hanem a gyerekeknek írunk tankönyvet.

A pedagógusok véleményét ezzel együtt ő is fontosnak tartja. A mostani kísérleti tananyagfejlesztésben szerinte kifejezetten pozitívum, hogy itt a visszajelzéseknek van egy hivatalos módjuk: a kiépített elektronikus rendszerben az OFI-val szerződött tanárok minden feladatról és bekezdésről tudnak részletes bírálatot írni.

A tanárokkal való párbeszédet, a visszajelzések jelentőségét hangsúlyozza az OFI is. Az új tankönyvek kifejlesztői az Index kérdésére azt írták: a most zajló kipróbálási folyamat lényege, hogy a pedagógusok gyakorlati tapasztalatai alapján finomítsák tovább a tankönyveket. Ebben tantárgyanként 50 pedagógus vesz részt, így több mint 1000 pedagógustól kapnak javaslatokat. Ezek a konkrét módosítások mellett jóval átfogóbb visszajelzéseket is jelentenek. A jelenleg forgalomban lévő kísérleti könyvek leghamarabb a 2016/17-es tanévben válnak tartós tankönyvekké.

Megmondták előre

A mostani helyzet annak a következményeit mutatja, amitől tavasszal sokan óvtak: az iskoláknak nem elég egy- vagy kétféle tankönyv, mert ennél többféle tanulási út és módszertan van. A kormány azonban idén a tankönyvkiadást államosította, megvették a piac két meghatározó szereplőjét, a Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadót és az Apáczai Kiadót, majd minden szabályozási eszközzel az ő kiadványaik és az új kísérleti tankönyvek megrendelésére kötelezték az iskolákat.

Míg korábban az iskolák tantárgyanként akár 5-6 féle tankönyvcsalád közül is választhattak, az állam által fenntartott iskolák (azaz az iskolák 80 százaléka) idén már csak egy szűkített listáról rendelhettek. A listán a kísérleti tankönyvek mellett általában csak egy alternatívát engedtek meg. A rohammunkában készült új kísérleti tankönyvek helyzetbe hozása érdekében ráadásul úgy módosították a tankönyvrendeletet, hogy a kísérleti tankönyveket a miniszter engedélyével 15 napos (!) határidő alatt elbírálta a Nemzeti Tankönyvtanácsnak.

Idén júniusban ki is lépett a testületből Tél Tamás akadémikus. A fizikus nyílt levelében akkor azt írta: az egész tankönyv-elbírálási folyamatot végig a rohanás jellemezte. A 13 tagú testületnek kb. 50 kísérleti tankönyvet és munkafüzetet kellett véleményeznie rövid határidőre. Tél Tamás szerette volna kikérni a szakmai szervezetek véleményét is a matematika-, fizika-, természetismeretkönyvekről, erre azonban nem hagytak neki időt. A Szakismeret 9., 10. című könyv Természetismeret fejezetéről az akadémikus azt írta: olyan bonyolult nyelvezetet használ, hogy a fejezet az adott korosztály számára az adott iskolatípusban tankönyvi használatra teljesen alkalmatlan. Tél szerint az ő feladatuk épp a koncepcionális hibák kiszűrése lett volna, ez azonban ezzel a metódussal nem volt lehetséges, néhány kísérleti tankönyv pedig egy létező jobb kiadványt szorít ki ki a közoktatásból.

És ön okosabb, mint egy hatodikos? 10+1 dolog, amit megtanulhat gyereke tankönyvéből.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!