Bence
11 °C
25 °C

Különösen képzelik Lázárék a sajtó megrendszabályozását

2014.11.28. 14:37

Szeptemberben két cikkben is foglalkoztunk a honosítással kapcsolatos visszaélésekkel és az arra rátelepülő ukrán maffiával (1, 2), lényegében azt állítva, hogy  az ukrán maffia tízezrével osztja a magyar állampolgárságot. Nem tetszett ez a Miniszterelnökségnek, és sajtópert indítottak, hogy helyreigazításban minősítsük valótlannak a cikkek fontosabb állításait:

  • túl egyszerű volt a honosítási eljárás, ami megkönnyítette a visszaéléseket  
  • a kérelmezők személyes jelenléte nélkül is be lehetett adni a kérelmeket 
  • a könnyített ügymenetért egy közvetítőhálózatnak kellett fizetni
  • a honosítási korrupció a bevándorlási hivatalt is elérte.

Abban, hogy a honosítási maffiával kapcsolatos tényfeltárást Semjén Zsolt, a nemzetpolitika kormányzati felelőse azzal pöckölte le, hogy az a baloldali pártok politikai támadása , és hogy vizsgálat helyett inkább sajtópert indítottak, önmagában nem volt sok meglepetés.

Mivel a sajtóperekben a hírt közlő orgánumnak kell bizonyítania az állítások valóságtartalmát, a Miniszterelnökség a keresetben általánosságban próbálta cáfolni a cikkek tartalmát. Igazán nem is ez, hanem az az érdekes, hogy mire hivatkoztak a per indításakor: bár a cikkben a Miniszterelnökség sem nevesítve, sem utalásszerűen nem szerepel, de mivel a nemzetpolitika, így a honosítási eljárások a hatáskörébe tartoznak,

állításaink szerintük rossz színben tüntetik fel 
Miniszterelnökséget, ami jogsértő.

Még egyszer: visszaélések történnek a honosítás során, amire Lázár minisztériuma sajtóperrel reagál, mert mégis hogy írhat már a sajtó ilyeneket.

Képzeljük el, mi történne, ha a jelenleg 104 feladatkört ellátó Miniszterelnökség minden olyan cikket a siker esélyével támadhatna, amely az alá tartozó intézményeket negatívan tünteti fel. Felléphetnének, amikor a sajtó megírná, hogy

  • nincs jogi végzettsége a piripócsi jegyzőnek, törvényellenesen működik az önkormányzat, vagy
  • hosszú a sor és bazmegelnek az ügyintézők  kormányhivatalokban vagy a postán,

hiszen végső soron az önkormányzatok törvényességének az ellenőrzése, meg a postaügyi jogszabályok előkészítése is hozzájuk tartozik.

Persze ezzel a logikával az ORFK vagy a Legfőbb Ügyészség is sajtópert indíthatna, amikor megjelenik egy tudósítás egy bankrablásról vagy szexuális erőszakról: mivel az ő feladatuk a bűnüldözés, rossz színben tűnnek fel, ha a sajtó bűncselekményekről ír. Az agrártárca a földmutyis tényfeltárásokat nehezményezhetné, a gazdasági tárca az adóhivatal feletteseként a kitiltásról szóló híreket, és így tovább.

Ha a bíróságok elfogadnák, hogy ilyen ügyekben fennáll a felperesek érintettsége, a sajtó teljesen ellehetetlenülne.

Szerencsére a Fővárosi Törvényszék nem így tett, és nem foglalkoztak az Index cikkeinek valóságtartamával. A tegnap kihirdetett ítélet annyit rögzít, hogy a honosítás visszaéléseinek jelensége nem kötődik a Miniszterelnökség tevékenységéhez, és attól, hogy a honosítással kapcsolatos bizonyos jogszabályi hátterek kialakítása hozzájuk tartozik, még nem váltak az ügy érintettjévé. 

A bíróság szerint a kormány és az államigazgatás működésére vonatkozó kritika a szólás- és véleményszabadság része, a visszaélések bemutatása pedig a társadalmi vitáé. A Miniszterelnökségnek az ügyben nincs kereshetőségi joga, ezért a keresetet elutasították.

Az ítélet nem jogerős.