Vilmos
21 °C
36 °C

A KDNP nem fogja megszavazni a Fidesz új egyházi törvényét

D NOE20131217010
2014.12.10. 13:45
Elfogadhatatlannak tartja Semjén Zsolt, a Kereszténydemokrata Néppárt elnöke, hogy a Fidesz a német modell alapján kidolgozott új egyházi és vallási törvényt akar elfogadtatni. A pártelnök azt ígéri, hogy a KDNP minden eszközt bevet, és keresztbe fog feküdni a törvénynek.

Erdő Péter bíboros után Semjén Zsolt, a KDNP elnöke is azt javasolja a nagyobbik kormánypártnak, hogy álljon el az újabb egyházi törvény tervétől.

A bíboros a múlt héten a püspöki konferencia ülése után beszélt arról, hogy mennyire megdöbbent, amikor megtudta, hogy az Igazságügyi Minisztérium szakértői Németországban jártak, hogy ott érdeklődjenek az illetékes állami szerveknél, hogyan épül fel a német egyházak jogi szabályozása, mert át kívánják venni. Az Index információi szerint az előkészületekből nemcsak a katolikus egyházi vezető maradt ki, hanem a KDNP is.

Semjén belengeti a nemet

Semjén Zsolt az Indexnek elmondta, pártja nem fog megszavazni egy olyan új egyházi törvényt, amely a német egyházi szabályozási modellre épül. A KDNP elnöke ezt egyházfelfogási alapkérdésnek tartja, ezért – mint mondta – minden eszközt bevetnek, és keresztbe fekszenek az új törvénynek.

Semjén szerint a német modell lényege, hogy az egyházakat az állam alrendszereiként fogja fel, és mint ilyen, nem független rendszereket finanszírozza. A kereszténydemokrata felfogás szerint viszont az egyházaknak „sui generis”, egyedi jellemzőkkel bíró szabályozást kell kapniuk, mert rájuk a hagyományos doktrína, a „societas perfecta” érvényes, azaz tökéletes, független „befejezett” társaságok.

De milyen is a német modell?

Trócsányi László igazságügyi miniszter október eleje óta dolgozik öt kollégájával az új törvény koncepcióján, amit a tervek szerint még idén benyújtanak a kormánynak, hogy az Országgyűlés tavaszi ülésszaka szavazhasson róla. Az új törvény módosítaná a sok kritikát kiváltó egyházzá nyilvánítási szabályokat. Az új irányt adó német modell keveréke az államegyházi és az államot és egyházat szétválasztó rendszereknek. Németországban az állam és az egyház intézményes és szervezeti értelemben szigorúan elválasztott, ugyanakkor az állam nem közömbös, hanem pozitív semlegességet tanúsít az egyházak irányába.

Ez azt jelenti, a történelmi hagyományokat és az intézményi kereteket figyelembe véve, számos területen együttműködik, és támogatja a bevett népegyházakat (például katolikus, ókatolikus, protestáns, ortodox, zsidó, muszlim, bahái, baptista, mennonita). Ennek kereteit az alkotmány, valamint az állami egyházjog mellett a két fél külön szerződései szabályozzák, amit leggyakrabban tartományi hatáskörbe utalnak. A német szabályozás közjogi státuszt biztosít az egyházaknak, közjogi testületekként pedig az egyházak adókedvezményekben, illeték- és költségmentességben részesülnek, megbízhatják az államot az egyházi adó beszedésével és továbbításával, nincsenek állami felügyelet alatt, oktatási és szociális intézményeket alapíthatnak és működtethetnek, vallási célt szolgáló beruházásokat bonyolíthatnak, hittanóráik államilag szervezettek a közoktatásban.

Túl liberális volt

A KDNP-sek szerint viszont a két éve elfogadott egyházi és vallásszabadságról szóló törvény eredetije, amit a kereszténydemokraták dolgoztak ki, kiváló kodifikáció lehetett volna, ám a Fidesz néhány politikusa túl liberálisnak tartotta, ezért a 2012-es parlamenti vita utolsó perceiben alapvető változtatásokat iktattak bele. Ekkor került bele például az a rész is, amely a parlament jogává tette az új egyházak beiktatásáról szóló döntést.

A kereszténydemokraták szerint nincs szükség új törvényre. Jobb megoldás lenne, ha az alig két éve elfogadottat módosítanák, vagy ha visszahoznák az eredeti KDNP-s javaslatot.