Hétfőn dől el, ki lesz az Alkotmánybíróság új elnöke

Hétfőn választja meg a parlament az Alkotmánybíróság új elnökét, derül ki a kiküldött parlamenti napirendből. A dokumentum azonban nem teljes, semmilyen jelölt neve nem szerepel benne, így azt még nem tudhatjuk, ki lesz Paczolay Péter utódja.

Paczolay alkotmánybírói mandátuma jövő februárban jár le, ez azt is jelenti, hogy megszűnik az elnöki megbízatása. Elvileg újra megválaszthatnák alkotmánybírónak, ám a kiküldött napirendben nem szerepel új alkotmánybírók megválasztása, és Paczolay kormányt érintő kritikus állásfoglalásai sem valószínűsítik, hogy meghosszabbítja a mandátumát a Fidesz-KDNP-s többség (legutóbb például az önkormányzati törvény módosításával nem értett egyet).

Az AB új elnökét a jelenlegi alkotmánybírók közül választja meg tehát a parlament. Az új szabályok szerint nem a bírók választanak maguk közül vezetőt, hanem a házelnök tesz javaslatot az elnök személyére, és a parlamenti képviselők döntenek.

Gulyás Gergely, a parlament törvényalkotásért felelős alelnöke korábban az MTI-nek azt mondta, hogy „Kövér Lászlónak van indítványtételi joga”. A jelöltet az Országgyűlés elnökének kérése esetén az igazságügyi bizottság meg fogja hallgatni, de döntési jogosultsága nincs a testületnek – jelezte Gulyás Gergely.

Az elnökjelöltről az összes országgyűlési képviselő kétharmadának szavazatával, azaz jelenleg legalább 132 igen szavazattal dönt a parlament, mandátuma 12 évre szól.

Kérdés, hogy ki lehet az új elnök

Paczolay újraválasztási esélyei azért is alacsonyak, mert a jelek szerint nem is jelölik őt újra alkotmánybírónak (valószínűtlen, hogy pár hétre választanák elnökké). Korábban a legesélyesebb utódnak Lenkovics Barnabást tartották, aki 2007 óta alkotmánybíró ugyan, de a valódi téttel bíró ügyekben rendre a kormánytöbbségnek kedvező álláspontot támogatta.

Lenkovics megválasztásának egyetlen kockázata lehet a Fidesz számára. 2016 márciusában lejár a mandátuma, így akkor újra kell választani alkotmánybírónak. A veszprémi időközi választás miatt azonban veszélybe kerülhet a Fidesz-KDNP kétharmados többsége, így előfordulhat, hogy 2016-ban az ellenzék segítségére is szükség lesz az AB vezetőjének megválasztásakor.