Magdolna, Léna
17 °C
30 °C

Erdő Péter bíboros félti az állam felekezeti semlegességét

2013-02-24T194630Z 611007223 GM1E92P0AFA01 RTRMADP 3 HUNGARY
2014.12.04. 14:09 Módosítva: 2014-12-04 14:16:07
A katolikus egyház vezetését nem vonták be az előkészítésbe, külföldről tudták meg, hogy a 2011-ben megalkotott helyett új egyházi törvény készül. Erdő Péter bíboros a püspöki konferencia után fakadt ki a kormányzati lépések miatt: későn tudták meg, hogy mire készül a kormány. A bíboros szerint a kormány közben „erőnek erejével” ragaszkodik egy az egyházaknak hátrányos számítási módszerhez az egyszázalékos felajánlásoknál, közben a bíboros szerint alkotmányos elvek sérülhetnek az állami intézmények tömeges átadásával.

Megrettenve tapasztaltuk, hogy egy teljesen új törvényt akarnak már megint hozni a vallásszabadságról és az egyházakról, pedig két évvel ezelőtt fogadták el az előzőt.

Erdő Péter bíboros a katolikus püspöki konferencia téli ülése után szokatlan nyíltsággal szólította fel a kormányt, hogy ne kezdjen megint egy teljesen új jogi struktúra kiépítésébe, mert az súlyosan megzavarná a vallásszabadság gyakorlását és az intézmények működését.

A bíboros bejelentése azért is érdekes, mert eddig a kormány sem jelezte, hogy az előző ciklus közepén elfogadott, sok hazai és nemzetközi kritikát és támadást kiváltó egyházi törvény helyett egy új megalkotásán dolgozik.

A bíboros szerint a kormányzat képviselői Németországba mentek, hogy ott érdeklődjenek állami szerveknél, hogyan épül fel a német egyházak jogi szabályozása, mert át kívánják venni. A német partnerek figyelmeztették őket, hogy vonják be a magyar püspöki kart is az előkészítő munkába, ennek ellenére csak nagyon későn jött létre egy találkozó Trócsányi László igazságügyi miniszterrel. Erdő Péter elmondta, hogy Trócsányitól tudta meg, hogy készül az új törvény.

Hiba lenne ismét véghez vinni egy ilyen alapvető terület újraszabályozását úgy, hogy az érintetteket már megint nem vonják be az előkészítésbe – jelentette ki a bíboros.

Erdő Péter szerint a jelenlegi törvényt érintő strasbourgi kifogások miatt érthető, hogy módosítani kell, de nem szabad, hogy egy teljesen új struktúra kiépítése kezdődjön.

A bíboros arról is beszélt, hogy „bizonyos összegek” hiányoznak a költségvetés egyházi részéből. Az egyszázalékos felajánlások, a felajánlók számának növekedése ellenére egyre kevesebb, ami részben azért van, mert az állam egy szűkített számítási módot használ. 2002 és 2006 között betartották a Semjén Zsolt és a korábbi pápai nuncius által kidolgozott megállapodást, később azonban az állami oldal ettől eltért, és a szűkebb értelmezésű számítási módszert vezettek be. 2013-ban erről voltak tárgyalások és megállapodás is született, de a bíboros szerint a kormányzat továbbra is „erőnek erejével” ragaszkodik a kisebb összeghez.

Erdő Péter súlyosan aggályosnak nevezete azt a szándékot is, hogy az ország szociális intézményeinek nagy részét egyházi fenntartásba akarják adni. Ez ugyanis szerinte ellenkezne az állam alapvető alkotmányos felekezeti semlegességi elvével.

Az előző ciklusig az oktatási intézményeket azok az egyházak kapták vissza, akiké volt, vagy a vallásszabadság jegyében mindenki alapíthatott új intézményeket. Az azonban, hogy önkormányzati vagy állami intézményeket – akár ingyenes használatba, akár ajándékba – az állam által önkényesen meghatározott egyházaknak adjanak, ellenkezik az állam világnézeti semlegességi alapelvével. Az átadott intézményeket az egyházak kötelesek saját vallásuk alapján működtetni, nem lehet semleges. Ez azt jelenti, hogy az állam vagy önkormányzat önkényes döntése szabja meg, hogy emberek tömegei milyen vallási környezetben kénytelenek szolgáltatásokat igénybe venni.